az egészségügyben

a kétezres évtizedben

Közgazdászszemmel az egészségügyi reformról

Megvan. Az MSZP megnyerte a választást, a koalíció ismét többséget szerzett az Országgyűlésben, megalakulhat a második Gyurcsány-kormány. De mi a teendője? A kampányban nemegyszer hallottuk szocialista és szabad demokrata politikusoktól: a tét az, hogy tovább folytatódhat-e a nyugodt építőmunka. Vajon tényleg akkor járnak el helyesen szocialisták és szabad demokraták, ha azt folytatják, amit második koalíciójuk az elmúlt négy évben művelt? Segít a kérdés megválaszolásában, ha felidézzük: Gyurcsány Ferenc a köztársaság barátait hívta a választások első fordulóját megelőző választási nagygyűlésére. Orbán Viktor ama mondatába is kapaszkodva, miszerint a nemzet a test, a köztársaság pedig a ruha, továbbá egykori kormányzását és az elmúlt évekbeli ellenzéki politizálását is szem előtt tartva, az országgyűlési képviselőválasztást a köztársaság hívei és ellenfelei közötti választásként állította be. (Mellesleg: teljes joggal.) Orbán Viktor ezzel szemben akként jelölte meg a választás tétjét, hogy vajon lesz-e újra nemzeti kormánya az országnak. Merthogy a szocialisták és szabad demokraták kormánya szerinte nem nemzeti, vagy - mint még a Horn-kormány idején fogalmazott - idegenszerű, nem magyar érdekeket képvisel.

Diákjaikkal, illetve gyermekeikkel együtt tüntettek december közepén az egyházi iskoláknak szerintük járó költségvetési támogatásért az ott dolgozó pedagógusok és az ott tanuló gyerekek szülei. Tegyük azonban félre a vitát, hogy helyes volt-e iskolás gyerekeket mozgósítani a tüntetésre, még ha nem tartjuk is azt elfogadhatónak. Elégedjünk meg inkább annak megállapításával, hogy a szervezők az általuk képviseltek életbe vágó érdekeit és legmélyebb érzéseit érezték veszélyeztetve, amikor a 2006. évi költségvetésben az előző évihez képest szűkösebb költségvetési támogatást találtak az egyházi iskolafenntartók számára, és a helyzet drámaiságát kívánták ezzel az eszközzel is kifejezésre juttatni. A másik oldalon a minisztérium egy méltánytalan megkülönböztetést mérsékelt, amikor az általános megszorítás körülményei között próbálta egyes pontokon megvonni az egyházi iskolafenntartók egyes kedvezményeit, hogy azután a költségvetési zárószavazás előtt újra engedni kényszerüljön.

Három törvénytervezet a politika becsületének helyreállítására

Az Országgyűlés a titkosszolgálati iratok ügyében alkotmánymódosításra készül. Nem is titkolják: azért terveznek az alkotmányhoz nyúlni, mert attól tartanak, hogy törvényalkotási szándékuk egyébként elbukna az alkotmánybírósági felülvizsgálaton. Nem először fordul ez elő. Az utolsó pártállami Országgyűlés 1989-ben alkotmányba iktatta, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok nem élhetnek választójogukkal. A rendelkezés nyilvánvalóan ellentétes volt az általános és egyenlő választójog elvével, amelynek alapján az Alkotmánybíróság megsemmisítette volna azt a választójogi törvényt, amely csak a Magyarországon tartózkodóknak tette lehetővé választójoguk gyakorlását. Az alkotmánymódosítás akkor is az alkotmánybírósági kontroll kijátszására irányult. Formailag ez nem kifogásolható, hiszen az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával kénye-kedve szerint módosíthatja az alkotmányt. És mégis pontosan tudjuk, hogy az eljárás csúfot űzött az akkor még csak születőfélben levő új demokráciából. Most is valami hasonlóra készülnek a parlamenti pártok.