Vannak olyan helyek idegen városokban, amelyek a gyerekkorra emlékeztetnek, ugyanazt a hangulatot idézik.

Ezerkilencszázötvenkettő május elsején, egy napfényes csütörtöki délelőtt a szentesi főtéren megállt egy tizenhét éves lány. Ünnepelni jött a központba a barátnőivel, de kissé lemaradt tőlük, mert megérezte az akácillatot. A fasorról a szülei battonyai kertes háza jutott eszébe, és az otthoni utca, ahol felnőtt.

Megpróbált letépni egy akácvirágot, ám hiába nyújtózkodott, a legalsó ágat sem érte el, pedig magasra nőtt, a barátnőinél sokkal magasabbra. Ekkor lépett oda hozzá egy tizennyolc éves zalai fiú, megfogott egy fürtöt, és a lány kezébe adta. 

Na most kihúzom a lábom a papucsból, jól megtaposom a szemetet, nehogy meg találjon minket tréfálni, amikor majd visszük kifelé, aztán majd visszük kifelé. Látod, ígyélmama!

Meg úgy él mama, hogy gázzal, mert bevezették neki a jó gázos emberek még tavaly nyáron, hogy tudjon mivel sütnifőzni. Mert mama egyre csak öregszik ám, nem bírja el a gázpalackot, mint négy éve, pláne, ha tele van. Nem mama van tele, édesem, hanem a gázpalack meg a szemetesvödör, de azt mindjárt kiöntjük a fenébe, és akkor nem lesz tele. Csak előbb feltesszük a vizet melegedni, azt meg úgy csináljuk, kislányom, hogy előbb meggyújtjuk a gázt. Ez az egyik művelet, amit neked nem szabad, a másikat meg már úgyis tudod, legalábbis nagyon remélem, hogy egy életre megtanultad: bogyóscukrot keresgélni szigorúan tilos!

Élt egyszer egy ember, akit Kovács Jánosnak hívtak.

De abban az országban, ahol élt, mindenki mást is Kovács Jánosnak hívtak.

Kivéve az asszonyokat, őket Kovács Jánosnénak.

A szüleik a fiúgyerekeiket Kovács Jánosnak nevezték el, a lánygyerekeket pedig igyekeztek férjhez adni, hogy minél hamarabb Kovács Jánosnék lehessenek.

Ez az ország, ahol éltek, a Kovács Jánosok és a Kovács Jánosnék országa, éppen Európa közepén volt.

Európa viszont nem egy ország, hanem több ország összessége, ezért belefér egy csomó más ország is.

Így történhetett, hogy ez a Kovács János egyszer elment a déli határszélre.

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!