Tőzsér János

Tovább

A magyar szépirodalommal kapcsolatos számos közhely egyike szerint a magyar líra nem filozofikus. Akadnak persze kivételek – és talán József Attila Eszmélet című költeménye a legeklatánsabb kivétel. Ez ugyanis par excellence filozófiai (vagy – Németh G. Béla kifejezésével élve – „létösszegző”) vers, mely mély és konzisztens filozófiai mondanivalóval bír. Az alábbiakban azt próbálom megmutatni: elhibázott értelmezői stratégia az Eszméletet filozófiai versként olvasni, és abban explicit filozófiai tartalmakat keresni. Ha így teszünk, azt találjuk: közhelyes és/vagy inkonzisztens, amit József Attila ír.

Tovább

Tovább

A filozófia művelésének értelmét időről időre megkérdőjelezik. Néha maguk a filozófusok teszik ezt, néha más tudományok képviselői. Utóbbira egy példa: Stephen Hawking és Leonard Mlodinow The Grand Design (London: Random House, 2010) című könyvük 5. oldalán kijelentik: „a filozófia halott. Nem tartott lépést a tudományok (különösen a fizika) legújabb eredményeivel. A tudósok lettek mára a felfedezés fáklyájának hordozói a világ megismerésében.” Az alábbiakban előadom, hogy szerintem mi szükség van a filozófiára, és hogy az miért legalább olyan fontos, mint a fizika.

Tovább
Élet és Irodalom 2019