Ivánnal a folyónál Minek mentünk a Szabadság hídra? Azt hiszem, át akartunk kelni azon a novemberi csütörtökön a túlsó partra, borozgatni a Bartók Béla út egyik kis kávézójában, rohantunk, futottunk, nem futottunk, csak siettünk, mondta Iván, hogy siessek, a kezemben esernyő, a szél kifordította. Hideg szél és eső. Vizes lett a hajam. Hova siettünk? Ki kellett dobni az esernyőt, eltört.

Ekkora vihar lett volna? Vagy csak a szél?

Az eltört fekete esernyőt fogom a kezemben. Halott denevér. Később, a Bartók Béla út kis kávézójában a kukába dobtam. Hazafelé eláztunk. Az Astorián találtam az ernyőt tavasszal, már akkor is rossz volt. Iván mondta, hogy hagyjam ott. Minek elhozni egy használt esernyőt?

Nincs feszített víztükör. Versenyzünk, simán lehagylak, azt hittem, jobban úszol. Azt hittem, nálam mindenki jobban úszik. Szabálytalanul veszem a levegőt, szúr az oldalam, az orrom telemegy klóros vízzel. Le akarlak győzni. A másik sávban aquafitness, egy csoport idős nő tornázik a derékig érő vízben, az edző a medence szélénél mutatja a gyakorlatokat. V alakban egyszerre utánozzák. Vadlibák, ha vonulnak. A víz alatt látom a lábakat, jobb térd felhúz, bal térd felhúz, páros lábbal ugrálás, hangosan szól a zene. Miért nincs feszített víztükör. Én nyerem a versenyt, simán legyőzlek. Este beülünk valamit enni. Milyen ügyesen úszol, mondod meglepődve. Te elhagytad magad teljesen az elmúlt években, semmi sport, csak munka. Persze a japán ételek egészségesek, de azért itt is meg lehet hízni. Mondjuk a japánok pont nem tudnak. Láttál te már kövér japánt? Kivéve a szumósok. Harmadik nap elviszel majd a szumóstadionhoz is, de épp kezdődik a nyári szünet, vége a bajnokságnak.

Dénessel a kapcsolatunk utolsó hónapjában egy 5000 darabos puzzle-t raktunk ki. Akkor még nem tudta, hogy ez az utolsó hónap. És azt sem tudta, hogy utálom a puzzle-t. Azt hiszi, szeretem csinálni, mert úgy teszek, mint aki szereti csinálni. Megerőszakolom magam, eljátszom. Konfliktuskerülő vagyok. A kanapén ülök, és a tetőablakon keresztül elnézek a prágai tévétoronyig. Arra vágyom, hogy Dénes jöjjön rá, nem szeretek kirakózni. Vegye észre. Ismerjen meg. Eszébe sem jut, hogy én ezt egyáltalán nem élvezem. Nem veszi észre abból, ahogy a levegőt veszem, ahogy ránézek, ahogy a testemet tartom. Nem hallja a hangomon, hogy hazudok. Azt hiszi, boldog vagyok.