Kovács Zoltán

Egy hét múlva választások lesznek, és hónapok óta az a kérdés, vajon a kétharmados jobboldali erővel megalkotott törvények garantálják-e Magyarországon a választások tisztaságát. Ha nem, akkor demokráciáról sem beszélhetünk többé: a demokrácia lelke a szabadon választott képviselet. Az egyik sokat hangoztatott tétel alapján, miszerint mindaddig demokrácia van, amíg az aktuális hatalom leváltható, Magyarországon kétségtelenül demokrácia van, mert a választásokon az ellenzék megszerezheti a mandátumok többségét. Ez tény. Még akkor is, ha az esély igen csekély. Sőt, hajlamos az ember úgy gondolni, inkább teoretikus esély. Praktikusan nem is valós, hiszen a jelölt- és pártállítás mostani szabályozása alapján nehéz eldönteni, hogy ez tartalmilag a választás, a közállapotok kialakításának a korábbiaknál szélesebb és demokratikusabb részvételt garantáló rendszere, vagy szimpla pénzkereseti lehetőség korábbi politikai csatákban megfáradt és lecsúszott, nemritkán a büntetés-végrehajtás keserves mindennapjaiból érkezett emberek számára, de nemkülönben azoknak is, akiknek eddigi életük nem túl sok örömöt és gyarapodást hozott. Belevágtak hát a magyar politikába, amelyiknek jelenlegi állapotában szinte mindegy. Nem a szélesedő képviseleti rendszert alapozza meg, hanem néhány organizátor életminőségén javít, ami azonban aligha lehet a jogalkotó célja. 

Tovább

Tovább

Nagy lehet a baj, megint olimpiát akarunk rendezni.

Már amikor nyáron elnyertük a 2021-es úszó-világbajnokság rendezési jogát, a kormányfő bejelentette, hogy addig nem megy nyugdíjba, amíg Magyarország olimpiát nem rendez. Akkor ez betudható volt a hirtelen jött sportdiplomáciai siker okozta átmeneti sokknak. Csakhogy Simicskó István sportért felelős államtitkár egy lapinterjúban most megint előhozakodott az olimpiarendezési gondolattal, elképzelhető, hogy a közeljövő egyik központi témája ez lesz. 

Tovább

Tovább

Tovább

Mint egy rossz novellában: a győzelemre hívó, megújulást sürgető párt alelnöke korrupciós ügybe keveredik, nem tud elszámolni valami tisztázatlan eredetű pénzzel. Az ügylet hátterében nő áll, megromlott házasság. Keserves hetek, ám az energikusan végzett közéleti munka elfödi az otthoni bajokat. Mígnem bekövetkezik a dráma: kiderül, hogy még korábban pénz került az alelnök számlájára. Társai megkeresésére az alelnök kurta válaszokat ad, aztán bujdokolni kezd, telefonhívásokra nem válaszol. Unalmas, mint egy tegnapi újság.

Tovább

Tovább

Összeállítás részeként közöl interjút a RIA Novosztyi orosz hírügynökség Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével a paksi atomerőmű fejlesztésével kapcsolatban (http://ria.ru/analytics/20140116/989539531.html). Mráz úgy nyilatkozik, hogy Orbán Viktorra sokáig nem lehetett Moszkva barátjaként tekinteni, ő korábban Oroszország-ellenes retorikát használt, a paksi bővítésről szóló döntés pedig a hívei körében meglepetést okozott. Nem egészen huszonnégy órán belül a Nézőpont Intézet helyreigazítást kért, mert Mráz szerint a riporter olyan kijelentéseket tulajdonított neki, amelyeket ő nem mondott. (Hogy miért a Nézőpont Intézet kért helyreigazítást, és nem Mráz, azt nem tudni.) 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A rezsiharc újabb fejezeteként a kormányerő most szétrajzik az országban, és úgynevezett rezsiturnét tart. A párt kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a turnézók bemutatják a rezsicsökkentés folyamatát, annak nehézségeit, ténylegesen azonban nyilván az történik, hogy a Fidesz az adófizető pénzén jogilag valószínűleg, de morálisan aztán végképp igen kérdéses pártkampányba kezd. Az igazgató azt is bejelentette, hogy január és február közepe között harminc kormánypárti politikus 119 helyen tart rezsicsökkentési fórumot, emellett a rezsicsökkentést az aláírásával támogató két és fél millió ember külön levelet is kap, amelyben újabb rezsicsökkentési fórumokra hívják. A „rezsicsökkentést az aláírásával támogató ember”-t a magyar politikai kultúra termelte ki. Az természetes, hogy a világon nincs olyan ember, aki több rezsit szeretne fizetni, de nálunk ilyen tartalmú papírokat alá is íratnak.

Tovább

Tovább

Tovább

Advent első hete, földübörögnek a bértárgyalások. Közgondoktól barázdált homlokú szakszervezetisek sietnek a tárgyalásra, igen-igen reális tekintetű munkaadói képviselők érkeznek, és befutnak a kormányoldal emberarcú tárgyalói is, hogy nekilássanak elosztani azt, ami nincs. A minimálbér összegéről volna szó, azt kellene emelni. E gondolattól a kis- és középvállalati vezetők gyomra görcsbe rándul, de görcsbe rándul a munkásoké is, ebben az országban a barázdált homlokú főtárgyalókon kívül mindenki más tudja, hogy az emelésre nincs megalapozott és reális fedezet, sőt, semmilyen sincs, mert olyan gazdaságban, ahol a növekedés jó esetben félszázalékos, ott ép ésszel nem gondolható komolyan a fizetésemelés, hogy most a rezsicsökkentésről már ne is beszéljünk.

Tovább

Tovább

Bajnai Gordon szerint két feltétele van, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció az MSZP és az Együtt-PM közötti választási megállapodás részese lehessen. Az Együtt-PM-szövetség vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: szerinte helyre kell állítani a bizalmat, amely az október 23-i ellenzéki demonstráció előtt kötött egyezség felrúgása miatt ingott meg. Másik elemként említette, hogy csak olyan párttal fognak össze, amelynek célja az Orbán-kormány 2014-es leváltása, nem pedig a túlélés, a parlamentbe kerülés. (Bajnai a napokban már utalt arra, úgy látja, hogy a Demokratikus Koalíció a meglévő ellenzéki szavazótábort próbálja újraosztani, és – a parlamentbe jutást célul kitűzve – már 2014 utánra készül.)

Tovább

Tovább

Tizenöt évvel ezelőtt, 1998 elején bent járt a szerkesztőségben a kishantosi közhasznú társaság két vezetője, Ács Sándorné és Bolye Ferenc azzal, hogy bajban van az a biotermelői vállalkozás, amelyet 1992-ben alapítottak a helyiekkel együtt: a szocialisták szeretnék egy nagyméretű kombinát, a Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Részvénytársaság alá gyűrni úgy, hogy a kombinát 51 százalék tulajdonrészt kapna.

Hantos először egy grófi parkot hozott rendbe, aztán vezetői faluszemináriumokat rendeztek, gazdálkodási fórumokat és előadásokat szerveztek, a település szellemisége hamarosan kisugárzott a környező falvakra is.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2018