► Az ÉS könyve februárban – Budapest Nagyregény. Írták: Bartók Imre, Cserna-Szabó András, Dragomán György, Dunajcsik Mátyás, Fehér Renátó, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Simon Márton, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Tóth Krisztina, Vámos Miklós, Závada Péter.

Szerkesztette Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László. A könyvterv kreatív koncepciója: Salát Zalán Péter, Bényi Lilla, Huber Júlia Kira, Szabó Eszter Sára. Borítóterv: Salát Zalán Péter, Molnár-Barabás Örs. Budapest Brand Kiadó, Budapest, 2023, 494 oldal, 4990 Ft

Van, amelyik fejezet egy faék egyszerűségű ötletre épült, mint Vámos Miklós óbudai históriája, amely az egymás után sokak által elhagyott könyvtári könyv sorsát követi, ahogy az átmegy vagy fél tucat hús-vér ember kezén. És amikor a sorban az utolsó felfedezi benne a pecsétet, és visszaviszi, kiderül, hogy egy bizonyos Szabó Levente volt a kölcsönző... (Ő volt a II. kerületi történet főhőse.) „Kár, hogy Szabó Leventének nyoma veszett!” – sóhajt fel poétikusan a könyvet behozó lány.

Daniel Defoe–Jakob de Bucquoi–Alexandre Olivier Exquemelin: Libertalia. Szabad közösségek – az újkor első demokratikus alaptörvényei. A szövegeket fordította, a jegyzeteket és a magyar utószót írta: Miklós Tamás. Kiadói és tipográfiai előszó: Kravjánszki Róbert és Miklós Tamás. Bo­rí­tó­terv: Harsányi–Lajta–Miklós. At­lan­tisz Kiadó, Budapest, 2021, 238 oldal, 4395 Ft

Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) firenzei betűit szándékoztak új életre kelteni. Először is meg kellett szerezni a nagy nyomdász 1691-ben kiadott főművét. Egy római antikváriumban meg is találták. Kis Miklós, ahogy akkoriban szokás volt, egymástól kissé eltérően rajzolta meg a különböző méretű betűket – ezt átvette tőle az Atlantisz Antiqua betűtervezője, Kravjánszki Róbert, akinek neve többek között az egykori Medvetánc folyóirat szerkesztő csapatából lehet ismerős. Megjegyzendő, hogy ez évszázadokon át így volt szokásban, csak ez a finomság az asztali számítógépek megjelenésekor tűnt el, hiszen ott a számítógép nagyítja és kicsinyíti az egyes betűfokozatokat.

Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945 (700 épület, 100 lépcsőház, 1200 fotó). Aritron Kft., 2019, 312 oldal, 8990 Ft

A szerző az előszóban megadja új könyve pontos műfaját: „építészeti középtopográfia, ami azt jelenti, hogy nem minden egyes épület jellemzése tartalmaz alaprajzi, felépítési és anyaghasználati részletezést és nem tartalmazza az épület keletkezésének történetét, az építtetők és lakók családtörténetét sem. Fő tárgya egy katalógus kialakítású inventárium (jelentése itt: értékleltár)” Ez azt jelenti, hogy utcáról utcára haladva, minden egyes házról tartalmaz adatokat és homlokzatfotókat, helyenként a lépcsőházról is mutat képet, elvétve archív képeket is, például a Palatinus házak, vagy az egykori Parkettagyár (Pozsonyi út 65-71.) esetében.

Tóth Ákos: Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013. 214 oldal, ár nélkül

Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, Bartók Összkiadás ügyben