„Engem a fekvőrendőrök jobban vonzottak”
Eredetileg matematikus, amikor 1988-ban átszökött az NSZK-ba, az NDK egyik akadémiai intézetének munkatársa volt. Ma műfordító, drámaíró és hangjátékszerző. Prózaíróként 2011-ben, A fogyatkozó fény idején című családregényével debütált, amelyet saját családjának története inspirált. Az NDK Buddenbrook-házának nevezett könyv, amely megjelenésekor elnyerte a Német Könyvdíjat, ötven év és négy nemzedék történetének felidézésével mondja el egy család és egy ország szétesését. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb német könyvsikere: megjelenése óta csak Németországban 500 000 példányban kelt el. Eddig huszonegy nyelvre fordították le. Az interjú a Budapesti Könyvfesztiválon készült.
„Nekem ez a fejlövésem”
„A jóisten – nyilván jókedvében – úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen. [...] Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat, és a magyarok mit értettek meg belőle” – hangsúlyozta a miniszterelnök a Budapest Music Center megnyitóján. A megnyitó beszédben szó esett még a sportról, amelyben ugyancsak istenáldotta tehetség a magyar. A lényeg, hogy felavatták a nemzetközi összehasonlításban is jelentős zenei központ épületét.
Csárdáskirályfi
Pesti barokk címmel jelent meg első regénye a Magvető Kiadónál. A műfordító, esszéista, kritikus, lapszerkesztő, mellékesen két magyar játékfilm főszereplője, huszonöt évig élt Barcelonában, ahol megalapította és szerkesztette a Lateral című irodalmi folyóiratot.
Én a Tótékat mítosznak érzékelem
Az Örkény Színház március 9-én mutatja be Mácsai Pál rendezésében a Tótékat. Harmincnégy évvel a szerző halála után biztosan lehet tudni Örkény helyét a magyar irodalomban, és azt is, mely művek tartoznak az Örkény-kánonba. A Tóték kétségkívül az életmű legaktuálisabb darabja. Az interjú egy nyilvános próba után készült.
„Sosem értettem egyet a kultuszokkal”
„Meddig tűri még a Kormány a Magyar Tudományos Akadémián zajló nemzetellenes lélekmérgezést?” címmel interpellálta SzávayIstván jobbikos képviselő Balog Zoltán minisztert az MTA Irodalomtudományi Intézetének október 30-i, a nemzeti konzervativizmus irodalomszemléletéről rendezett konferenciája után. A képviselőnek adott írásbeli válaszában a miniszter közölte, hogy „A konferencián elhangzottakkal szemben a Nemzeti Alaptantervbe bekerült új szerzők: Wass Albert, Szabó Dezső, Nyírő József, Uz Bence (sic!)”, valamint, hogy a tárca nem támogatta anyagilag a konferenciát, viszont „számos szimbolikus és gyakorlati erőfeszítést tett annak érdekében, hogy nemzeti közösségünk emlékezete erősödjék”.
„Végtére is mink van még a kultúrán kívül?”
Október 15-én műsoros esttel ünnepelte a Katona József Színház fennállásának harmincadik évfordulóját: 1982-ben ezen a napon mutatták be Zsámbéki Gábor rendezésében Csehov A manó című darabját. Az új szezont átépített előtérrel kezdte meg a színház.
Amikor zenét írok, az vagyok igazán én
Nagy sikert aratott Fischer Iván szeptember 30-i szerzői estje a belgiumi Bruges koncerttermében, a Concertgebouw-ban. A bruges-i koncert első felében a karmester-zeneszerző komor hangvételű, vokális darabjai mellett megszólalt egy fanfár, valamint egy az indiai rágák által inspirált szextett is, a szünet után könnyedebb hang uralkodott. A hangversenyt a japán színházi és irodalmi hagyományokból táplálkozó, mintegy húszperces, hatnyelvű opera, a Cucsigumo zárta. A bruges‑i szerzői estet követően a közeljövőben Bonnban és Amszterdamban rendeznek hangversenyt Fischer Iván műveiből.
Kivándorlások
Kettős kivándorlás. Budapest–Berlin–New York 1919–1945 című könyvében Frank Tibor, az ELTE Angol–Amerikai Intézetének vezetője a két világháború közötti időszak két kivándorlási hullámát vizsgálja.
Kosztolányi Ady-komplexuma
Kosztolányi Dezső 1929-ben vitairatot tett közzé Az írástudatlanok árulása – Különvélemény Ady Endréről címmel, amelyben nemcsak Ady Endre kultuszával próbált leszámolni, hanem halott költőtársa messiásnak tudott szerepével is. A két költő kezdetektől ambivalens kapcsolatára tett pontot Kosztolányi pamfletje. Bár a vitairat áll Veres András Kosztolányi Ady-komplexuma című, most megjelent „filológiai regényének” középpontjában, az Ady–Kosztolányi-viszony történetének egésze kerekedik ki belőle, részletesen bemutatva azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.
Ezer apró szócikk
A belső borító egyik fényképe 1958-ban, a Százéves étteremben rejtett kamera segítségével készült. A pogácsák takarásában a két célszemély: Örkény Istvánés Fekete Sándor*. Szőnyei Tamás Titkos írás címmel jelentette meg több mint kétezer oldalas munkáját az Állambiztonsági Szolgálat és az irodalmi élet szereplőinek 1956 és 1990 közötti viszonyáról.
„Tudták, hogy jó író, de nem tudták, hogy ennyire jó”
Megjelent Kosztolányi Dezső művei kritikai összkiadásának ötödik darabja, a Nero, a véres költő. A Szegedy-Maszák Mihály és Veres András irányításával készülő sorozat új kötetét a klasszika-filológus Takács László készítette. A korábbi négy kötethez hasonlóan ez valóságos csemege a filológiai érdeklődésű olvasónak, hiszen a szövegváltozatok nyomon követésének lehetősége mellett olyan összefoglaló tanulmányokat tartalmaz, amelyek a legkülönbözőbb perspektívákból mutatják be a mű elő- és utóéletét, keletkezését és befogadását. Ujjonghat a filosz: az összkiadás eddigi összes kötete – jócskán túlmutatva Kosztolányin és művein – egyszersmind módszertani bemutató is: íme, ilyen izgalmas a modern irodalomtudomány.
„Ezek a beszélgetések majdnem olyan fontosak, mint az előadás maga”
Lessing Bölcs Náthán című drámája nyomán írott színművet mutatott be a Nemzeti Színház Gigor Attila rendezésében. A Náthán gyermekei ifjúsági előadás, célközönsége a tizenkét-tizenhat év közötti korosztály. Szerzője a Berlinben élő színész-rendező és drámaíró, Ulrich Hub.
A Nobel-díjas náci
A Hamsun-jelenség címmel jelentette meg a Gondolat Kiadó annak a konferenciának az előadásait, amelyet 2010 novemberében Knut Hamsun születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek. Az életmű kapcsán megkerülhetetlen az író személyes sorsa: a Nobel-díjas írófejedelem, a modern irodalom egyik legnagyobbja élete végén a nácik mellé áll, amivel gyakorlatilag egész korábbi írói teljesítményét annullálja. Ha sorsa másképp alakul, ha csak néhány évvel korábban meghal, ma a legnagyobb klasszikusok között ünnepelné a világ és hazája, Norvégia. Így viszont ünneplés helyett elhallgatás és megvetés jut neki.
Viszlát, elvtársak!
Magyar zenei tanácstalanság
"Szőllősy volt az a komponista, aki csak a jó műveit írta meg"
Peskó Zoltán karmesterrel J. Győri László készített interjút