Mélyi József

(Yoko Ono Yes, You című kiállítása szeptember 2-ig látható a szentendrei Kmetty Múzeumban.)

Tovább

(A Fake News című kiállítás június 16‑ig látható a Deák Erika Galériában.)

Tovább

(Minden nem látszik. Türk Péter életmű-kiállítása június 24-ig látható a Ludwig Múzeumban.)

Nagyobb távolság talán nem is lehetne két kiállítás között, mint most a Ludwig Múzeum két emeletén. Míg a mai ukrán képzőművészet keresztmetszetét nyújtó tárlat valamennyi pontján a közelmúlt politikai-történelmi eseményeihez köthető, s a művek elválaszthatatlanul összefonódnak a korral, amelyben keletkeztek, addig a Türk Péter életmű-kiállítás összes eleme mintha éppen ellenkezőleg, elszakadni akarna mindentől, ami helyhez és időhöz kötné. Türk munkáinak keretét olyan általános fogalmak jelölik ki, mint a látás és a tér, a variáció és a ritmus, vagy a struktúra és a sorozat, s a csaknem fél évszázad során keletkezett művek nagy része elemelkedik saját korától. A teljes eloldódás persze nem lehetséges: a hetvenes évek magyar szakmunkásképzőjének diákarcai még akkor is helyhez és időhöz kötöttek, ha a képek a művészi szándék nyomán matematikai szabályszerűségek szerint bomlanak fel és épülnek újra – a médiumok vagy a művészi megközelítésmódok pedig szintén minden esetben korfüggőek.

Tovább

(Csörgő Attila Ütközések című kiállítása május 12-ig látható a Glassyard Galériában.)

A kortárs magyar képzőművészek között kevés olyan alkotó akad, akinek a pályája, az életművének alakulása annyira pontosan követhető lett volna a hazai közönség számára, mint Csörgő Attiláé. Az évek óta Lengyelországban élő művész munkáiból néhány évvel ezelőtt retrospektív kiállítást rendeztek a Ludwig Múzeumban, de korábban is csaknem minden nagyobb műve vagy műcsoportja látható volt egyéni vagy csoportos tárlatokon Magyarországon. A követhetőségnek még legalább két oka van: az egyik, hogy Csörgő nem tömegtermelő, egy-egy nagyobb művén akár évekig is dolgozik. A másik, hogy a munkák általában egymásba fonódnak, sorozatokba illeszkednek, sokszor régebbi (saját) alkotások parafrázisai. A Glassyard Galériában most látható Ütközések című kiállításon megjelenő darabok – bár Magyarországon korábban még nem szerepeltek – ezért is tűnnek ismerősnek.

Tovább

(Az elmúlt évben felállított köztéri szobrok)

Ha a magyarországi köztéri alkotások listáján ötven évet visszatekerünk, akkor jól látszik, mennyire összezsugorodott mára a kísérletező művek aránya, s mekkorára nőtt a konzervatív megoldások száma – paradox módon a hivatalosan absztrakcióellenes hatvanas években sokkal több volt a nonfiguratív mű. Más paradoxonokban sincs hiány. Hiába a globalizáció, hiába nyíltak meg a határok, a köztéri szobrok tekintetében mintha folyamatosan szűkülne a magyar világ. Akár csak a középkorban, több megyében is csaknem kizárólag a helyi mesterek kapják a megbízásokat: a Köztérképen megrajzolható lenne az egyes alkotók felségterülete.

Tovább

(A felejtés emlékei című kiállítás március 25-ig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében.)

Tovább

(Az AES+F csoport Inverso mundus című kiállítása január 27-ig látható a Knoll Galériában.)

Georg Baselitz életművében a hatvanas évek végén jelentek meg a fent és a lent megszokott helyét felcserélő művek; jellemzésükre egy alkalommal a „feje tetejére állított fordított világ” kifejezést használta. A fordított világ fogalmának illusztrálása a középkorban vált elterjedtté, a legborzongatóbb képek még ma is Hie­ronymus Bosch több mint ötszáz évvel ezelőtt készült művei nyomán jelennek meg a képzeletünkben, olyan „rend” formáját öltve, amelyben a jó erkölcsök helyét a bűnök foglalják el, ahol a disznó vágja le az embert. Három évvel ezelőtt a művészeti világban nagy feltűnést keltett az orosz AES+F művészcsoport Inverso mundus című alkotása. Filmjüket, amelyben minden képzeletbeli vagy első pillantásra hétköznapinak tűnő alak lassítva mozog, szürreális lények népesítik be. A furcsa, egyszerre hipermodern és szennyre épült környezetben az emberi és állati szerepek szuggesztív álomképekben cserélődnek fel. Nem egyszerűen a középkori fordított világ folytatásáról van szó, sokkal inkább egy saját jelenkori félelmeinkből felépülő disztópia rajzolódik ki a szemünk előtt; tulajdonképpen mindenki megtalálhatja benne a saját poklát.

Tovább

(Keretek között –Magyar Nemzeti Galéria, Egy/Kor – Műcsarnok)

Tovább

(Kútvölgyi-Szabó Áron Gettier barlangja című kiállítása december 17-ig látható az Óbudai Társaskör Galériában.)

Az Óbudai Társaskör Galéria pincehelyiségében Kútvölgyi-Szabó Áron installációjának egyik központi eleme egy Holdtérkép. Egy fiókszerű dobozban fekszik, mellette vonalzó. A fiók egy a sok közül, szépen geometrikusan elrendezve helyezkednek el egymáson, mindegyikben csupán egy-két elem: képek, a tudományos megfigyelés eszközei, műszerek, üvegek. Az üvegeken néhol betűk, de feltűnő, hogy sehol nincsenek szöveges magyarázatok. A legtöbb információt talán egy kisméretű, régi földgömb tartalmazza, már rajta van a Szovjetunió, de Észak-Afrikában még sok a francia gyarmat, így megvan a terminus post és ante quem. Kis ábrák, kivágások, anyagminták, műanyag szemcsék egy tégelyben – minden dobozra jut valami enigmatikus.

Tovább

(Eike Berg Széteső világ című kiállítása november 25-ig látható a Deák Erika Galériában.)

Tovább

(Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítása 2018. január 7-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.)

Tovább

(A Kis Varsó Rebels című projektje november 5-ig látható a volt központi Mikrofilmarchívumban.)

Tovább

(Szabó Dezső A fény határai című kiállítása szeptember 26-ig látható a Vintage Galériában.)

Tovább

(Farkas Zsófia Nagy halak emlékezete című műve előreláthatólag az őszi fagyok beálltáig látható a Duna belvárosi szakaszán.)

Tovább

(Hermann Ildi Hiányzó történetek című kiállítása augusztus 6-ig látható a 2B Galériában.)

Tovább

(A Milieu et l’ego című kiállítás július 9-ig látható az Inda Galériában.)

Tovább

Tovább

1908-ban Popper Leó egy rövid kritikát írt a berlini szecesszionisták budapesti tárlatáról. Bírálta benne Lovis Corinth és Max Liebermann munkáit, csalódott, mert azt várta, hogy akiket a vaskalapos II. Vilmos császár a csatornaszennyel állított párhuzamba, csakis nagy festészetet alkothatnak. A magyar művészek, a „Mieink”, ennél sokkal frissebbek – állította Popper a Huszadik Század hasábjain –, művészetük elevenebb, a németekkel ellentétben tudják, hogy a festészetnek nem minden lehet tárgya, csak motívuma. Néha kissé hitetlenkedve előveszem ezt az írást, több mint száz évvel ezelőtt mennyire más horizonttal rendelkezhetett kritikusként Popper, a rövid életű, de Lukács Györgyre nagy hatást gyakorolt, csodálatos gondolkodó. Mennyivel természetesebb volt az akkori Béccsel még szorosan összenőtt Budapestről – európai perspektívából – bizonyosságokkal látni, érteni, elemezni, sőt bírálni Berlint, a nagy német művészeket. Akkoriban sem voltunk persze a centrumban, nem voltak mindennaposak a nagy kiállítások, s bár 1907-ben az éppen megnyílt Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán a Gau­guin-képek mellett Cézanne és Matisse művei is megjelentek, a nagyközönség inkább csak a Párizsból hazaérkezők beszámolóiból értesülhetett a művészet haladásáról.

Tovább

(A Szeretlek című kiállítás április 21-ig látható a Hybridart Galériában.)

Ha van valami, amivel a kortárs képzőművészetben nem lehet foglalkozni, akkor az a szerelem, amely elavult, megfoghatatlan és kegyetlen. Nyilván részben e tulajdonságai miatt persze mégis téma lehet – szerelemmel kapcsolatos kiállításokat az elmúlt években is sokfelé rendeztek. Két fiatal kurátor, Don Tamás és Szilágyi Róza most tizenhárom fiatal művészt vagy művészpárost kért fel, és friss munkáikból állították össze a Szeretlek című kiállítás anyagát. Ha valaki a cím ismeretének hiányában nézné meg a tárlatot, valószínűleg nem jönne rá azonnal, mi volt az eredeti hívószó; az összetartó fogalom lehetne akár az életérzés vagy az intimitás, címként pedig működhetne a Giccs és erotika vagy a Vágy és vágytalanság is – a szerelemhez mindennek csak közvetve lenne köze.

Tovább

(Németh Hajnal Fehér dal – többek között című kiállítása március 19-ig látható a Trafó Galériában.)

Tovább
Élet és Irodalom 2018