Egy „tizenkettek csoportja” nevű szakértői közösség a francia és a német kormány megbízásából reformtervet készített, amely az EU átalakítására irányul. A csoport jelentését többévi munka után 2023. szeptember 19-én hozta nyilvánosságra. A reform szükségességét az váltja ki, hogy a geopolitikai változások következtében egyrészt előbbre hozandó a bővítés, másrészt viszont ezzel párhuzamosan meg kell teremteni egy nagyobb EU működőképességét. Ugyanakkor a jelentésnek része a jogállamiság kiterjesztése is, ami természetesen egyaránt vonatkozik a leendő és a jelenlegi tagokra.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk,
és engedd, hogy közösen együk!
(Leonardo Boff)

Egy keresztény egyházról és a teológiáról sokkal inkább a báránykák jámborsága vagy az angyali doktor jut eszünkbe, mintsem a fennálló viszonyokkal szembeni ellenállás programja. Vannak azonban válságos idők, amikor közvetlen, átfogó és gyökeréig hatoló kritikára van szükség. Amikor olyan nagy az elnyomatás, hogy az igazság mellett kiálló teológus sem hallgathat a bajok láttán.

A katolikus világegyházba tömörült hívek egyazon Urat imádják, de nem ugyanúgy. Magában Rómában is megfogalmazódnak merevebb és rugalmasabb, mérsékeltebb és inkább progresszív nézetek. Az egyházon belül nyilvánvaló választóvonal a második vatikáni zsinathoz – a nyitás és újraépítkezés (aggiornamento) zsinatához – fűződő viszonyulás.

Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio) budapesti látogatása (április 28–30.) nem a második rövid időn belül Magyarországon.  Tavaly ugyanis Ferenc egy nemzetközi rendezvény záróeseményén vett részt, amely történetesen Magyarországon volt, idén pedig hivatalos országlátogatást tett Magyarországon mint Vatikán Állam uralkodója.  Ez utóbbi rendezvényt demonstratív módon az első naptól az utolsóig a Magyar Püspökkari Konferencia és a magyar állam szoros együttműködése jellemezte, megtámogatva a mindent elárasztó magyar közmédiával.

A vendég meglátogatta a halmozottan sérült gyermekeket befogadó Vakok Otthonát, a Rózsák terén szegényekkel találkozott, és felvette a kapcsolatot a magyarországi tudományossággal is.  Nem volt megkerülhető a magyar állam vezetőinél tett udvariassági látogatás sem.  Nem szólt viszont látogatása alatt Ferenc a keresztény civilizáció védelméről, igaz, nem is bírálta nyíltan a magyarországi nemzeti populizmust és szuverenizmust.  A magyar egyház hivatalos reakcióját a legteljesebben a Magyar Kurír tudósításai tükrözik (www.magyarkurir.hu).

Az alábbiakban nem csupán a magyarországi látogatással foglalkozunk, hanem röviden bemutatjuk Ferenc egyházpolitikáját és lelkiségét, ami különös fényt vethet arra is, miként értékeljük a magyarországi pápalátogatást.

Korábban megjelent már egy cikk e lap hasábjain, amely a jogfolytonosság és a jogi formatisztelet fontosságát hangsúlyozta (Alkotmányos puccsok, ÉS, 2021/26., július 2.). Ebben az írásban a lex Zétényi ügyben hozott alkotmánybírósági határozatra (11/1992. [III. 5.] AB) figyelemmel ér­vek olvashatók amellett, hogy ha egy új rendet a választásokon – eset­leg – győztes, de a parlamentben csak egyszerű többséggel ren­del­kező demokratikus ellenzék nem a régi rendre vonatkozó szabályok betartásával kíván bevezetni, akkor a változtatás sem legális nem lesz, sem pedig legitim.  Ezen a nyomvonalon haladva az is megkérdezhető, hogy – figyelembe véve a magyar társadalom mély megosztottságát – helyes lehet-e az elmúlt hetekben hangsúlyossá vált újraalkotmányozás gondolata.

A lengyel alkotmánybíróság október 7-i határozatában (K 3/21.) arról fejtett ki véleményt, hogy az Európai Unió Bíróságának beavatkozási kísérletei a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe sértik a lengyel alkotmányt és Lengyelország szuverenitását.

A fenti cím idézet, amely a Bibliából származik (Ter. 12. 2.).  A gendervita és a homofóbia meg- vagy elítélése nem ideológia, hanem áldás vagy átok, élet vagy halál kérdése. Homofób rendszabályok vagy verdiktek életeket nyomoríthatnak meg.

Az országgyűlés 2021. április 27-én törvényt fogadott el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA).  Ezzel a magyar felsőoktatási intézmények nagy része a közfeladatot ellátó, közérdekű és közhasznú szervezetként működő alapítványok fenntartásába került.  Az alapítványok a rájuk vonatkozó polgári jogi szabályok szerint magánszemélyek. Könnyen észrevehető az ellentmondás egyfelől a közérdek és közhaszon, másfelől a magánszemélyi státus között.

Az EU Bírósága március 16-án közzétett két ítéletet.  Az egyik tárgya a lengyel kiskereskedelmi adó (C-562/19. P.), a másiké a magyar reklámadó (C-569/19. P.).  A lengyelek a Magyarországon 2010-től bevezetett ágazati különadók mintáját követték, és a magyarhoz hasonlóan a lengyel kormány is hamar összeütközésbe került az uniós versenyhatósági feladatokat ellátó Európai Bizottsággal.  Utóbbi megítélése szerint ugyanis az árbevételtől függő, de a nyereségességtől független progresszív adóztatás tiltott állami támogatáshoz vezet.

Október 6-án látott napvilágot az EU Bírósága („EUB”) ítélete az ún. lex CEU ügyében (C-66/18.).  Mint már nem először, a magyar kormánynak a jogállami problémákkal kapcsolatos álláspontját az uniós bírói hatóság ismét elvetette.  A döntés súlyát növeli az a körülmény, hogy az ítélet nagytanácsban született.  A jogeset végeredménye annyira nyilvánvaló, hogy senkit nem is lephetett meg a döntés. Érthetően itthon és külföldön egyaránt élénk visszhangot váltott ki.  A sajtó tárgyalta az ügy politikai hátterét, és taglalta a lehetséges politikai következményeket.  Kevés figyelem jutott azonban magára az ítéletre.