Az antológiát Alföldy Jenő állította össze. Az 1939-es születésű irodalomtörténész akkoriban az ÉS munkatársa, valamint A hónap versei című tévéműsor szerkesztője volt. Nyolcvanhattól éppen kilencvenig ő állította össze a Szép versek  kiadványokat. Alföldy Jenő idejében a Szép versek kötetekhez előszót is írtak – ilyenre volt ugyan példa korábban, de általában nem jellemző a sorozatra. Alföldy Jenő először Vas Istvánt, majd Juhász Ferencet, Csorba Győzőt, és végül Csoóri Sándort kérte fel a megtisztelő feladatra. Mindnyájan „nagy öregek” – a 80 körül járó Csorba és Vas mellett Juhász 60 és Csoóri szintén 60 éves a tárgyévben. Maguk is az antológiákban rendszeresen szerepeltetett szerzők, de aligha véletlen, hogy a két „igazán öreg” költő mellett két kerek számú születésnapos írhatott előszót. Ám egyikük pályájának sem olyan kitüntetett szakasza a hatvanadik év, mint Csoóri Sándorénak.

Tudtam, hogy az Orgia megosztó könyv lesz, azt is tudtam, hogy amikor kérdeznek róla, meg kell válogatnom a szavaimat. Próbálom elkerülni a provokatív megfogalmazásokat. Ugyanakkor egy pillanatra se hagyhatom figyelmen kívül, hogy maga a téma – a tizenkettedik kerületi nyilasok élete és műve – és az, ahogyan és amiért a téma felé fordultam, eleve provokál, és legalább annyira provokál a megformálás módja is. Ugyanakkor a túl óvatos, kicentizett megnyilatkozásokkal is irritálhatom az embereket. Mindenesetre sokan keresnek meg a könyv megjelenése óta, érdekes gondolatokat és élményeket osztanak meg velem. Például az az olvasó is, akit, mint írta, felkavart maga a regény is, és az a kijelentésem is, hogy az Orgia csak egy magányos fickó irománya, olyasvalakié, aki nem tartozik semmilyen politikai vagy vallási közösséghez, ha bármi ilyenbe beletartozna, nem írhatta volna meg a könyvet, igen, ismételtem, csak egy egyén csinálta, aki nem is remél mást, mint hogy más magányos egyénekhez esetleg utat talál az általa elmesélt történet. Az olvasó szerint ezzel lebecsülöm azt is, amit csináltam, meg amit belőle a könyv kiváltott.

Munkahelyéről távozva a hírszerző alezredes a Dunakorzó felé indul. Sétatempó. Míg a nyüzsgő civilek hegyekkel övezett modern világvárost látnak maguk körül, a folyó túlpartján impozáns palotát, ő hadszínteret: múltbeli és eljövendő ostromok terepét. Megáll egy újságosnál, körülnéz. Senki sem követi. Sietősebb léptekkel halad tovább, de nem otthona, hanem a titkos főhadiszállás felé.

Oda, ahol a Vár elfoglalásának tervét csiszolgatják éppen.

W. G. Sebald: Légi háború és irodalom

Jichak Katzenelson: Ének a kiirtott zsidó népről
Halasi Zoltán: Út az üres éghez

Weiczner Jenő: „Ez most a sorsod, kiüldözött zsidó”

Niran Judit: Jelek a vízen

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai (1934–1935/1940). Sajtó alá rendezte Kovács Attila Zoltán. Az utószót Fried István, a jegyzeteket Ötvös Anna és Mészáros Tibor írta. Helikon Kiadó, Budapest, 2013. 576 oldal,3990 Ft

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a tünékeny tündérek. Fordította Borbély Judit Bernadett. Ulpius-ház Könykiadó, Budapest, 2013. 304 oldal, 3499 Ft

Márai Sándor: Hallgatni akartam

Heller Ágnes: Olvasónapló 2012–2013

Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták

Takács Tibor: Besúgók a besúgásról

Timothy Snyder: Véres övezet

Vaszilij Grosszman: Élet és sors

Jonathan Franzen: Szabadság

John Updike: Apám könnyei és más elbeszélések

Kenéz Ferenc: Vendéglétra. Grafika: Siklódy Ferenc. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2012. 173 oldal,2890 Ft

Ross King: Párisz ítélete

Vekerdy Tamás: Szeretők

Márton László: M. L., a gyilkos

Karen Blixen: Angyalok bosszúja

Karátson Endre: Retúrjegy. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012. 456 oldal,3000 Ft

Mario Vargas Llosa: A kelta álma. Fordította Tomcsányi Zsuzsanna. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2011. 567 oldal,3400 Ft

Saul Bellow: Sammler bolygója. Fordította Dezsényi Katalin. Park Könyvkiadó, Budapest, 2012. 287 oldal,3500 Ft