Heller Ágnes: Olvasónapló (2016–2017), Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2017, 254 oldal, 3200 Ft

A körülmények azóta sokat változtak, de azt hiszem, mégis itt gyökerezik az olvasásnak az az öröme, amely Heller Ágnes naplóiból árad. Az olvasónapló nem csak olvasmányokról számol be, hanem azt is közvetíti, hogy az olvasás a szabadság gyakorlása: ezért szabad teljesen fölösleges dolgokat is olvasni, és az elemzések szakmaiságát sohasem szabad túlfeszíteni. (Ezért nem szerepelnek az elemzett művek között filozófiai alkotások.)

Nagyjából a századforduló körül aztán ez a boldogság-érzés szertefoszlik: jön egyfajta tragikus és mély-szomorú hang, amely a világ elsivatagosodásáról beszél. Ezzel párhuzamosan, sőt ezt bizonyos értelemben ellensúlyozva, születik meg a „kései filozófia”, amelynek legfontosabb dokumentumait A személyes emlékezet című kötet tartalmazza. (Kalligram, 2016 – ez a Válogatott művek zárókötete) E kötetben a szerző négy utolsó könyve szerepel, kiegészítve néhány azóta készült dolgozattal. A mű hangütését egységesen a személyesség jellemzi. Vajda egy interjúban így beszél a maga megközelítéséről: „Számomra nem sokat mond az a filozófia, amely a szó szűkebb értelmében vett tudomány »rangjára« tart igényt, úgy mint állításainak legalábbis a falszifikálhatósága, prediktív erő stb. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyesfajta törekvéseket feltétlenül elhibázottnak tartanám: idegenek tőlem. Amit én művelek, annak meg aztán tuti, hogy semmi köze sincs semmifajta tudományhoz (nem megismerés, hanem gondolkodás […].)” (Vulgo, 2005/1-2. 281.)

Rüdiger Safranski: Idő. Amit velünk tesz, és amivé mi tesszük. Fordította Simon József, Typotex Kiadó, Budapest, 2017, 254 oldal, 2900 Ft

Több értelmező is a könyv hatodik fejezetét találta a legérdekesebbnek, melynek címe: Életidő és világidő. A cím Hans Blumenberg 1986-ban megjelent könyvére utal, amely minden bizonnyal az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb idő-elméleti műve. Blumenberg szerint már a Paradicsomból való kiűzetést is úgy kell értelmeznünk, mint az életidő és a világidő közötti olló szétnyílását. És ez a folyamat teljesedik ki a modernségben; pontosabban ebben egyértelműen a világidő uralkodik az életidő felett. Számomra azonban ez a fejezet egyértelműen csalódást okozott: Safranski nem „kapcsolódik” Blumenberghez, még csak meg sem említi. Nagy valószínűséggel azért, mert ez a könyv erősen konkurált volna a saját kordiagnosztikai elképzeléseivel.

Csillaggal nem jó járni most

Illyés Gyula: Naplójegyzetek (1956–1957)

Orbán Ottó: Színpompás ostrom, lángoló házakkal

Dalos György: Tíz esztendő

Hans-Ulrich Gumbrecht: Szellemtudományok – mi végre? Budapesti előadások. Fordította Nemeskéri Luca, Lénárt Tamás, Vincze Ferenc, Vásári Melinda, Kelemen Pál. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016. 219 oldal, 2600 Ft

2011 őszén történt valami Budapesten: szeptember 14. és 21. között hat előadást tartott a világ egyik vezető irodalomtudósa, Hans-Ulrich Gumbrecht. (Az „irodalomtudós“ talán nem is jó megnevezés, Gumbrecht elméleti jelentőségének egyik fontos alkotóeleme ugyanis, hogy egységben látja az irodalomtudományt, az esztétikát és a filozófiát.) / Az előadásokat az tette hallatlanul érdekessé, hogy Gumbrecht rendkívül jó vendég volt, mozgósította a Magyarországra vonatkozó ismereteit, a szünetekben és esténként elmélyült beszélgetéseket folytatott a kurzus résztvevőivel.

Heller Ágnes: A filozófia rövid története gólyáknak. I. Az ókor. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2016. 296 oldal, 3900 Ft

„A filozófia ugyanolyan egyszerű, mint a szerelem, csak egy kicsit gyakorolni kell.” (166.) Bátorság tehát, induljunk el, mi mint gólyák vagy olvasók. Hegeltől azt is tudjuk, hogy a bátorság a legnehezebb dolog, és a filozófia ezt csak feltételezheti. De jó lenne mégis egy kis kedvet csinálni az előadások elején. Heller ezt írja: „Végül is: mire való egy gólyának a filozófia? Arra, amit kezd vele.“ (11.)

Heller Ágnes: Olvasónapló 2015–2016. Múlt és Jövő Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 309 oldal, 3200 Ft

Márton László: Árnyas főutca

Bereményi Géza: Versek

Forgách András: Élő kötet nem marad

Oravecz Imre: Távozó fa

Salomon Maimon: Életem története. Fordította Uris Asaf és Rácz Péter, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 2900 Ft

Fontos könyvet adott ki a Kalligram Kiadó, ráadásul (ahogy látom) mindenféle külső támogatás nélkül. Ez a kis könyv alapvetően kétféle perspektívából olvasható: egyrészt a XVIII. századbeli lengyel-litván zsidók helyzetének leírásaként, másrészt egy rendkívül tehetséges zsidó fiatalember felemelkedéseként és filozófussá válásaként.

Ketten egy új könyvről - Péteri Lóránt: Mahler, a scherzo és a „kísérteties”, Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2015. 251 oldal, 3990 Ft

„Ez a könyv Gustav Mahler 2. szimfóniájának III. tételéről szól, és abban a meggyőződésben íródott, hogy a zene jelentéséről nemcsak lehet, de érdemes is beszélni.” (9.) A szóban forgó tételt Mahler 1893 nyarán írta, de a következő néhány évben legalább háromszor átdolgozta. A könyv merészségét és igényességét akkor láthatjuk a leginkább, ha a megközelítésmódját összevetjük Adorno híres Mahler-könyvével. Adorno bizonyos címszavakat határozott meg (hang – karakter – regény – szétesés és affirmáció), és ezek fényében vette szemügyre az egész mahleri életművet. Péteri Lóránt egyetlen tételt választ, miközben az elemzéseinek mégis van egy esztétikai-fogalmi vezérfonala: a „kísértetiesség”.

Thomas Mann: Doktor Faustus

Rainer Maria Rilke: Levelek egy ifjú költőhöz

J. D. Salinger: Rozsban a fogó

W. G. Sebald: Légiháború és irodalom

Egressy Zoltán: Lila csík, fehér csík. Európa Könyvkiadó, Budapest 2015. 229 oldal,2990 Ft

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai

Babits Mihály: Egyetemi előadások 1919

Róna Judit: Nap nap után

Fenyő Miksa: Az elsodort ország

Vajda Mihály–Kardos András: Kérdő evidenciák. Beszélgetések, Dupress-Líceum–Kalligram Kiadó, Eger–Pozsony, 2015. 130 oldal, ármegjelölés nélkül  

Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 248 oldal, 2990 Ft 

Platón: Állam 

Epiktétosz összes művei

Idősebb Plinius: Természetrajz, VII–VIII.

Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kis kézikönyve

Magyar Bálint (szerk.): Magyar po­lip. A posztkommunista maffiaál­lam, 2. kötet, Noran Libro Kiadó, Bu­da­pest 2014. 439 oldal, 3990 Ft

Marsó Paula: Jean-Jacques Rousseau és az írás problémája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2013. 300 oldal, 2600 Ft

Girolamo Cardano: Életem

Csáth Géza: Méla akkord: hínak lábat mosni

Kosztolányi Dezső Levelezése I. 1901–1907.

Giacomo Casanova: Korai és kései szerelmek

Ez lenne tehát a feladat, szétnézni és magunkba nézni; a filozófiától ez a feladat nem lehet idegen, hiszen az önvizsgálat mindig is a lényegéhez tartozott. De nekünk itt és most kellene szétnéznünk, Magyarországon, negyedszázaddal a rendszerváltás után. És ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerű, mivel előttünk masszív, nagy tradícióval rendelkező előítélet tornyosul.