Károlyi Csaba

Világtalanul? Világirodalom-kritika Magyarországon. Válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta Zelei Dávid. Fiatal Írók Szövetsége–Jelenkor Kiadó, Budapest–Pécs, 2015. 444 oldal, 2600 Ft

Tovább

(Litera Rádió. Előhívás a Holmi utolsó számáról. www.litera.hu, március 20.)

Tovább

Hévíz. Irodalmi antológia 2012–2014. Szerkesztette Szálinger Balázs és Cserna-Szabó András. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. 303 oldal, 2990 Ft

Tovább

(Kolozsvári Rádió, www.kolozsvariradio.ro)

Tovább

Tasnádi-Sáhy Péter: A békaember legendája. Napos oldal könyvek. Riport Kiadó, Nagyvárad, 2014. 100 oldal, ármegjelölés nélkül

Tovább

(Civil Rádió, FM 98.)

Tovább

(Miniszterelnöki interjú, kérdező: Kiss Gábor István. 180 perc. MR1, Kossuth, 2015. január 9., péntek)

Tovább

Végel László: Négyszemközt Máraival. Naplójegyzetek, 1992–2014. Noran Libro Kiadó, Bu­da­pest, 2014. 164 oldal, 2690 Ft

Tovább

Szilasi László irodalomtörténész és író. 1964-ben született Békéscsabán, a Szegedi Egyetem tanára. Tudós irodalmárként fő kutatási területe a régi magyar költészet, Jókai Mór életműve és a kortárs magyar irodalom. Öt tanulmány- és kritikakötete jelent meg (az egyik Hárs Endrével közösen), és három szépprózai kötete (az első Németh Gáborral közösen). Íróként 2010-es regényével, a Szentek hárfájával lett közismert. Idén adta ki második regényét A harmadik híd címmel.

Tovább

Az ÉS könyve decemberben - Dragomán György: Máglya. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2014. 444 oldal, 3990 Ft

Tovább

Szilágyi Júlia: Álmatlan könyv. Memoár. Korunk–Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2014. 136 oldal, 10 lej

Tovább

(Maguk. Az etnikai és kulturális sokszínűség műsora, Radio Q, november 8., szombat 17.00–18.00, Zártkörű lányok. Leszbikus műsor, Tilos Rádió, november 5., szerda, 17.00–18.00)

Tovább

Mesék boldog öregekről. Vá­lo­gatta, szerkesztette és az előszót ír­ta Boldizsár Ildikó. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2014. 288 ol­dal,2990 Ft

Tovább

(Nők a sorban. Senkik földjén. Sándor Kata kétrészes dokumentumműsora, Klubrádió, október 11–12.)

Tovább

Szeptember 28–29-én Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről rendeztek konferenciát Balatonfüreden a Magyar Fordítóház Alapítvány szervezésében. Előadást tartott a mű horvát, kínai, német, spanyol, román, norvég, francia és szlovén fordítója. Az angol, az olasz, a koreai, a dán és a svéd fordító nem tudott eljönni, a szlovák fordító pedig, Julianna Szolnokiová, aki a mű első tolmácsolója volt, már nincs közöttünk, de emlékét felidézte Görözdi Judit előadása. Magyar szakemberek is megszólaltak, Bodor Péter, Radics Viktória és Bagi Zsolt. A regény német fordítójával, Christina Viraghgal 28-án, a hivatalos rendezvény után beszélgettem. Nádas Péterrel pedig másnap, népes és lelkes közönség előtt, a program záróeseményeként.

Tovább

Szeptember 28–29-én Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéről rendeztek konferenciát Balatonfüreden a Magyar Fordítóház Alapítvány szervezésében. Előadást tartott a mű horvát, kínai, német, spanyol, román, norvég, francia és szlovén fordítója. Az angol, az olasz, a koreai, a dán és a svéd fordító nem tudott eljönni, a szlovák fordító pedig, Julianna Szolnokiová, aki a mű első tolmácsolója volt, már nincs közöttünk, de emlékét felidézte Görözdi Judit előadása. Magyar szakemberek is megszólaltak, Bodor Péter, Radics Viktória és Bagi Zsolt. A regény német fordítójával, Christina Viraghgal 28-án, a hivatalos rendezvény után beszélgettem. Nádas Péterrel pedig másnap, népes és lelkes közönség előtt, a program záróeseményeként.

Tovább

Kapitány Máté: Kentaur a ter­mi­nál­ban. Novellák. Liget Könyvek, Bu­da­pest, 2014. 170 oldal, 3200 Ft

Tovább

(Családi sáv, Kossuth rádió, 19.30–20.00)

Tovább

Nemes Nagy Ágnes: Magyarul és világul. Helikon Kiadó, Budapest, 2014. 344 oldal + 20 oldal melléklet, 3490 Ft

Tovább

Mennyi az a 75 év? Jó kérdés. „Ki a csuda egy ember? Bárki ember. Valójában.” „Jó kérdés. Ha rábukkan a feleletre, majd értesítsen, tolul a számra.” Sok kérdés van. Szinte csak kérdések vannak. Hogyan történt? Hogyan változott meg? Hogyan lett az első kőbalta? Hogyan lett az első emberi mondat? „Hogyan lesz az általános; a biológia íve, a történelemé, a csillagalakulásé?” „Vagy éppen: hogyan lesz naggyá a Város a Dajka vizsgálóbíró idejében?” Tényleg mi vagyunk, amit nézünk? Hol a nagy Titok? Miért íródik a regény? Tényleg csak egy regény van a világon? És minek írna hosszú regényeket, aki rövidebben és más módon is el tudja mondani, amit akar. Ez már nem is kérdés, ez állítás.

Tovább
Élet és Irodalom 2018