D. Magyari Imre: Bécs. Kulturális kalandozások. Corvina Kiadó, Budapest, 2017, 373 oldal, 3990 Ft

D. Magyari könyve, bevallja minden sorával, a kultúráról szól – mintegy azt ajánlja, amit Kazinczy óta oly sok magyar utazó vagy „bécsi lakos” magyar ajánlott: ha Bécsbe mész, nehogy elmulaszd a kultúrát! S e nagy indulat egyértelműen javallható, sőt: javallandó! Ám e könyv egy szempontból bizonyára bírálható is (s mivel a szerző mindvégig rokonszenvesen szubjektívra vette figuráját, e bíráló kérdés talán megengedhető). Arról nem tud, nem ír, nem beszél az író: ma hogyan lehet élni Bécsben?

Ketten egy új könyvről - Király István: Napló 1956–1989. Szerkesztette Soltész Márton. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 1050 oldal, 9990 Ft

Király István rendkívül bonyolult, s nagyon egyedi figurája volt a szocialista kultúrpolitikának – naplója mint a politikai élet intrikáinak dokumentálása lenyűgöző és riasztó: ennyire csak felülről és belülről szemlélni korunkat, súlyos politikus korlátoltságot mutat – csak az számít, amit a vezetés épp most csinál, akár jól, akár rosszul. A társakat és tanítványokat pedig, sajnos, nem lehet meggyőzni – ők valahogy egészen máshonnan nézik a világot. Király, a nagy műveltségű, nagyon okos ember állandóan saját (?) ideológiájának foglya, mindent csak ideológiai szemszögből fog fel, igen széles körűen olvas, de nem idegen tőle a betiltás szelleme és gyakorlata sem. Magas igényt állít az irodalom elé – de képes József Attila mellé helyezni nemcsak Váci Mihályt, de Galambos Lajost is…

kukorelly endre [sic!]: porcelánbolt. Kedvenxcekről. Olvasókönyv. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016, 520 oldal, 4499 Ft

Kukorelly vegyes, sokféle modalitásban beszélő, furfangos és csapongó eszmefuttatásai azáltal is érdekesek, mert fejtegetései közben folyamatosan úgy érzékelteti élet és irodalom viszonyát, ahogy a mai irodalmi diskurzusokban nemigen szokás – számára az irodalom „természetes” módon az „életnek” a része; oly természetességgel, hogy miközben persze tiszteletben tartja az irodalmi művek „autonómiáját”,   avantgárd tiszteletlenséggel bele is avatkozik ebbe az autonómiába – az életben mozgó olvasó korlátlan jogainak érvényesítésével (lásd például az általa végtelenül tisztelt Vörösmarty kiseposzának végtelenül frivol és parodisztikus parafrázisát).

Kőrizs Imre: A másik pikk bubi. Kalligram Kiadó, Budapest, 2016, 95 oldal, 2500 Ft

Kőrizs minden verse a költészetről szól. Kevés ilyen költőt ismerek, akinek verseiben a roppant nagy irodalmi tudásanyag ennyire lírai kifejezéskényszerré vált volna: Kőrizs lírai életanyaga, világképe mindvégig a költészet önreflexiójának birodalmában mozog – végtelenül gazdagon és szellemesen; de állandóan érzékeltetvén önkorlátozásának radikálisan meghúzott határait is. Ha van ma egyáltalán oly költő, akire pontosan illenék Ady Endre hajdani meghatározása Kosztolányit illetően: „irodalmi író”, akkor az Kőrizs Imre, a kategóriának kétfelé vágó értékelésével egyszerre. Verset írni a versről! mily nagy és nagyszerű vállalkozás – s ugyanakkor mily esendő is!

Az ÉS könyve novemberben - Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 508 oldal, 4990 Ft

Krasznahorkai nagy és nagy erejű újítása, megítélésem szerint, abban áll, hogy a „karmesterről” radikálisan lemond: úgy vezeti szereplőit és szereplőinek beszédáradatát, hogy egyáltalán nem egységesíti őket, ha tetszik: hagyja őket a maguk módja szerint megnyilatkozni. E fantasztikus szerkesztésmód – mely nem árulja el, miért engedi egyik szereplőjét gyakrabban és intenzívebben nyilatkozni, mint a másikat, s nem árulja el, hogy ha az egyik beszélő hosszabb időre kimaradt a látókörből vagy esetleg végleg el is tűnt, mi is történhetett vele – állandó mozgásban tartja a „hallottakat”, s így az egész bemutatott világot, s rendre új látószögeket kínál fel az olvasónak.

Ketten egy új könyvről - Térey János: Őszi hadjárat. Összegyűjtött és új versek. 1985-2015. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016. 787 oldal, 4999 Ft

Mert úgy gondolom, e nagy kötet, e nagy költői teljesítmény, most, így, egybegyűjtve egyértelműen azt bizonyítja: Térey mégiscsak maga a par excellence lírikus, aki a lírai megnyilatkozásokon belül tett olyan újításokat, melyek alighanem hagyományteremtőként is maradandóak lesznek. (...) Térey „természetes arroganciája” e kötet egészében váltott át, úgy vélem, igazi „tulajdonosi szemléletre”; vállalkozását alighanem ama korai kis verse jellemezheti a legfrappánsabban, mely enigmatikusan szól költészetének enigmatikus jellegéről: „A bonckés éle bal melledhez érve / Az alabástromot kettéhasítja. / Kitakartak, Enigma, avégre, / Hogy fény derüljön belső tájaidra” (Szike).

Ismeretes, hogy az 1850-60-as évek fordulója körül a magyar irodalom vezéregyéniségei (elsősorban Gyulai Pál, Arany János és mások) bizonyos riadalommal kiáltották világgá, hogy korukban hatalmas arányban megszaporodtak a női írók, akik tevékenységükkel és műveikkel bizonyos mértékben veszélyt is jelentenek a magyar irodalom hagyományaira. S ha ennek az aránynak becslésében alighanem jelentősen tévedtek, annyi bizonyos, hogy a szabadságharc bukása utáni irodalmi életben jóval több nőíró jelentkezett, mint a megelőző évtizedekben együttvéve. S ami még érdekesebb: ezek között a női irodalmárok között magas lett az elbeszélők, a regényírók száma – míg a megelőző években a szórványosan megjelenő nők elsősorban lírát műveltek, most számos olyan elbeszélés, regény jelent meg, amelyeket nők írtak. S ezeknek a regényeknek már szinte önálló poétikájuk is kialakult – e regények női főszereplőkkel operálnak, női sorsokat választanak témául, s a női társadalmi szerepek lehetőségeit próbálják körüljárni.

Berkovits György: Ckó, a fény­ké­pész. L’Harmattan Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 452 oldal, 3900 Ft

Az ÉS könyve januárban - Johann Wolfgang Goethe: Faust. A tragédia első és második része. História doktor Johann Faustusról. Az Ős-Faust. Fordította és magyarázta Márton László. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2015. 712 oldal, 4990 Ft

S mindez erősen érződik a XX. században is: hiába születnek meg a jó színvonalú, erőteljes fordítások (hogy csak a fontosabbakat említsem: Sárközi György, Jékely Zoltán, Kálnoky László, Csorba Győző tollából), hiába kerül be az első rész (persze csak az első rész!) a középiskolai tananyagba, maga a mű valahogy idegen marad, s mint távoli hegycsúcs, állandóan csak a kihívást érzékelteti – magának a csúcsnak a meghódítása nem lesz népszerű. Csak a XX. század végén lendül be nagyszabásúan az érdeklődés: a kilencvenes években egyszerre három fordítás is elkészül az első részből (Márton László, Báthori Csaba, s az Izraelben élő Hap Béla, új nevén Efraim Israel munkája). Megjelenik a Dunánál című folyóirat nagyszabású összeállítása a Faust-téma kultúrtörténetéről (2003. június-július). S íme, most előttünk van a nagy fordítói mű: Márton László Goethe Faustjának mindkét részét átültette magyarra, s hozzátette az Ős-Faustot is (Goethe első változatát), s a XVI. századi Faust-anekdota-gyűjtemény szövegét is. Munkájának jelentőségét mutathatja, hogy elérte azt is, amit kevés fordító remélhetett: fordítása alapján színház is vállalkozott – a budapesti Katona József Színház, Schilling Árpád rendezésében – mindkét rész együttes bemutatására.

Marek Krajewski: Halál Breslauban

Kolozsi László: A farkas gyomrában

Jessie Burton: A babaház úrnője

Csurgó Csaba: Kukoricza

Ambrus Judit: Isten konditerme. Műút könyvek, Miskolc, 2015. 191 oldal, 2500 Ft

Szilágyi Márton: A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténeti dimenziói. Ráció Kiadó, Budapest, 2014. 506 oldal, 3500 Ft

Az ÉS könyve a könyvhéten - Rakovszky Zsuzsa: Fortepan. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. 72 oldal, 2490 Ft

Az ÉS könyve áprilisban - Kukorelly Endre: mind, átjavított, újabb, régiek. Összegyűjtött versek. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 433 oldal, 3990 Ft

Csabai László: Száraz évszak. Pá­ros novellák. Magvető Könyv­ki­adó, Budapest, 2014. 337 oldal, 3490 Ft

Martin Luther: Asztali beszélgetések. Fordította Márton László, szer­kesztette és a jegyzeteket írta Csep­regi Zoltán. Luther válogatott mű­vei 8. Luther Kiadó, Budapest, 2014. 809 oldal, ármegjelölés nélkül

Bárány Tibor: A művészet hétköznapjai. Műút Kiadó, Miskolc, 2014. 275 oldal,2500 Ft

Ha áttekintjük a szakirodalomnak azt a részét, amely Móricz Erdélyéről a Tündérkertet meghaladóan beszél, alighanem meg kell lepődnünk: magának a műnek, a második-harmadik két kötetnek, illetve a három kötet egységének interpretálásával alig találkozunk. Az elemzések többsége szinte egyértelműen mondja ki, hogy csak a Tündérkert érdemli meg a kiemelt figyelmet, s a következő kötetek csak mint az elsőnek folytatásaként, részletesebb ideológiai kifejtéseként, illetve a magánéleti szál túlfeszített, s elsősorban az író magánéletének vonatkozásait érdeklő privatizálásként jönnének számításba.