Kovács Zoltán

Tovább

Múlt hét végén a kormány kommunikációs államtitkára bejelentette, hogy megérkezett az Európai Bizottság illetékes biztosának a magyar médiatörvénnyel foglalkozó levele. Elmondta, hogy a levelet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címezték, és úgy illő, hogy előbb megválaszolják, és ne a médiában vitázzanak róla. Mint mondta, nincs szó titkolózásról, és a válasszal együtt a kormány természetesen Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos levelét is közzéteszi.

Már akkor tudni lehetett, hogy ebből az elképzelésből semmi nem lesz, valószínűleg nem is gondolták komolyan. Az valóban „úgy illő", hogy mihamarabb válaszoljanak, de ha valaki kommunikációval foglalkozik, sőt, a legmagasabb kormányzati szintre beosztva hivatásszerűen, akkor annyit legalábbis gyanítania kellene, hogy egy levél nem marad titokban - minek is maradna? -, különösen, ha annak tartalmára Magyarországon kívül fél Európa is kíváncsi. Nem is maradt.

Tovább

Tovább

Tovább

Így az év elején értekezhetnék arról, hogy az Élet és Irodalom ugyanúgy készül majd, ugyanabban a szellemben és stílusban, mint korábban, és hogy indokoltnak látjuk a médiatörvény visszavonását, de ez teljesen fölösleges, mert magától értetődő.
Hanem, az fontosabb, hogy ha egy uniós ország kormánya uniós elvek megsértésére adja a fejét, legalább készüljön föl rá alaposan. A magyar kormány az elmúlt fél év alatt több olyan törvényt hozott, amelyik külön-külön is sérti az európai közösség általunk is elfogadott írott és íratlan alapelveit - például a multik válságadója, a magánnyugdíjvagyonnal kapcsolatos jogi erőszakoskodás és legutóbb a médiatörvény -, ami pedig a törvényhozási folyamat irányát és egyéni képviselői indítványos módszertanát illeti, az szellemiségét tekintve rossz.
Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

L. Simon László kormánypárti parlamenti képviselő egyik múlt heti nyilatkozatában reagált néhány lap médiatörvény-tervezettel kapcsolatos tiltakozására. A tiltakozás röviden megfogalmazva arról szólt, hogy a tervezet szellemisége nyilvánosságellenes, a kilenc évre választott, az elektronikus és nyomtatott sajtóra kiterjesztett hatáskörű médiahatóság a hazai sajtóviszonyokhoz képest aránytalan nagyságú bírságot szabhat ki homályosan megfogalmazott esetekben, ezt haladéktalanul be kell fizetni.

A tiltakozás lényege: a törvénytervezetet vissza kell vonni! (Időközben egy, a fizetésre halasztó hatályt feltételek mellett engedő, igen rossz színvonalon szövegezett módosítás - L. Simon és Pálffy István közös szellemi produktuma - bekerült az ún. tárgyalandó irományok közé, lapzártakor ennek sorsa bizonytalan.)

Tovább

Egy újság cikkeket közöljön, mert az a dolga.

Cikkekben bírálja a bírálandót, cikkekben próbáljon érvelni, vitázzon, gyűjtsön híveket az általa fontosnak tartott ügyhöz.

Érveltünk az értékek mellett: az Alkotmánybíróság csorbíthatatlansága, a magánnyugdíj-biztosítók, a Költségvetési Tanács, a demokratikus intézményrendszer mellett.

Most új médiatörvény van születőben, olyan, amelyik, elfogadása esetén, a nyilvános vita lehetőségét is szűkíti. Ez más helyzet. 

Egy újság cikkeket közöljön, mert az a dolga.

Cikkekben bírálja a bírálandót, cikkekben próbáljon érvelni, vitázzon, gyűjtsön híveket az általa fontosnak tartott ügyhöz.

Érveltünk az értékek mellett: az Alkotmánybíróság csorbíthatatlansága, a magánnyugdíj-biztosítók, a Költségvetési Tanács, a demokratikus intézményrendszer mellett.

Most új médiatörvény van születőben, olyan, amelyik, elfogadása esetén, a nyilvános vita lehetőségét is szűkíti. Ez más helyzet.

Tovább

(E heti nyomtatott lapszámunk a készülő médiatörvény elleni tiltatkozásul üres címoldallal jelent meg.)

Egy újság cikkeket közöljön, mert az a dolga.

Cikkekben bírálja a bírálandót, cikkekben próbáljon érvelni, vitázzon, gyűjtsön híveket az általa fontosnak tartott ügyhöz.

Érveltünk az értékek mellett: az Alkotmánybíróság csorbíthatatlansága, a magánnyugdíj-biztosítók, a Költségvetési Tanács, a demokratikus intézményrendszer mellett.

Most új médiatörvény van születőben, olyan, amelyik, elfogadása esetén, a nyilvános vita lehetőségét is szűkíti. Ez más helyzet.

Korábban is számos jele volt már annak, hogy a társadalmi kontrollfunkciókat kiiktatni szándékozó kormány figyelme előbb-utóbb a sajtó felé fordul, azt követően, hogy ezt megelőzően csorbította már az Alkotmánybíróság hatáskörét, ellehetetlenítette a Költségvetési Tanács működését, parlamenti túlsúlyát kihasználva pedig köztársasági elnökké választotta Orbán Viktor személynökét.

Tovább

Megyesi 60
Tovább

Tovább

A Köztársasági Elnöki Hivatal javaslatot tett - ahogy a dokumentum címéből kiolvasható - A készülő új alkotmány kodifikációs folyamatához, ezt a dokumentumot megküldték dr. Salamon Lászlónak, az alkotmányozást előkészítő eseti bizottság elnökének.

Már rég vártuk! (A szöveg dr. Salamon László honlapján volt olvasható, pénteken este azonban eltávolították. Most ide kattintva megtekinthető.)

Az anyagot dr. Cservák Csaba jogi, alkotmányossági és közigazgatási hivatalvezető jegyzi, bár nyilvánvalóan többen fogalmazták.

Tovább

Tovább

Úgy nyilatkozik Lázár János fideszes frakcióvezető, hogy „a jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált". Ez a mondat értelmezhetetlen. Ha mégis értelmezzük, az halálos veszedelem, mert belemegyünk olyan gondolkodási tartományba, aminek semmi értelme. A politikusi zagyválkodásnak az a szintje, amelyikben például már a hanyatló Kádár János is készséggel dagonyázott. Látszólag kulturált gondolatok, látszólag értelmesen megfogalmazva, csak hát, ami a tartalmat illeti: egyszer külföldi tudósítók megkérdezték tőle, miért nincs Magyarországon többpártrendszer, mire azt válaszolta, hogy mert a szocialista munkáspárt minden érdeket képvisel.

Tovább

Tovább

Tovább

Polgármestereket és önkormányzatokat választott az ország vasárnap. A helyi képviseletről döntött úgy, hogy érdemleges kampány gyakorlatilag nem volt, ha mégis, akkor abban helyi ügyekről a legritkábban esett szó. Mindez nem meglepő, mert már a parlamenti választások előtt sem voltak érdemi választási viták. („Tisztítsuk meg a közéletet, rendet az utcákon!") Helyi ügyekről az általánosság szintjén esett szó, helyi adókról például még úgy sem. Mintha önkormányzatok nem is lennének, legföljebb ha a kormányzat kihelyezett tagozatai, a választási eredmények mindenesetre ezt mutatják. A Fidesz-KDNP nagyarányú győzelméhez kétség sem fért, már csak ezért sem volt érthető, hogy minek kellett ügyészi hivatalok komoly hivatalnokainak lóhalálában, saját kezűleg kézbesíteni kivétel nélkül szocialista jelölt részére idézéseket, hogy aztán a pártszövetséggel egybeforrt sajtó másnap, ahogy mondani szokás, öles betűkkel számoljon be arról, momentán kit hívattak be, kit állítottak elő, és csak úgy ki ellen folyik eljárás.
Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022