Kis választási trakta
A magyar országgyűlési választási rendszer a pártokra épít, egyfordulós, kétszavazatos rendszerű, amely kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártnak kedvez, a többieket bünteti a matematikai megoldással. A társadalmilag igazságosabb új választási törvény kimunkálása előtt célszerű megismerkedni a hatályos szabályozás lényegével. Az ördög a részletekben lakik, ezért nem lehet csupán egy-egy szóval összegezni a szükségszerűen bonyolult hatalomelosztási technikát: legyen a választási rendszer arányos?! A választási rendszer legalább 100 elemből áll. A szakmai elemek összessége, együttes hatása eredményezhet csak olyan törvényjavaslatot, amelynek alapján társadalmilag igazságos, az ország lakossága érdekeinek és értékeinek összességét tükröző országgyűlést lehetséges megválasztani. A hatályos törvény távol áll ettől. Szembesülni kell azzal a ténnyel is, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma (a választásokon is), és a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás eredményére.
Az önkormányzati választás elé
1990-ben alakult ki Magyarország önkormányzati rendszere. A helyi képviseleti és igazgatási szerveket 1990 előtt „tanácsok”-nak nevezték. Alapvető különbség volt az új önkormányzatok javára, hogy minden település politikai képviseletet (polgármestert és képviselőket), továbbá lakossági intézményeket (szolgáltatásokat) helyben kapott. A régi tanácsok előnyösebbek voltak a lakossági igazgatási (hatósági) feladatok ellátása szempontjából. A tanácstagokat az egypártrendszer/Hazafias Népfront állította, a polgármestereket és az önkormányzati képviselőket a politikai pluralizmus és demokrácia keretében választhattuk meg.
Hogyan választunk 2014-ben?
Az Országgyűlés már jóváhagyta a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény érdemi (anyagi jogi) szabályait. Most folyik a parlamentben a választási eljárási törvényjavaslat vitája, kiegészülve az Alaptörvény módosításával, amely a regisztrációról szólna. Félúton jár tehát a választási szabályrendszer átalakítása, egyelőre nem tudni, hogy 2014-ben pontosan hogyan lehet és kell szavazni. A választási törvényeknek nincs társadalmi-szakmai vitájuk, így ez az írás igyekszik az olvasókat az eltérő véleményekről is tájékoztatni. (A korábban 22 évig hatályos választási törvények, továbbá a nemzetközi tendenciák ismertetését, értékelését az ÉS 2012/38., szeptember 21-i számában olvashatják.)