Bán Zoltán András

Csáth Géza: Sötét örvénybe süllyedek. Naplófeljegyzések és vissza­emlékezések 1914–1919. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 596 oldal, 4499 Ft

Csáth úgynevezett nemi erkölcse elég riasztó. Legjobban a bordélyok kurvái (no meg az úriembernek totálisan kiszolgáltatott cselédek, szobalányok) közt érezte magát, itt felszabadult, szinte boldog. Az úrinők, a „privátok” világában már elveszett volt és kudarcos, ilyenkor könnyen visszakozott, ha hódítása mégis célba talál, plusz időszakos impotenciájával is meg kellett küzdenie, ami a bordélyokban kevésbé zavarta.
És miközben sorban döntötte le (mai értelemben megerőszakolta) a különféle szobalányokat, addig megszállottan kutatta, hogy vajon Jónás Olga – a későbbi felesége – tényleg szűz volt-e, mielőtt őt is megkoitálta – még a házasságkötésük előtt.

Tovább

Heltai Jenő: Négy fal közt. Nap­ló­jegyzetek 1944–45. Tények és tanúk. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 620 oldal, 5499 Ft

De még nincs vége a napnak, egy szinte dadaista momentum hátravan: „Negyed 10-kor, amikor ezeket a sorokat írom,  a rádióban a Kukorica Jánost éneklik. Ez az egész helyzet legmulatságosabb mozzanata.” Tudjuk, Heltai írta az 1904-ben bemutatott daljáték verseit. A János vitéz szinte az egész napló zenei aláfestését biztosítja, megállás nélkül bömböl egy éven át a rádióból.

Vajon ilyenkor eszébe jutott-e Heltainak az a Herzl Tivadarral folytatott bécsi beszélgetés, amelyet egy háború utáni interjújában idézett fel?

Tovább

Tovább

Feszty Árpádné Jókai Róza: Akik elmentek...; A tegnap. Szépmíves könyvek, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017, 252 oldal, 3490 Ft

Kétségtelen, hogy Jókai körül szerfölött zűrösen és a kor morálja szerint erősen botrányosan alakultak a családi kapcsolatok. A baljós genezis 1837-re datálható, ekkor született meg II. Róza, aki a kor ünnepelt színházi hősszerelmese, id. Lendvay Márton és sokszoros színpadi partnere, Laborfalvi Róza (I. Róza) törvénytelen gyermekeként jött világra. (A kortárs irodalomtörténész, Beöthy Zsolt öregkorában azt állította, hogy I. Rózának még legalább négy zabigyereke volt…) Rózáról mindenki tudott, kivéve természetesen a színésznőbe nyakig szerelmes Jókait, akinek végül Petőfi magyarázta el a tényállást. Ám Jókai nem tágított, a színésznő helyett Petőfivel szakított, és 1848-ban mégis feleségül vette I. Rózát, miközben a „törvénytelen” kislányt, azaz II. Rózát meg adoptálta.

Tovább

W. G. Sebald: Természet után. Fordította Szijj Ferenc. Az utószót írta Kovács Edit. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 106 oldal, 1990 Ft


Maga a kötet nyomdailag éppoly igényesen előállított, mint a Magvető új sorozatának (Időmérték) összes kötete. Szijj Ferenc nagyfokú szöveghűséggel fordított; Kovács Edit remek utószót írt. Mindamellett több jegyzetet örömmel fogadtam volna; Sebald utalásokkal telehímzett szövege megfejthetetlen a megfelelő útbaigazítások nélkül. Ha maga Eliot, ráadásul még 1922-ben, nem vonakodott jegyzeteket fűzni a The Waste Land után, mi sem adhatjuk alább az úgynevezett vendégszövegek korszakában. 

Tovább

Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések. Szépmíves könyvek, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2016. 70 oldal,2490 Ft

A háromszor is Falk Miksáról elnevezett Falk Miksa utcát ma ismét Falk Miksa utcának hívják (én kamaszként még a Néphadsereg utcába jártam.) Jeles férfiú volt, megérdemli háromszor is. Ám manapság legfeljebb annyit szoktak tudni róla, hogy rokona volt Columbo hadnagynak, ami akkor sem volna falrengető, ha igaz lenne. Jóval fontosabb, hogy például Falk volt a kiegyezés utáni korszak egyik legragyogóbb újságírója, mind német, mind magyar nyelven.

 

Tovább

Curzio Malaparte: Kaputt. Fordította Gellért Gábor és Lontay László. Partvonal Kiadó, Budapest, 2016. 575 oldal, 3990 Ft

Ellentmondásos fickó volt, nem kérdés. És fityiszt is akart mutatni, ezért választotta a Bonaparte ellenjátékosának a Malaparte, azaz a „rossz oldal” jelentésű művésznevet; egyébként félig német családban született Kurt Erich Suckert néven. Rossz oldalon állt? Egyszer így, egyszer úgy, ha ugyan mindig biztosan tudjuk, hogy melyik a rossz oldal.

Tovább

Martin Pollack: Halott a bunkerban. Beszámoló apámról. Fordította Halasi Zoltán. L’Harmattan Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 262 oldal, 2800 Ft

Kedélyesen, osztrákosan szólva amolyan „tisliző” hangon indul könyv, akár valami kellemes útibeszámoló egy zöldvendéglőben spriccerező asztaltársaság számára: „2003 nyarának elején Dél-Tirolba utaztam a feleségemmel. A Brenner-hágóhoz igyekeztünk” De a következő mondatban szakadék nyílik: „Meg akartam keresni azt a bunkert, amelyben 56 évvel ezelőtt megtalálták apám holttestét. Apámat lelőtték.”  

Tovább

John Williams: Stoner. Fordította Gy. Horváth László. Park Könyvkiadó, Budapest, 2015. 535 oldal,3900 Ft

Tovább

W. G. Sebald: Légi háború és irodalom

Douglas Smith: Az orosz arisztokrácia végnapjai

Márton László: A mi kis köztársaságunk

Szécsi Noémi: Kommunista Monte Cristo

Tovább

Michael Tanner: Wagner

Bryan Magee: Wagner világképe

Krúdy Gyula összegyűjtött művei

Kosztolányi Dezső összes művei

Tovább

Jichak Katzenelson: Ének a kiirtott zsidó népről – Halasi Zoltán: Út az üres éghez. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 235 oldal,3500 Ft

Tovább

Paul Auster–J. M. Coetzee: Itt és most. Fordította Vághy László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2013. 249 oldal,3500 Ft

Tovább

Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Szécsi Noémi: Gondolatolvasó
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Christa Wolf: Angyalok városa avagy Dr. Freud köpenye

Tovább

Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - Édes hazám. Kortárs közéleti versek. Összeállította Bárány Tibor. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2012. 384 oldal, 3200 Ft

Tovább

Szép versek 2012

Az év versei 2012

Az év novellái 2012

Körkép 2012

Tovább

Ketten egy új könyvről - Kőszeg Ferenc: Múltunk vége. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 461 oldal, 2990 Ft
Tovább

Ludwig Hohl: A munkáról. A halálról. Fordította és válogatta Hajdú Farkas-Zoltán
Tovább
Élet és Irodalom 2018