Epiktétosz összes művei

Böndör Pál: Bender & Tsa

Michel Foucault: A rendellenesek

Richard Shusterman: Szómaesztétika és az élet művészete

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

Több okból is időszerűnek érzem újraolvasni Rousseau egyik leginkább provokatív szövegét, Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól szóló értekezést (továbbiakban második Értekezés). Az egyik az, hogy erre a szövegre jó kétszáz(ötven) éve olyan ideo­lógiákat alapoztak, amelyek elveszik az írás levegőjét, és megfosztanak attól, hogy annak olvassuk, ami: polémia, provokáció, tudományos sci-fi, esetleg kalandregény. 

Philippe de Rémi: A csonkakezű királylány

Giacomo Casanova: Korai és kései szerelmek

Daniel Pennac: Testnapló

Gilles Deleuze: Francis Bacon

Heller Ágnes: Olvasónapló 2013–2014. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2014. 272 oldal,3200 Ft

Michel de Montaigne: Esszék I-III.

Denis Diderot: Esztétika, filozófia, politika

Gilles Deleuze–Félix Guattari: Mi a filozófia?

Jacques Derrida: A hang és a fenomén

Jan Assmann: Religio duplex. Az egyiptomi misztériumok és az európai felvilágosodás. Fordította V. Horváth Károly. Atlantisz Könyv­kiadó,  Budapest, 2013. 295 oldal,3995 Ft

Jókai Mór A ritkasággyűjtész című novellában egy megvezetett régiséggyűjtő kacatjait veszi számba. A leltározás tízsoros mondatban történik, mely ránézésre a teremtés seregszemléjével is felér. A teljesség igénye nélkül: „tört pilingák, dárdák, taglók, réz és acélgombok, kitömött madarak, ürgék, ráklábak, darázsfészkek, madárkoponyák, porok és ásványok, lávadarabok, tégladarabok, foliánsok, iratok, képek, mappák, pecsétek, régi krajcárok, mely között három regement eleven pók indigenálta magát.”

Albert Caraco: A káosz breviáriuma

Julia Kristeva: Kezdetben volt a szerelem

Henri Michaux: Toll

Michel Pastoureau: A fekete: egy szín története

A Rousseau-olvasatok – ahogyan Maurice Blanchot finoman rámutat aLivre à Venir Rousseau-val foglalkozó esszéjében – a szerző halála után is „száműzetésbe” kényszerítik a szerzőt. A szimbolikus száműzetés azt jelenti, hogy a recepciótörténet előszeretettel és olykor ellentmondást nem tűrően egy olyan gondolkodót állít elénk, aki folyton mentegetőzésre szorul, akit nem lehet beilleszteni egy konzisztens filozófia keretébe, akit meg kell menteni saját paranoiájától, s önmagára nézvést kártékony paradoxonjaitól. Az értelmezések saját logikájuk következetességének biztosítása érdekében mindent elkövetnek azért, hogy szétválasszák Rousseau-t mint morális és politikai szubjektumot, az irodalmi és a filozófiai szövegek szerzőjét.

Somhegyi Zoltán: „A kifürkészhetetlen Túlnan”. A tájkép a német romantikában, Kijárat Kiadó, Budapest, 2011. 191 oldal,2000 Ft