Pályi András

Azt, hogy a színház egykor a vallási élet része volt, akár úgy is mondhatnánk, hogy a vallás egykor a színház része volt, bár a két állítás homlokegyenest ellentmond egymásnak. Hisz az utóbbi a művészet szekularizációját annak autonómiájából eredezteti, míg az előbbi a vallás primátusára helyezi a hangsúlyt. Így vagyunk a rituális színház múlt századi reneszánszával is, amely jól mutatja, hogy a színházi alkotókban évszázadok múltán is ott a vágy, hogy megleljék ama hajdan létezett Theatrum Mundi ma lehetséges változatát, igaz, nem annyira a vallásos eszmeiség feltámasztása, inkább a jelenlét intenzitása és a néző szellemi aktivitása miatt, amely szemükben az eltűnt „szakrális színház” irigylésre méltó vonása. Természetesen ez az állítás is megfordítható, amit

Tovább


A legendás Latin-Amerika- és Afrika-szakértő íróriporter, Ryszard Kapuściński tanítványa, barátja, életrajzírója, maga is kiváló Latin-Amerika-specialista, most írja harmadik riportkönyvét a földrészről. Három évvel mestere halála után ugyancsak felkavarta a kedélyeket Kapuściński non-fiction című művével (vö. Kapuściński fikciók nélkül, ÉS, 2010/14., ápr. 9.), amely tavaly ősz óta Háborúk és forradalmak költője címmel magyarul is olvasható (vö. Vas Viktória: Kapuściński mint önmaga hőse, ÉS, 2012/4., jan. 27., Ex libris, ÉS, 2012/14., ápr. 6.). Könyve megjelenése alkalmából a Lengyel Intézet meghívására Budapesten járt, akkor készült az alábbi interjú.

Tovább

Andrzej Wajda már a hatvanas években filmet készített egyik elbeszéléséből, a nálunk is bemutatott Légyfogót, majd megjelent egy kötetnyi novellája is magyarul, ám az 1981-es lengyel hadiállapot bevezetése után az emigrációt választotta, így Amerikában írt nagy sikerű drámáit – a Svábbogárvadászatot, az Antigoné New Yorkban címűt, A negyedik nővért – csak a nyolcvanas évek végétől tűzhették műsorra színházaink. Az idei könyvfesztiválra hozta ki az Európa Könyvkiadó legújabb regényét, a Good night, Jerzyt, amelynek hőse a zseniális misztifikátor Jerzy Kosinski lengyel–amerikai író, akinek szenzációs kar­rierje végül nem akármilyen botrányba fulladt. A könyvpremier alkalmából Budapesten járt a szerző, itt kérdeztük.

Tovább

Adam Michnik beszédes című Szemben az árral kötete néhány napja került a boltokba. A könyvpremieren Budapesten járt maga a szerző is, az egykori legendás ellenzéki, a varsói Gazeta Wyborcza főszerkesztője - ez alkalomból készült az alábbi interjú -, akit a Financial Times néhány esztendeje a világ húsz legbefolyásosabb újságírója közé sorolt, s akit a kiadói ajánlás „korunk egyik legérzékenyebb és legkifinomultabb politikai elemzőjeként" ajánl figyelmünkbe.
Tovább

Tovább

Tovább

Nina Sayers egy kislányos, fehérlelkű, törékeny, vonzó, naiv balerina, aki eddig alig kapott számottevő szerepet, de lám, itt a nagy pillanat, visszavonul Beth, az eddigi sztár abban a New York-i balettszínházban, ahol Darren Aronofsky Fekete hattyúja játszódik, most tehát megvan az esélye, hogy megkapja a Hattyúk tavában az elvarázsolt Odette, az ártatlan fehér hattyú szerepét. Igen ám, de a színház nagyot akar dobni a bemutatóval, s ugyanazzal a balerinával kívánják eljátszatni Odiliát is, a fekete hattyút, aki ármányt sző Odette ellen, és elcsábítja az ifjú herceget, aki a fehér hattyúnak a szabadító szerelmet jelenti. Annál is inkább, hisz az eredeti Csajkovszkij-balettben is a fekete „bámulatos hasonmása" a fehér hattyúnak.

Tovább

Ruszt József: Napló 1962-1969. Rekviem

Tovább

Tovább

Tovább

Bóna László: A méreg, ami éltet

Tovább

Tovább

Az ÉS könyve januárban - Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászéneke. Fordította Csordás Gábor, Gimes Romána, Körner Gábor, Nagy László, Tőzsér Árpád. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2009. 420 oldal, 2800 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Elsősorban költő volt Zbigniew Herbert, vagy esszéíró? Már maga a kérdés is égbekiáltó blaszfémia, hisz a XX. századi lengyel líra óriásáról van szó, akinek elfogadottsága és ismertsége, még nemzedékének legkiválóbbjaihoz mérve is - igazi nagy nemzedékről van szó, két Nobel-díjassal - nem mindennapi. És mégis.
Tovább

Tárlat

Tovább

Bronislaw Geremek (1932-2008)

Tovább
Élet és Irodalom 2020