Bokros Lajos

Tíz évvel ezelőtt, 2003 karácsonyán jelent meg Verseny és szolidaritás című hosszú írásom az Élet és Irodalom ünnepi számának mellékleteként. A 130 pontban összefoglalt mondanivaló egyrészt gazdaságpolitikai alapvetést, piacgazdasági szakmai okfejtést tartalmazott, másrészt javaslatok vázlatát már akkor is égetően szükséges szerkezeti reformokra. A kicsi, nyitott, az átmenet nehézségeivel küzdő és felzárkózni kívánó országokra általánosan érvényes, így ma is változatlanul helyes gazdaságpolitikai vonalvezetést az akkor uralmon levő kormányzat gőgösen elutasította, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaságot irányító többi kormány pedig teljesen figyelmen kívül hagyta. A 2010-ben uralomra jutott jelenlegi rezsim már alternatív elméletet gyártott leszakadást gyorsító intézkedéseinek eszmei megalapozásához. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

2008-ban ünnepel(het)tük (volna) Magyarországon a kötelező magán-nyugdíjpénztárak megalakulásának tizedik évfordulóját. Néhány szakmai tanácskozáson elhangzott bátortalan megemlékezésen kívül azonban ez az ünneplés nagyon csendesre sikeredett. Még a kormány sem látta szükségét a nyilvános megemlékezésnek, noha önmagát a tíz évvel ezelőtti koalíció politikai örökösének tudhatja. Vajon miért nem szólt a politikai osztály nagy büszkeséggel a tíz évvel ezelőtti fordulatról?

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020