Kovács Zoltán

Tovább

Tovább

Van itt egy kérdés, hogy vajon az Európai Unió amerikai lapok által javasolt szankciói eltéríthetik-e Orbán Viktort a Tusnádfürdőn bejelentett antidemokratikus elképzeléseitől, másként föltéve: a lehetséges uniós fellépés megmentheti-e Magyarországot attól, hogy végleg, ahogy mondani szokás, kiiratkozzon a demokratikus államok köréből. Akár igen, akár nem, a legszomorúbb ebben az egészben, hogy Magyarországot megint meg kell menteni.

Magyarországot természetesen a magyaroknak kell megmenteniük, még akkor is, ha ennek pillanatnyilag nem sok esélye van, de az mégiscsak túlzás, hogy van Európa közepén egy ország, amelyik időről időre megmentésre szorul. Legutóbb 1989-ben mentették meg Magyarországot, amikor a külpolitikai erőviszonyok drasztikus változása a Szovjetuniót a keleti blokk elengedésére kényszerítette, ennek részeként, természetesen jelentős belpolitikai változások közepett az ország önálló, demokratikus pályára léphetett. 

Tovább

Tovább

Tovább

„Végezetül azt szeretném mondani Önöknek, hogyha a jövőt tapogatjuk, akkor (...) bármi megtörténhet, és a bármit elég nehéz definiálni” – mondta a kormányfő Tusnádfürdőn, majd így folytatta: „(...) Megtörténhet az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az Egyesült Államokban – tegnapi hírt láttam – az Egyesült Államoknak talán a Szenátusa, az is lehet, hogy a Szenátus és a Képviselőház együtt úgy döntött, hogy beperli az amerikai elnököt folyamatos hatáskörtúllépés miatt. És amikor ezek mögé nézek, kiderül, hogy nemhogy beperlik, többször elítélték már az amerikai elnököt hatáskör túllépése miatt... Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt hölgyeim és uraim?” 

Tovább

Tovább

Nem szeretnék pártbelügyekkel foglalkozni, de a szocialista párt folyamatos zsugorodásának valószínűsíthető oka lehet az is, hogy tíz-tizenöt év távlatában alig tűntek föl új arcok, mintha másfél évtizede ugyanazok csinálnának mindent. Ugyanazok építik a pártot, mint akik kommunikálnak, ugyanazok dolgozzák – vagy nem dolgozzák – ki a stratégiát, ugyanazok végzik a kulimunkát, mint akik reprezentálnak. Mintha ugyanazok intéznék a fővárostól a vidéki pártirodákig bezárólag a papír- és írószerellátmányt, mint akik Tony Blairt fogadják a kampánygyűlésen, ugyanaz beszél agrárügyekről, mint aki a nukleáris energia legújabb kérdéseit taglalja a televízióban. 

Tovább

Tovább

Tovább

Drága szabadságharcos szaktársak, mielőtt még néhányan szétosztanák egymás szerkesztőségei között az RTL Klub pénzét, térjen mindenki magához: az a pénz, amelyet néhány pártidióta eszmei vezérletével a kormányerő egy átgondolatlan és a törvényhozás uniós szabályai, nemkülönben a józan ész ellenében összetákolt törvénnyel a csatornától elszedett, nem lehet másé, még akkor sem, ha azt nemes célra fordítanátok. Elképedve hallgatom, amint Huth Gergely, a pestisracok.hu kiadója a reklámadó „minőségi sajtó”-ba történő visszaforgatásáról beszél egy műsorban, közelebbről a reklámadó szerkesztőségek közötti újraelosztásáról. Ez eddig indifferens, a jobboldali médiavilág éltető eleme a visszaforgatás (ez se rossz kifejezés az ingyenlevesre). Csakhogy hasonló gondolatokat fejtett ki Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, az origo volt főszerkesztője is. Weyer szerint „középtávon megúszhatatlan, hogy valamilyen módon adófizetői pénz kerüljön a minőségi médiába. Sajnos a jelenlegi folyamatok mellett nem tartható fenn az a szerep, amelyet a média a demokrácia működtetésében játszik, enélkül pedig maga a demokrácia sem.” 

Tovább

Tovább

Tovább

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének korábbi eltávolítása, megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésére jogorvoslati lehetőség. A strasbourgi bíróság kimondta azt is, hogy Baka megbízatását valójában az egyes jogalkotási lépéseket kritizáló véleménye miatt szüntették meg. Emlékezetes, a volt főbíró több alkalommal nyilvánosan kifejtette az Orbán-kormány törvényalkotásával, elsősorban az igazságszolgáltatást érintő átalakításokkal kapcsolatos, erősen negatív véleményét. 

Tovább

Tovább

Tovább

Az utcán megjelent az erőszak. Egyszerű mondat ez. Olyan, mint hogy „a fővárosban mossák a hidakat”, vagy hogy a „a Blahán tízér’ kapni begóniát”.

Utóbb többször is le akartam már írni, de visszatartott, hogy talán rosszul látok mindent, és eltúlzom. Nincs veszedelmesebb, mint a fölösleges hisztéria. Nem a sajnálatos 2006-os eseményekre gondolok, amikor csatatérré lettek a város utcái, mert akkor nyilván dúlt az erőszakoskodás, de annak vége lett. Az erőszaknak azokra a mozzanataira gondolok, amikor nincs barikád, nem ütnek, nem folyik vér. Sőt, mintha nyugodt lenne minden. Látszólag.

Tovább

Tovább

Kitárcsázták Kishantoson a földpályázaton vesztes korábbi bérlő ősszel és tavasszal elvetett növényeit, aztán beszántották az egészet, mintha ott azelőtt nem lett volna semmi. Szombat óta ugartyúkok és bíbicek ülnek tort a barázdák árkaiban, kiszántott pockok és egerek környezetében ölyvök és vércsék tobzódnak. De hisz tegnap még, mondhatnánk érzelegve, de hát ami tegnap volt, az már nem érvényes. A földügyekért felelős Bitay Márton államtitkár arra biztatta a kishantosi földekre kiírt pályázat nyerteseit, hogy a jogszabályok alapján ugyan még mindig birtokon belül lévő kishantosi biogazdaság által művelt földeket foglalják el. A műveletet végignézték vagy ötvenen, aznap este sokat próbált emberek tévében, rádióban beszéltek arról, hogy ilyen pusztítást még nem láttak, érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartják. 

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2018