Kiss Noémi

Dögölj meg, Disznó! Emlékszem, ez is furcsa volt. Ott, akkor villant be, ahogy húztam a nadrágomat. Hónapokkal ezelőtt történt. Üvegeztünk a lányokkal, születésnapi buli volt. Megpörgettünk a kör közepén egy palackot, akire mutatott, le kellett vennie egy ruhadarabot. Ment is a játék, amikor egyszer csak megálltunk. Az üveg rám mutatott, és nem esett jól. Semmi kedvem nem volt vetkőzni, igazából nem kedveltem ezt a játékot, mégsem mertem szólni. Nem is, hogy nem kedveltem, gyűlöltem. Szívből utáltam, a hideg rázott tőle, de hát buli volt, a többség akarta. A többiek gúnyolni kezdtek. Gyerünk, mutasd meg a pucád! Aki nem vetkőzik, annak a szájába dugjuk az üveget! Egyikük meg is mutatta, hogy kell tágra nyitni. Melyiket választod? Mindenki rajtam nevetett. Ekkor a barátnőm, aki addig szokásosan meg sem szólalt, azt mondta: Kuss legyen! Ki lehet szállni! Nem igaz, hogy nem lehet kiszállni! Milyen játék az, bassza meg, amiből nem lehet kiszállni? Megfogta a kezemet. Öltözzek csak fel nyugodtan. Elnémultak. Síri csend ült a szombati buliszobára. Egy úszótársunk nappalijában voltunk, jól emlékszem a pillanatra. Ahogy felsegített a földről.

Tovább

Mégis, ha végigsétált az ember az Aranyparton, egészen a sóstói nudista részig gyalogolt, csupa molett, meglett, hájas test feküdt a törölközőn. Testkupacok, amik gömböket rajzolnak a selymes strandi fövenyre. Sült arcpecsenyék tátogtak a falatok után. Bőrkocsonyák rezegtek minden apró mozdulattól. Délelőtt gyakran olyan csend volt, hogy csak a csámcsogás és a nyelés törte meg a hullámzó víz lassú moraját. Ahogy csomagoltak és ettek, nejlonzacskókat csörgettek, nyeltek a habos sörből, dinnyét vágtak, és elhajították a héját. Zizegés, sercegés, kolompolás a matracon. Mintha a társadalom nagy része az evéssel és a testek súlyának növekedésével űzte volna el a zavaróbb gondolatait. A hibák és a hazugságok is mócsinggá váltak, sült csirkecombbá, töltött, diós palacsintává. Megpirulni, megfőni, kiszállni a nyers időből. Ahogyan egy verseny után a bajnok csügged. Némán, mert már senki sem őt ünnepli, ha elmúlt a díjátadás három himnikus pillanata. Jön a felkészülési idő. A szidalmazás, az árulások, a nyomás. A szótlanul kemény edzésmunka. Verés és verekedés a versenyért, az edzői üvöltések. A kiutazásért, ki tudja legalább pár napra elhagyni ezt a csodás országot? Minél több idő telik el, annál nehezebben viseljük, ha nem jön az eredmény. Nincs semmiféle győzelem.

Tovább

Régi gyerekkori emlékem, ahogy nagyapám fekszik a stégen egy gyékényen. A tűző nap felé tart egy könyvet, sok Balzacot olvasott, Zolát, Mikszáth Kálmánt. A fegyverek érdekelték, gyűjtő volt. Vitorláskötelek, pisztolyok, a ravasz pozíciói és a perzsa díszgombok. A vastag, színes kötet árnyékot vet az arcára, órák óta olvas. Szalmakalapot nem hordott. Átfésülte kopasz homlokán hosszú szálú, csillogó, sötétbarna haját. Fémkeretes napszemüvege volt, amit a belvárosban csináltatott, a Múzeum Antikvárium melletti kapualjban dolgozott az optikusa. Három sirály repked, nagydarab, zsíros pontyok csobbannak időnként a testmeleg, sekély vízben. Szétrebbennek a snecik, akár a porladó csillagok fénycsíkjai augusztusban.

Tovább

Mikor a hetedik osztály kezdődött, a szeptember szokatlanul hideg volt. Eső verte a paneliskola ablakát, az úttörők csuromvizes orkánkabátban és nyakkendőben léptek be a tanterem ajtaján. Fegyveres erők napján történt. Az Ikrek nem jöttek iskolába, éppen jelenteni akarta a hetes a hiányzókat, mikor kopogtak a tanterem ajtaján. Az apukájuk állt odakint, ballonkabátban, fényes, barna cipőben. Osztályfőnöki óra volt, ezért az osztályfőnök készségesen behívta, előre megbeszélhették, mert látszott, hogy egyáltalán nem érintette váratlanul a kopogás. Gyerekek, fontos dolgot szeretnénk elmondani nektek az Ikrek apukájával. Megkértem, jöjjön be hozzátok, ma nem ment be dolgozni a minisztériumba, hogy elmondja nektek, a fiúk nem fognak többet ide járni. Tessék, apuka, adta át a szót, apuka krákogott, alig volt hangja, aztán rutinosan, mint aki folyton beszédeket tart, ridegen és tárgyilagosan közölte a részleteket. Másik városban folytatják az iskolát, családi okok miatt döntöttek így, úgyhogy mindenkinek jobb lesz. Meg hogy ő nem is szeretne mellébeszélni, egyenes ember, ezért azt is elmondja, hogy a felesége miatt van minden, amin ő most elég nehezen tudja túltenni magát, így a közös jövő és a közös élet akadályokba ütközik, viszont a gyerekeknek a lehető legjobb feltételeket szeretné biztosítani a tanuláshoz.

Tovább

Halottakról jót, de nincsenek halottak. Szabó Magda figurái élnek, épp olyan elevenek, mint amikor megszülettek. A Freskó (1958), Az őz (1959), az Ókút (1970) vagy Az ajtó (1987) – többedszerre olvasva is drámai, feszesen felépített irodalom. Gyarlóság, árulás és leleplezett titkok retorikai bravúrja; a lélek kifürkészhetetlen elhajlásai eleven (polgári?) köntösben tálalják a szocializmusba veszett vagy épp felvirágzó életeket. Talán több is az élvezet, mint a valódi dráma, a hiány mindig betömődik, végül sima a magyarázat. Mintha volna némi gyávaság a kerek megoldásban, a hiány mégsem világnézeti, inkább közönségszolgálat. A történeti keret és a konfliktus egységes, receptje működik, előre eltervezettek a mondatok, a nyelvezet csupa gazdagság. Aki ennyit publikál, annak persze akadnak zsengéi, ő végig egyenletes színvonalú, mindent magához mér. Úgy is lehet látni, hogy inkább színház, mint próza ez az életmű. Eleven póz, hol dagályos, hol ironikus a gesztusa; ruhák, cipők, ridikülök és ékszerek díszítik. Sőt, a frizura és a rúzs színe éppolyan fontos, mint a debreceni származás, egy trianoni árva, vagy az, hogy valaki zsidósorsra jut (Katalin utca, 1969). Játék van benne, önzés és hithű karrier. Pénz és hírnév iránti vágy; esendő, emberi az egész. Szabó Magda megismételhetetlen figurája a magyar irodalomnak.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - Beney Zsuzsa: Hulló idő. Összegyűjtött versek I., Csönd és hallgatás között. Összegyűjtött versek II., Életem élete. Összegyűjtött versek III. Szerkesztette Daróczi Anikó, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008. 581+255+123 oldal, összesen 6000 Ft

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020