Szilágyi Zsófia

Megértjük-e ma, mélyen és őszintén, miért is tragikus Kosztolányi Pacsirtájának sorsa, vagy Veresnéé Móricz Az Isten háta mögöttjében? Hogy mi a baja a kis Icának A galamb papnéban, ebben a méltatlanul keveset emlegetett korai Móricz-regényben, miért szeretne megszökni Thorsa Ábrissal, holott korábban ő akart papfeleség lenni? Megérint-e minket a kisvárosukba, esetleg falujukba, de mindenképp a saját életükbe bezárt nők sorsa? Felteszünk-e magunknak olvasóként olyan szakszerűtlen kérdést, hogy miért nem pakol össze Veresné és hagyja ott a férjét, akit sosem szeretett, miért törődik bele a boldogtalanságba? Eltöprengünk-e rajta, lehetne-e segíteni Pacsirtán valamiképpen, hiszen más frizurával, új ruhában, előnyösebb sminkkel talán nem is riasztaná el a férfiakat − esetleg egyszerűen ki kellene szakítani őt abból a környezetből, ahol úgyis mindig a legcsúnyább marad?

Tovább

Dalos György: A közgazdász bukása. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 248 oldal, 2800 Ft

Tovább

Móricz Zsigmond: Naplók 1926–1929. Sajtó alá rendezte Cséve Anna és Szilágyi Zsófia Júlia, Noran Könyvesház, Budapest, 2012. 832 oldal,5000 Ft

Tovább

Szegedy-Maszák Mihály: Az újraolvasás kényszere. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2011. 456 oldal, 3500 Ft
Tovább

Tőzsér Árpád: Érzékek csőcseléke. Naplók (1998-2000)
Tovább

Szörényi László: Petrarca Budapesten. Esszék, tanulmányok. Magyar esszék sorozat
Tovább

Sofi Oksanen: Tisztogatás. For­dí­totta Pap Éva

Tovább

„Alszik a fény" Kosztolányi De­­zső és Csáth Géza művészete. Szer­­­­kesz­tette Bednanics Gábor

Tovább

Thomka Beáta: Déli témák. Kultúrák között

Tovább

Tverdota György: Németh Andor 1. Egy közép-európai értelmiségi a XX. század első felében; 2. Változatok az otthontalanságra

Tovább

Szabó Szilvia: (Ön)értés-történetek. Identitáslétesítés a jelenkori magyar prózában

Tovább

Móricz írói „belépőjeként" hagyományosan a Hét krajcár című novellát tartjuk számon, a beavatást végző „papként" pedig a (nála három évvel fiatalabb Móriczot „egy apa gyöngédségével" fogadó) Osvát Ernőt. Azért is nyugszunk bele a pályakezdésnek ebbe a változatába könnyen, mert megtanultuk, hogy az íróknál ez így szokott lenni: keresgélik egy ideig a „hangjukat", aztán, mintegy varázsütésre, felfedezi őket az irodalom, hogy innentől kezdve egyenletes tempóban fejlődjenek, egészen az összegző, számadást jelentő, életmű-záró alkotásokig. A pályakezdés azonban nem puszta tény, többnyire utólagos konstrukció, lehet az íróé magáé vagy az irodalomtörténészeké, és különböző mintázatai is kialakulhatnak attól függően, milyen történetet kívánunk ráépíteni.
Tovább

Utazás Karinthyából Epepébe I-II. A Csömöri úttól a Filatori-gátig. Szerkesztették Lugosi András és Rózsafalvi Zsuzsanna

Tovább

Móricz Zsigmond: Naplók 1924-1925

Tovább

Brenzovics Marianna: Kilátás

Tovább

Ortutay Gyula: Napló III. 1967-1977

Tovább

Kosztolánczy Tibor: A fiatal Osvát Ernő

Tovább

Csonka Mihály élete és világképe. Szerkesztette Romsics Ignác

Tovább

Miklós Ágnes Kata: Bűnös szövegek. Bevezetés a detektívtörténetekbe

Tovább

Takáts József: Kritikus minták. Bírálatok, előadások, esszék, tanulmányok

Tovább
Élet és Irodalom 2024