Török Gábor: A lakott sziget. Utazás a politika világába. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017, 310 oldal, 2999 Ft

Török Gábor tudománynépszerűsítő bevezetőt írt a politikatudomány legfontosabb témáiról: a politikai tudás logikájától a vezetésen, a rezsimelméleten és a legfontosabb intézményeken keresztül a politikai kommunikációig. Bevallott célja, hogy az olvasó ne csak jobban értse, de más szemmel is kezdje figyelni a közélet eseményeit. Mindenekelőtt pedig ismerje fel valódi jelentőségüket. A politika az élet természetes kerete mindenütt, ahol egynél több emberi lény megjelenik. Funkciója nem merül ki a polgárok halálra adóztatásában és imbecilis sajtótájékoztatók végtelen generálásában. A közösségi lét szabályozásával feltételeket teremt mindahhoz, ami az emberi létezésben értéknek minősíthető: a békés családi élethez, a tudományhoz, vagy éppen a művészethez. És persze mindezek felszámolására, sőt akár az emberi faj megsemmisítésére is képes. Mert a politika nem önmagában való létező, hanem az azt előállító emberi közösségek pontos tükörképe: minden elemében csak olyan lehet, amilyenné alakítjuk.

Jan-Werner Müller: Mi a populizmus. Fordította Konok Péter. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 201 oldal, 2999 Ft

Hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha hazánk térben és időben hermetikusan elzárt sziget lenne: mintha minden, ami velünk történik, velünk történne először. Saját tapasztalataink, készen kapott fogalmi készletünk otthonos biztonságában általában későn ébredünk rá (ha egyáltalán), mennyit tanulhattunk volna más országok közelmúltbeli történéseiből. Pedig, ahogy Steven Levitsky és Daniel Ziblatt fogalmaz hasonló témájú, remélhetőleg egyszer majd magyarul is olvasható monográfiájában (How Democracies Die): a történelem nem ismétli önmagát – de rímel önmagára. Müller könyve ezért is bántóan tiszta tükör a magyar olvasó számára: Chávez és Maduro Venezuelája, Erdoğan Törökországa és Kaczyński Lengyelországa mellett Orbán Magyarországa a legtöbbször visszatérő empirikus példája.

Szamer*: Rakka-naplók. Szökés az Iszlám Államból. Fordította Bár­dos Bence. 21. Század Kiadó, Bu­da­pest 2017, 109 oldal, 3690 Ft

Az eddig megjelent szemtanú-könyvekhez képest különösen érdekessé teszi a kötetet, hogy nem nyugati szemmel vagy egy üldözött vallási kisebbség perspektívájából mutatja be az iszlámnak nevezett állam emberiesség elleni bűncselekményeit. Szamer világias gondolkodású, de hithű muszlim, akinek külön szenvedést okoz, hogy a Dáes „legértékesebb tulajdonuk”, az iszlám ürügyén tiporja páros lábbal annak legalapvetőbb etikai parancsolatait. Azért is tanulságos ez a hang, mert amíg nyugaton, a médián keresztül százmilliók szemében kizárólag a Dáeshez vagy az al-Kaidához hasonló bűnszervezetek és terroristák reprezentálják az iszlámot, nem árt emlékeztetni rá, hogy a posztmodern dzsihádizmus első számú áldozati csoportját maguk a muszlimok alkotják.

Szentpéteri Nagy Richard: Bérc – avagy a joguralom útjai. Alkotmány- és politikaelemzések száz tételben 2005–2015. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017, 479 oldal, 3990 Ft

A tekintélyes hazai hagyománnyal, de a folytonos és szabad fejlődés lehetőségével alig, pártképviselettel pedig jó ideje egyáltalán nem rendelkező klasszikus konzervativizmus kereteiben mozgó Szentpéteri Nagy ritka hangon szóló diagnoszta, akinek terápiás javaslataira is érdemes odafigyelni. Mindenekelőtt pedig következetes és igényes képviselője egy olyan alkotmányos tradíciónak és kultúrának, amely egyedüli alapja lehet egy majdani, tartósabb jogállami restaurációnak.

Nedim Gürsel: Allah lányai. Fordította Nemes Krisztián. Libri Kiadó, Budapest, 2017, 313 oldal, 3499 Ft

A könyv lapjain számos elbeszélői hangon megszólaltatva, buja fegyelmezetlenséggel virágzanak ki egymás után a történetek a világ teremtéséről, Ábrahámról és Izsákól, a dzsáhilíjja (az iszlám előtti „tudatlanság kora”) bálványairól, a Próféta felmenőiről és magáról Mohamedről, hogy körkörös párbeszédbe elegyedjenek a főhős gyermekkorának szereplőivel és eseményeivel, a felnőtté válás és a hittől való eltávolodás traumáival.

Gyurkovics Tamás: Mengele bő­rönd­je – Josef M. két halála. Kal­lig­­ram Kiadó, Budapest, 2017, 526 oldal, 3990 Ft

A szerző lefegyverző művészi tudással építi fel Mengele jellemét. A pszichopátia, az elemi gonoszság alkalmi megnyilvánulásai sem hiányoznak, de ezek a legkevésbé érdekesek benne. A regény lélektanának mélységét és érvényességét a szélsőségesen gyenge emberi minőség aprólékosan megfestett képe teremti meg. Gyurkovics Mengeléje nem infernális bűnöző zseni, de nem is Hannah Arendt banális gonosza, az amorális bürokrata újramelegített változata. Ez a Mengele kisszerű, valahol kiábrándítóan hitvány ember: korlátolt, akaratos, gyáva és hipochonder, de mindenekelőtt végtelenül, elkényeztetett gyermek módjára egocentrikus.

Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai

Orhan Pamuk: A fehér vár

Orhan Pamuk: A nevem Piros

Orhan Pamuk: Az ártatlanság múzeuma

Róna Dániel: A Jobbik-jelenség. A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai. Könyv&Kávé Kiadó, Budapest, 2016, 314 oldal, 3490 Ft

A könyv talán legfontosabb politikai tanulságait azonban a hazai szélsőjobboldali szavazótábor erős generációs karakterének kimutatása, illetve értelmezése kínálja. A Jobbik táborának legmarkánsabb szociológiai jellemzője az alacsony átlagéletkor: a párt 2009-es áttörése óta kiugróan erős a harminc év alatti, ezen belül pedig különösen az 18 és 21 év közötti korcsoportban, ami európai összevetésben is ritka. A szerző cáfolja azt az egyszerű, így csábító intuitív magyarázatot, amely szerint az ok a fiatalok „lázadó”, „hevesebb” hajlamaiban lenne keresendő. Még csak nem is az ideológia a döntő, vagyis a fiatalok esetleges nagyobb fogékonysága a rendpártiságra vagy a rasszizmusra. A válasz sokkal lesújtóbb a hagyományos pártokra nézve: egyszerűen a szélsőjobboldal volt ott, hogy megszólítsa őket.

Orhan Pamuk: A piros hajú nő

Zoltán Gábor: Orgia

Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?

Puk Damsgård: Az Iszlám Állam fogságában

Oriana Fallaci: Az értelem ereje. Fordította Földvári Katalin. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 2016. 255 oldal,3690 Ft

Orhan Pamuk: Furcsaság a fejemben. Fordította Tasnádi Edit. Helikon Kiadó, Budapest, 2016. 533 oldal,3999 Ft

A Furcsaság a fejemben Orhan Pamuk második regénye a Nobel-díj óta. A 2009-es Az ártatlanság múzeumával együtt a könyv biztató ígéret arra, hogy a szerző nem azok közé tartozik, akik alkotóerejét a legtekintélyesebb irodalmi elismerés nyomasztó teherként fojtja meg, vagy az irodalmi sztárság biztonságos melege puhítja el. A Furcsaság a fejembenPamuk eddigi, egyenetlen minőségű életművében a legnagyobbak, A fehér vár vagy A nevem Piros mellett foglal helyet.

Rainer Hermann: Az Iszlám Ál­lam. A világi állam kudarca az arab világban.Fordította Kőrös László. Akadémiai Kiadó, Bu­da­pest, 2015. 205 oldal, 3400 Ft

Nádasdy Ádám: a vastagbőrű mimóza. Írások melegekről, melegségről. Magvető  Könyvkiadó, Bu­­da­­pest, 2015. 165 oldal,2690 Ft

Dávid Katalin: Soah. Emlékeim a vészkorszak idejéből. Szent István Társulat, Budapest, 2014. 105 oldal, 1600 Ft

Simon Róbert: Az iszlám funda­men­talizmus. Corvina Kiadó, Bu­da­pest, 2014. 486 oldal,4200 Ft

Csizmadia Ervin: Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? Gondolat Kiadó, Budapest, 2014. 320 oldal, 2850 Ft