Amint azt ifj. Bibó István 1992. október 24-én a Magyar Nemzetben napvilágot látott első közléséből tudjuk, Arany Bálint 1978-ban felkereste Bibó Istvánt, és átadta neki a Magyar Közösség belépési avatóját és Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott perbeli beszédét. Válaszlevelében Bibó István leszögezte a perrel és az ítéletekkel kapcsolatos álláspontját, valamint azt, hogy Donáth György a per során bátran viselkedett, majd kifejtette véleményét Donáth György politikai érveléséről és elképzeléseiről. Állásfoglalásának időszerűsége és árnyalt megközelítése, az áldozatszerep és a vallott nézetek, a megemlékezés és a példává emelés szétválasztásának szükségessége levelét a Donáth György körül néhány hete kibontakozott vita részeként ismét fontos olvasmánnyá teszik.

Mi volt Szekfű Gyula véleménye egykori tanára, Marczali Henrik munkásságáról? Hogy vélekedett Marczali Henrik hajdani tanítványa, Szekfű Gyula műveiről? Milyen helyzetekben és milyen műfajokban alakították ki és fogalmazták meg nézeteiket egymás teljesítményéről? Milyen összefüggésekre vonatkoztatva érdemes véleményüket értelmeznünk?