► Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség. Fordította Egyed Veronika. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 511 oldal, 5299 Ft

Az élet dolgairól szóló megjegyzések, bölcs tanácsok, a természetnek kitett, látszólag rideg izlandi élet szikár melegsége árnyalja a könyv atmoszféráját. Ennek egyik motívuma a szereplők jól kidolgozott, markáns karaktere. Az egyik bolondos figura az internetet a káosszal, az ürességgel, a felettünk lévő új éggel és új pokollal azonosítja, ugyanő levelet is ír az amerikai kongresszusnak, hogy az amerikaiak nagy részét költöztessék a Holdra, valamint felháborodik azon, ha Dantét Snorri Sturlusonhoz, a XII. századi nagy izlandi költőhöz hasonlítja valaki. 

Werner Herzog: Dereng a világ
Måns Wadensjö: Szülészet
Jhumpa Lahiri: Amerre járok
Ian McGregor: A 13-as tározó

Tove Ditlevsen: Gyerekkor. Fordította Kertész Judit. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 129 oldal, 4999 Ft

A New York Times recenzense vallomásos autofikciónak nevezi Ditlevsen regényét, de itt most inkább az az érdekes, hogy miben áll a könyv irodalmi ereje és szépsége. A különféle (gyermeki-mágikus, szentimentális, bölcs, szarkasztikus stb.) nézőpontokból való beszéd árnyalatainak arányos működtetése úgy tűnik, nem valamiféle tanult módszer, hanem a már tízéves korában verseket író szerző veleszületett képessége. Közhely, hogy egy regény/vers/dráma első mondata kitüntetett hely, ez erre a történetre is érvényes, itt így hangzik: „Reggel még volt remény.”

► Donatella Di Pietrantonio: Ha­lász­negyed. Fordította Todero An­na. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 223 oldal, 3499 Ft

Van egy házasság- és válástörténet is a regényben, amelynek részletei szintén töredékes formában bontakoznak ki. Piero, az elbeszélő férje a legnagyobb változásokat átélő szereplője a könyvnek. A házaspár látogatása Scannóban az elbeszélő (feleség) professzoránál mintha már jelezné a házasság megingását. A vendégeskedés során felidézik Mario Giacomelli Scannói kisfiú című, 1963-as, MoMában kiállított képét. A különös, magányos fiú a fekete ruhás nőalakok között mintha tökéletes szimbóluma volna az elbeszélő magányának. S a híres Cesare Pavese-vers (Jön a halál) szintén több szempontból is jelentésessé válik a könyvben. Az egyre bizonytalanabbá váló házasság, a férfi különös eltűnései és az elbeszélő ezekre adott reakciói tartják fenn a folyamatos feszültséget. A férfi töredelmes vallomása és elbeszélése valódi énjének kibontakozásáról szintén emlékezetes rész, mert Di Pietrantonio ebbe a vallomásba öltve meséli el a házasság létrejöttének körülményeit, annak kezdetét is. 

Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére
Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok
Adania Shibli: Egy apró részlet
Merieke Lucas Rijneveld: Az este kín

Jü Hua: A véradó krónikája. Fordította Zombory Klára. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 259 oldal, 3990 Ft

A regény főszereplője Xu Sanguan, a családfő, aki számára a véradás a válságos helyzetekben alkalmazott élet- és családmentő akció, noha a felesége egyszer figyelmezteti: a vér eladása még a test áruba bocsátásánál is súlyosabban esik a latba, hiszen a vérrel az ősök vérét is eladja az ember. Ám a modern Kínában mindez nem számít, hiszen, ha csak a kulturális forradalomra gondolunk, az életben maradás mint fő tevékenység felülír minden korábbi gyakorlatot. Xu Sanguannak és feleségének, Xu Yulannak három fia születik, de mint később kiderül, az elsőszülött fiú a nő egy korábbi kérőjétől származik.

Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia. Szerkesztette: Merényi Márta, Korbai Hajnal. L’Harmattan Kiadó–Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület–ELTE Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Kar Továbbképző Központ, Budapest, 2021, 331 oldal, 3990 Ft

A különféle művészetterápiákkal (is) dolgozó táncterápiákkal szemben a PMT azért pszichodinamikus, mert az elsődleges testi tapasztalatot, azaz a test spontán működését szelfszervező erőként alkalmazza a terápiás folyamatban. Talán mondani sem szükséges, hogy lassú folyamatról van szó, azért is, mert a nonverbális, az egyedfejlődésnek a beszéd kialakulása előtti élményvilága az egyik hatótényező. Ez az utóbbi évek csecsemőmegfigyeléseinek és memóriakutatásainak köszönhetően is egyre inkább jelentős tényezővé válik az emberkutatások során.

Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat. Szexuális ragadozók az egyházban. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 423 oldal, 3990 Ft

A katolikus teológus, mentálhigiénés szakember, publicista, egyetemi oktató, többek között antigenderizmus-kutató szerző magára vállalja azt a küldetést, hogy alaposan feltárja a spirituális és szexuális visszaélések közötti összefüggéseket, az ezekkel kapcsolatos tévhiteket, a különféle tettesprofilokat és behálózó stratégiákat. A könyv bevezetők utáni első része egy 33 oldalas tanulmány a spirituális bántalmazás hatalmi manipulációiról, annak közegeiről, a vallásos hitről mint manipulációs eszközről, az engedelmesség káros hatásáról. „Akiket engedelmességre nevelnek, azokat nem tanítják meg arra, hogy kell nemet mondani”.

Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány. Fordította Todero Anna. Park Könyvkiadó, Budapest, 2021,  224 oldal, 2990 Ft

2017-ben Campiello-díjat elnyert, huszonhárom nyelvre lefordított regény fő témái tehát elsősorban a felnövés és az anyaság kérdése, de tematizálódik a generációk különbözősége, a város és a vidék ellentéte, a szegénység rideg valósága, a kiskamasz lány első érzéki élménye, barátsága, tanulmányi előmenetele is. A legerősebb szál talán a húg, Adriana és a főszereplő kapcsolata. A gyerekfogorvosként dolgozó és írói tevékenységét hajnalonta végző Donatella Di Pietrantonio szikár, mégis sűrű és pontos mondatai szóról szóra, nagyon tudatosan épülnek egymásra, sehol egy felesleges jelző, vagy egy közhelyekre kifutó megállapítás.

Ferber Katalin: Életálom. Joshua könyvek, Budapest, 2021, 191 oldal, 3200 Ft

Ferber Katalin ­– foglalkozására nézve közgazdász, gazdaságtörténész, akinek Japánról szóló könyveit ismeri talán leginkább a szélesebb közönség – szüleit megszólító önéletrajza szervesen illeszkedik abba a kortárs önéletrajzkultúrába, amelyben lépten-nyomon, blogon és vlogon, képregényekben, filmekben én-elbeszélésekkel, trauma-történetekkel és önfeltárulkozásokkal találkozhatunk. Ezek az alkotások általában erőteljes érzelmi viszonyulást hívnak elő a közönségből, csakúgy, mint jelen kötet is, hiszen sokszor több oldal hosszúságú mondatai mint egy siratóének idézik fel a múltat, a fájdalmakat és az álmokat, magyarázatot keresve a felnőttek (később a barátok, kollégák, ismerősök) viselkedésére.

Elbeszélések Guangdong tartományból
Esszék Guangdong tartományból
Versek Guangdong tartományból
Jü Hua: Élni

Judith Schalansky: Különleges veszteségek jegyzéke. Fordította Nádori Lídia. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 255 oldal, 3490 Ft

Az egyes szövegekhez fotók is tartoznak, ám ezeken alig, vagy egyáltalán nem kivehetőek az ábrázolt dolgok. Az író maga is könyvtervező, saját bevallása szerint enciklopédista, ám teljes mértékben magára veszi az elmúlás melankóliájának minden zöngéjét. Könyve maga is rom, ugyanakkor szentély is, amely engem leginkább Aby Warburg Mnémoszüné-atlaszára emlékeztet. Schalansky számára az irodalom egyfajta kutatómunka, amelynek során a romok visszhangjainak állít emléket.

Bíró Eszter–Bérczes Tibor: A halál életkérdés. Beszélgetések Bíró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával. Corvina Kiadó, Budapest, 2020, 280 oldal, 3490 Ft

A betegek általában nem beszélnek a közelgő halálról, mert meghalni bűn, ki kell tartani, meg kell gyógyulni. A pszichológus egyik feladata, hogy megértesse a beteggel, nem kell bűntudatot éreznie. Abban képes segíteni, hogy a beteg és a hozzátartozó az értékrendjének és a realitásnak megfelelő döntéseket hozzon. Bíró Eszter szerint a pszichológusi szakma szabályait mintha halhatatlan emberekre találták volna ki. Azaz nincs gyakorlat abban, hogyan bánjunk egy erős fájdalmakat elszenvedő pácienssel.

Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége. Mire taníthatnak bennünket a vadon lakói. Fordította Malyáta Eszter. Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 268 oldal, 3490 Ft

Radiger nem csupán a Yellowstone farkasairól számol be, hanem a németországi farkashelyzetet is bemutatja. A „csomagtartós farkasok” nevű összeesküvés-elmélet hívei szerint a farkasokat Kelet-Európából szállítják teherautóval, és nem is igazi farkasokról van szó, hanem kitenyésztett keverékekről, ezért nem is kell védeni őket. Nem könnyű az álhíreket megkülönböztetni a valós hírektől, ennek érdekében is sokat dolgozik a szerző. Németországban bizonyos falvakban a farkasok nappal is a házak között járnak, és reménykedhetünk, hogy egyre többen lesznek.

Margaret Atwood: Az ehető nő. Fordította Csonka Ágnes. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2020,  463 oldal, 4274 Ft

Mintha Atwood már 1965-ben tudta volna azt, amit mára a testre vonakozó különféle embertudományok bebizonyítottak, azaz hogy mi a valódi hardver, mi az, amit nem lehet becsapni, úgyis jelez. Marian ugyanis egyre kevesebb dolgot tud megenni, legfőbb gondja, hogy közös étkezések alkalmával hová rejtse el a húst a tányérjáról. Ráadásul a könyv második részében az író/elbeszélő veszi át tőle a szót, így ő harmadik személlyé válik.

Oliver Sacks: Első szerelmek és utolsó történetek. Fordította Pétersz Tamás, HVG Kiadó, Budapest, 2020, 253 oldal, 4200 Ft

Jelen kötet harmincnégy elbeszélést tartalmaz három részben, ám ezek a korábbi történeteitől abban különböznek, hogy itt nem csupán a saját, új megfigyeléseiről ír, hanem mások vizsgálataira, esetleírásaira is támaszkodik. A szövegek terjedelme szintén változó, a legrövidebb írás egy, a leghosszabb tizenkilenc oldalas. Az első részben vannak saját élettörténetek az első szerelmekről (tengerbiológia és tintahal), az áprilistól novemberig tartó mindennapos úszásról, a kedvenc könyvtárakról, elemzés Karinthy Utazás a koponyám körül című könyvéről, amelynek 2008-as angol kiadásához ő írt előszót. A második részben a tényleges orvosi esetekről olvashatunk, a harmadik pedig különféle életvilágbeli furcsaságok, érdekességek kaleidoszkópja.

Sigrid Nunez: A barát. Fordította Hoppán Eszter. Libri Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 211 oldal, 3499 Ft

Nunez − aki Susan Sontag tanítványa volt, írt is róla egy memoárt − azért is okos, mert úgy ötvözi, keresztezi a mondatokat és a témákat, hogy azok egyben egymásra is vonatkoznak. Ugyanakkor nyitva hagyja az olvasó számára azt a lehetőséget, hogy az eldönthesse, hogy mi az, amit ő gondol leginkább megragadhatónak vagy éppen időszerűnek az olvasás idején, a maga éppen aktuális élethelyzete, története szempontjából. Érdemes volna mondjuk ötévente elolvasni és megfigyelni, hogy mikor mire figyelünk fel leginkább, melyek azok az elemek, amiket aktuálisan legközelebb érzünk magunkhoz. Ez persze minden jó könyv esetében fennáll.

Vass Norbert: Indiáncseresznye
Moesko Péter: Megyünk haza
Olga Tokarczuk: Bizarr történetek
Sheila Heti: Változások könyve

Per Petterson: Irány Szibéria. Fordította Patat Bence. Scolar Kiadó, Budapest, 2018, 238 oldal, 3750 Ft

Petterson egyik nagy érdeme, hogy a testi érzetek leírása gyönyörűen rímel az időjárás viszontagságaira, a szél, a vizek, a hideg, a hó minőségeire, a tenger ringatására. Az állatok éppúgy a mindig jelenlévő, de különösebb jelentőséggel nem bíró táj részei. Érzékletes leírást kapunk arról, hogyan kell az istállóban fekvő teheneken aludni, hogy azok milyen finoman melegítik az embert éjszaka. A két testvér viszonya a regény egyik kulcseleme. Túl a testvériségen, de innen a szerelmen, valami kölcsönös egymásra utaltságban és egymásra hangoltságban van együtt a lány és a fiú. Ez utóbbi egyébként megrögzött szindikalista, húga szerint titokban arra vágyik, hogy az ágya fölött lógó Greta Garbo és Rosa Luxemburg képmás eggyé válik, miközben ő egy új világról álmodik. Titkos, a tengerparton maguk építette kunyhójukban a Jézus él-feliratú anyjuk által kötött csipkefüggöny fölött Lenin képmása áll. Nem csoda tehát a Szibáriába vágyakozás.

Domenico Starnone: Hurok. For­dí­totta Barna Imre. Park Könyv­kiadó, Budapest, 2018, 202 oldal, 2950 Ft

Megvizsgálható, hogy milyen poétikai eszközöket használ az író. Az is, hogy vajon a három szöveg stiláris megoldásai mennyiben hasonlítanak és mennyiben különböznek egymástól, hitelesek-e. A pszichológiai szempont felvetheti például, hogy a feleség vádaskodásai mögött milyen érzelmi motivációk ismerhetők fel. A férj viselkedésére mennyiben voltak hatással a gyerekek? Az egyes szereplők félelmei milyen cselekedeteik mentén mutatkoznak meg, valamint, hogy tetten érhető-e a férj többször emlegetett szabadságvágya a szeretővel való kapcsolatában.  Az is megvizsgálható, hogy az immár felnőtt gyerekek hogyan tesznek még jobban keresztbe a szülők kapcsolatában. Társadalmi, szociológiai szempontból feltehető az a kérdés, hogy vajon szükség van-e a hagyományos párkapcsolat/házasság intézményének fenntartására. Végül azt is megkérdezhetjük, hasonlítunk-e valamiben valamelyik szereplőre, magunkra ismerünk-e valamelyik jellemvonásukban, cselekedetükben.