Losoncz Miklós

Legutóbbi találkozóján az Európai Tanács az energiaválság enyhítését célzó újabb intézkedések kidolgozását javasolta. Az árszabályozásra vonatkozó javaslatokat részben okafogyottá tette a földgáz tőzsdei árainak utóbbi időben jórészt rövid távú tényezők hatására bekövetkezett esése. Mindezek ellenére nem térnek vissza a 2019 előtti alacsony földgázárak. A célok elérését nehezítik a tagállamok eltérő érdekviszonyai.

Tovább

Az orosz földgázszállítások visszafogására és az extrém magas földgáz- és villamosenergia-árakra válaszul az Európai Bizottság a villamosenergia-kereslet mérséklését célzó intézkedéseket, egyes termelőkre ideiglenes jövedelemplafon bevezetését és szolidaritási hozzájárulás kivetését javasolja. A piaci mechanizmusok akadálytalan érvényesülése hozzájárul a kereslet mérséklődéséhez, amit össze kell kötni a legsérülékenyebb fogyasztók támogatásával. E korlátok ellenére az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyak.

Tovább

Oroszországgal szemben 2014 tavasza, a Krím félsziget annektálása óta vannak érvényben nyugati szankciók, amelyeket 2022. február 24., az Ukrajna elleni háború kezdete után több hullámban kiterjesztettek és szigorítottak. A szankciók nemcsak a korlátozásokat elszenvedő, hanem az azokat kivető országokra is hátrányosak. Bizonyos tovagyűrűző hatásokon, például a globális ellátási láncok zavarain, a nemzetközi nagyvállalatok reakcióin és a világpiaci árak alakulásán keresztül harmadik országokat is kedvezőtlenül érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján Oroszországot jóval nagyobb mértékben sújtják a szankciók, mint azok nemkívánt mellékhatásai a Nyugatot. A szankciók jelentős része hosszabb idő alatt fejti ki hatását, ennek nyomán romlanak az orosz gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének feltételei.

Tovább

A kormányzati retorika szerint a magyar gazdaság szinte minden nehézségéért a háború a felelős, a propaganda azt sugallja, hogy a megoldás a béke, bár nem foglal állást, hogy ki a felelős a háborúért, és milyen békéről lehet szó. Ez az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar gazdaság fundamentumainak, valamint külső és belső egyensúlyviszonyainak az alakulását mennyiben határozták meg világgazdasági, a hazai döntéshozók hatókörén kívül álló és belső, gazdasági jellegű folyamatok és döntések. A külső és a belső tényezők szervesen összefüggnek egymással, a közöttük lévő határvonal nem mindig egyértelmű, ráadásul folyamatosan változik. A gazdaságpolitikában irányváltás gazdasági kényszerek hatására következik be, ennek első jelei már érzékelhetők.

Tovább

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi tanulmánya szerint Magyarország 2030-ig elérheti az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, aminek valóra váltásához javaslatokat is közöl. A cikk ennek a célnak a teljesíthetőségét elemzi a világgazdasági környezet által nyújtott lehetőségek és korlátok, valamint a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedése és az azt befolyásoló tényezők alapján.

Tovább

Bolgár György: Orbán-puzzle. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022, 197 oldal, 3800 Ft

Mondanivalóját a szerző néhány nagy téma (vezérállam, média, Trianon, sport, azon belül futball és olimpia stb.) köré csoportosítva fejti ki. A sok közül két következtetést érdemes kiemelni. Egyfelől – mások mellett – Bolgár is hangsúlyozza: tömeges inkonzisztens megnyilvánulásai ellenére Orbán Viktor szövegeiből kiolvashatók a szándékai. Az más kérdés, hogy ki mennyire vette komolyan őket (nem voltak sokan), illetve milyen következtetéseket vontak le belőlük (sokan semmilyent).

Tovább

Az Ukrajna elleni háborúra válaszként bevezetett pénzügyi és egyéb szankciók után hosszabb ideje napirenden van a Nyugat Oroszországtól való energiafüggőségének mérséklése, illetve megszüntetése. A nyilvánosságra került európai uniós elképzelések között szerepel az Oroszországból származó kőolaj- és földgázbevitel azonnali vagy fokozatos leállítása, ettől elválaszthatatlanul az egyéb hazai és importforrásokra való fokozódó támaszkodás, az energiaimport árának adminisztratív úton történő rögzítése.

Tovább

Az USA, az EU és szövetségesei által meghozott pénzügyi és technológiai szankciók szűkítik az orosz kormány Ukrajna elleni háborúja finanszírozásához közvetlenül rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Az intézkedések tartalmazzák az orosz nagybankok nemzetközi műveleteinek korlátozását, beleértve a SWIFT információs rendszerből való részleges kizárásukat, az orosz jegybank külföldön lévő devizatartalékaihoz való hozzáférés megakadályozását, valamint orosz oligarchák és politikusok vagyonának befagyasztását, illetve a technológiaintenzív termékek kivitelének állami és önkéntes vállalati korlátozását. Ez a nyomás azonban nem elegendő a háború befejezésének kikényszerítéséhez. Az eddigi beviteli korlátozások mellett ezért a nyugati szövetségesek mérlegelik a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, kőolajtermékek és földgáz) importjának leállítását, ami az orosz deviza- és költségvetési bevételek visszaesése következtében nehezíti a háború költségeinek a fedezését. A tervezett intézkedések az évtizedek óta működő nemzetközi áruforgalmi együttműködés drasztikus átrendezéséből fakadó hosszú távú kockázatok mellett az orosz energiahordozókra való ráutaltság mértékétől függően rövid távon eltérően érintik az EU-tagállamokat, egyes országok esetében nehezen kezelhető azonnali következményeket előidézve, ami visszaveti az egységes fellépést.

Tovább

Oroszország és Ukrajna közvetlen világgazdasági szerepe szerény, a két országra a globális GDP és kereskedelem mintegy két százaléka jut, nemzetközi pénz- és tőkepiaci részesedésük szintén csekély. Ennek ellenére Oroszország Ukrajna elleni háborújának igen jelentős rövid távú hatásai voltak, illetve vannak, hosszú távon pedig maradandó következményei lehetnek a világgazdaságban. Ezek mértéke nagymértékben függ az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók jellegétől és erősségétől, a háború időtartamától és Ukrajna jövőbeli státuszától. A rövid távú hatások a makrogazdasági mutatószámok romlásában, a hosszú távúak a globalizáció megtorpanásában, illetve visszafordulásában, tágabb értelemben a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok átrendeződésében jutnak kifejezésre.

Tovább

Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei nemcsak a két ország gazdaságát sújtják, hanem számottevő negatív változást idéztek, illetve idéznek elő a regionális és a világgazdasági feltételrendszerben is. A nemzetközi kereskedelemre, valamint a nyersanyag- és a pénzügyi piacokra gyakorolt, egymással összefüggő és egymást erősítő hatások világméretekben, de országonként eltérő mértékben az infláció gyorsulásában és ettől elválaszthatatlanul a gazdasági növekedési ütemek lassulásában csapódhatnak le. Mindezt súlyosbítja az Ukrajnából menekültek számának növekedése. Az Oroszországgal szembeni nyugati gazdasági és pénzügyi szankciók összességében hatékonyak, azonban kockázataikkal is számolni kell.

Tovább

Ritka gazdaságtörténeti eseményként Olaszország előtt manapság nem a költségvetési kiadások lefaragása, hanem az uniós helyreállítási alap bőséges forrásainak a lehívása és hatékony elköltése a legfőbb kihívás. Sergio Mattarella köztársasági elnöki mandátumának meghosszabbítása lehetővé tette Mario Draghi nemzeti egységkormányának fennmaradását, ami rövid távon kellő garancia a feladat végrehajtására. Ugyanakkor az olasz gazdaság hosszú távú kilátásai kevéssé rózsásak.

Tovább

Bár az Egyesült Királyság 2020. december 31-én hivatalosan kilépett az Európai Unióból, a Brexit nem fejeződött be. A brit kormány a halászat és Észak-Írország ügyében újabb, a hatályos szerződéseket felülíró, az uniós intézmények számára nem vagy nehezen teljesíthető követelésekkel állt elő, ami az EU-val szembeni konfrontáció mellett az Egyesült Királyság szavahihetőségét és nemzetközi reputációját is rombolja. Az utóbbi egy évben mind nyilvánvalóbbá váltak a szigetország előtt a Brexit hátrányos gazdasági következményei.

Tovább

Tovább

2021. május 6-án, a brit sajtó által „szupercsütörtöknek” nevezett napon Nagy-Britannia 48 millió szavazásra jogosult állampolgára mintegy ötezer különböző pozícióra pályázó jelöltre adhatta le voksát. A szavazás Boris Johnson miniszterelnök az előrehozott, 2019. decemberi alsóházi győzelme óta először tesztelte „élesben” a közvéleményt. A hartlepooli alsóházi pótválasztás csupán szimbolikus jelentőségű, a walesi és skóciai helyi parlamenti választások azonban országos fontosságúak voltak. A skót szavazás eredménye a függetlenedési törekvések miatt különösen nagy mértékben befolyásolhatja az Egyesült Királyság al­kot­mányos berendezkedésének jövőjét.

Tovább

A tavaly év végén megkötött kereskedelmi és együttműködési szerződés révén ugyan sikerült elkerülni a rendezetlen brit kilépés esetén várt káoszt, a nem vámjellegű akadályok azonban idén januárban zavart okoztak az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben. Az egyezmény ellenére a tárgyalások folytatódnak: rövid távon meg kell egyezni a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmének feltételeiben, hosszabb távon a brit szabályozást folyamatosan összhangba kell hozni az unióssal, ellentétes álláspontok esetén vitarendezéssel. Mindez jelentős bizonytalansággal terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat. A Brexit brit szempontból hátrányos következményei hosszú távon jelentkeznek, az EU-tagság fennmaradásához képest jelentős gazdasági növekedési veszteség formájában.

Tovább

A korábban megszabott határidő előtti utolsó pillanatban kölcsönös kompromisszumok árán megszületett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési szerződés. A megállapodás megszüntette a Brexit végső formája körüli bizony­talanságot. Többé-kevésbé megfelel a brexitpártiak elvárásainak, de sok kérdést nyitva hagyott. A Brexit még jó ideig velünk marad.

Tovább

Az EU-ból való brit kilépésig hátralévő idő rövidsége ellenére jelentős a távolság a két fél vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontja között. Az uniós intézmények elvi alapokon nyugvó tárgyalási stratégiája egyértelmű, a brit kormányé továbbra is homályos és kiszámíthatatlan. Várhatóan folytatódik az év végéig a nyomásgyakorlással kombinált kölcsönös fárasztás. A kimenetel egyaránt lehet szerződéssel történő és rendezetlen kiválás. A szerződéses Brexit politikai döntés és elhatározás kérdése, elsősorban brit részről. 

Tovább

Az előzetes várakozások ellenére az Európai Tanács október 15-i ülésén nem történt előrehaladás az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó szerződésről. Az uniós intézmények ragaszkodnak a közösségi joganyagra épülő elvi álláspontjukhoz. A brit fél szándékai továbbra sem egyértelműek, így nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Boris Johnson miniszterelnök a tárgyalásokon válsághelyzet előidézésével kíván engedményeket kicsikarni az EU-tól, vagy megállapodás nélküli Brexitet akar. A bizonytalanság fennmarad, a gazdasági szereplők egyre türelmetlenebbek, mind nagyobb a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége.

Tovább

A brit kormány által előterjesztett belső piaci törvény átírná a kilépési szerződést, ami a nemzetközi jog megsértésének minősül. A terv hátrányosan érinti és lerombolja az Egyesült Királyság jogállamisággal kapcsolatban évszázadok alatt felépült nemzetközi reputációját. Az Európai Bizottság felszólította a brit kormányt a belpiaci törvény minél rövidebb időn belül történő visszavonására. Boris Johnson kormányfő saját önös politikai célját követi a törvénnyel: a vélt vagy tényleges szuverenitás visszaszerzését, saját mozgásterének tágítását, ami felülír minden más racionalitást.

Tovább

A Brexit és a koronavírus-járvány által felerősített skót függetlenségi törekvések mögött nem csekély mértékben húzódik meg az Európai Unió melletti elkötelezettség, e két tényező nélkül az önálló államiságnak valószínűleg sokkal kevesebb híve lenne. A szavazásra jogosultak többsége szerint Skócia önálló entitásként lehet később újból EU-tag. Egy független Skócia gazdasági szempontból továbbra is életképtelen lenne. Irrealitása ellenére a függetlenség kilátásba helyezésével fokozódhat az EU-ból megállapodás nélküli, rendezetlen kiválás elkerülésére irányuló nyomás. A Brexit kimenetelétől függetlenül Boris Johnson miniszterelnök és kormánya aligha kerülheti el az Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország által alkotott unió, az Egyesült Királyság struktúrájának és működésének újragondolását.

Tovább
Élet és Irodalom 2022