Ádám Zoltán

Idén ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az a munkaügyi per, amit a tavaly októberi azonnali hatályú elbocsátásom után a Társaság a Szabadságjogokért segítségével indítottam a Budapesti Corvinus Egyetem ellen. Az elbocsátásomra az általam tavaly év elején kezdeményezett etikai eljárások egyetemi szakaszának lezárulása után néhány hónappal, az egyetemvezetés által folytatott úgynevezett szabálytalansági eljárás végén került sor. Ennek záró határozata tartalmazta azt a „kiegészítő megállapítást”, ami szerint szándékosan és ismétlődő módon akadályoztam az etikai eljárásokban érintett kurzus körüli szabálytalanságok kiderítését célzó eljárást. Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz, ezért azt kérem a bíróságtól, hogy mondja ki az elbocsátásom jogszerűtlenségét és helyezzen vissza az állásomba.

Tovább

Kicsoda Magyar Péter, és mi magyarázza a sikerét? Mit kezdenek vele az ellenzéki választók, és ő mit kezd velük? És mi dolga egy nem populista ellenzéki alternatívának a Magyar megjelenése utáni korszakban?

Tovább

Tovább

Egy este felültem a nagy fekete Fahrradmanufaktur biciklimre, és áttekertem vele Moabitból Prenzlauer Bergbe, visszaadni a barátaimnak, mielőtt hazautazom. Eltekertem a Nordhafenig, át a hídon, majd néptelen csatornaparti dűlőutakon és az egykori fal helyén tátongó foghíjtelkek mentén be a fiatal, jómódú berlini középosztály kedvenc városnegyedébe. Esett az eső, mint annyiszor; az autók nyugodtan kerülgettek, ahol épp nem volt bicikliút. Egyik kezemben a telefon, hogy ne tévedjek el; a navigációs terep a különös történetű város, ami a felvilágosodás utáni nyugati civilizáció legbrutálisabb politikai rendszerének középpontjából fél évszázaddal később a demokratikus Európa vezető gazdasági hatalmának ezerféle nációt és kultúrát magába szippantó fővárosává vált. A barátaimhoz érve elmeséltem, hogy a sarkon egy róka futott át előttem az úton. Igen, ő is itt lakik, válaszolták, gyakran sétál alkonyat után a környéken.

Tovább

„Ti vagytok a győztesek, a civilek, a kicsik. És a pártok ehhez a megújuláshoz csatlakoztak. Mi egy új és tisztább, becsületesebb, tisztességesebb Magyarországot akarunk, és ebben leltünk partnerre a pártokban. (...) De azt pontosan tudjuk, hogy egyetlen párt sem, bármilyen erős párt is, egyetlen párt magában nem képes változtatni a rendszeren. Valóban össze kell fognunk, pártok és civilek, és együtt viszont kivívhatjuk hazánk új szabadságát. (...) Mi nem csak egy pártot akarunk váltani. Mi nem Orbán Viktort akarjuk leváltani, bár természetesen most ez a cél. Mi egy új Magyarországot akarunk építeni, egy új kultúrát akarunk elhozni ennek az országnak. Egy olyan kultúrát, ahol a szeretet lesz az uralkodó. Hiszen ahogy már elmondtam néhányszor, sötétséggel nem lehet legyőzni a sötétséget, csak világossággal. Gyűlölettel nem lehet legyőzni a gyűlöletet, csak szeretettel. Ebben az új, megtisztított Magyarországban mindenkinek változnia kell egy kicsit. Politikusoktól elfogadhatatlan lesz egymás szidalmazása, egymással való személyeskedés, egymás zsarolása. Elfogadhatatlan lesz az, hogy mi gyűlöletre gyűlölettel válaszoljunk. Elfogadhatatlan lesz bármilyen visszaélés az ellenzéken belül. Mert mi ki fogunk állni minden magyarért, ellene fogunk mondani a gonosznak, ellene fogunk mondani a gyűlöletkampányoknak. Szeretettel, magyarként fogunk magunkhoz ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb- és baloldalit, népit és urbánust; és igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is.” (Részletek Márki-Zay Péternek a budapesti Anker közben, 2021. október 17-én este megtartott győzelmi beszédéből)

Tovább

Az ellenzéki előválasztás a magyar demokrácia történetének egyik legnagyszerűbb és legígéretesebb epizódja. A 2010 utáni Fidesz-kormányok által kialakított, a politikatudományi irodalomban választási autokráciának nevezett féldemokráciában több mint 600 ezer ember vette a fáradságot, hogy a több ezer önkéntes munkájával megszervezett előválasztáson véleményt nyilvánítson a rezsim lehetséges jövő tavaszi kihívóiról. Ennél jobb, ígéretesebb dolog aligha történhetett volna a magyar demokráciával fél évvel a parlamenti választások előtt.

Tovább

Tovább

A civilekkel vagyunk!

Mi, a Budapesti Corvinus Egyetem polgárai, kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a törvényi diszkrimináció veszélyének kitett civil szervezettekkel. A parlament előtt fekvő T-14967 számú törvényjavaslat „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” megbélyegzi az érintett civil szervezeteket és nyilvánosan megszégyeníti őket. A törvénytervezet nem teszi a civil szektor szervezeteit átláthatóbbá, hiszen semmilyen új, jelenleg nyilvánosan rendelkezésre nem álló adat közzétételét nem írja elő számukra. Ugyanakkor „külföldről támogatott szervezetnek” minősíti a törvényileg meghatározott – jelenleg évi 7,2 millió forintos – külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatásuk tényéről és összegéről kötelesek bejelentést tenni a bíróságon. Az érintettek emellett kiadványaikban és honlapjukon kötelesek magukat „külföldről támogatott szervezetnek” minősíteni. A törvénytervezet szerint minderre azért van szükség, mert az „ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”, ami „veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”.

Ezt visszautasítjuk! Ez az indoklás ellentétes az alkotmányos demokrácia alapértékeivel, hiszen általánosságban bélyegez meg több száz magyar, a közjó érdekében tevékenykedő civil szervezetet. Egy demokráciában senkinek – így a törvényhozó hatalom választott képviselőinek – sincs joga annak meghatározásához, hogy mi számít közösségi érdeknek. Közösségi érdek mindaz, aminek képviseletére bármely, a nemzet részét képező közösség vállalkozik. A hatóságok vizsgálhatják – és alkotmányos kötelességük alapján nyilván vizsgálják is – az ilyen tevékenységek törvényességét, de egyetlen jogszerűen működő szervezetet sem diszkriminálhatnak és bélyegezhetnek meg. A törvénytervezet szellemisége alapján a Római Katolikus Egyháztól a legtöbb állatvédő szervezeten át a legjelentősebb emberijog-védő szervezetekig bárki külföldi érdekcsoportnak minősíthető, és ellenségnek kiáltható ki.

Ez jogi, politikai és civilizációs abszurdum! Egy ilyen törvény megalkotása ellentétes volna a jogállamisággal, és a rendőrállam létrehozása felé mutatna, amire senki nem adott – és az Alaptörvény és az Európa Unió jogi keretei között nem is adhatott – felhatalmazást a jelenlegi kormánytöbbségnek. A civil szektor meggyengítése – az érintett civil szervezetek ellehetetlenüléssel fenyegető megbélyegzése – kizárólag rövidtávú hatalmi érdekeket szolgál, és árt hazánk politikai és gazdasági fejlődésének.

Felszólítjuk ezért az Országgyűlést, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt észrevételeit is figyelembe véve utasítsa el a T-14967 számú törvényjavaslatot, és tartsa tiszteletben a politikai hatalom demokratikus ellenőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó civil szervezetek integritását! Felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a közpénzből folytatott gyűlöletkeltéssel, az önkényuralmi rendszerek hangvételét idéző politikai kampányokkal és ellenfeleinek megbélyegzésével!

Budapest, 2017. május 12.

Tovább

Trump ma sem csak a demokratákat támadja, hanem a republikánus pártelitet is kárhoztatja, és új, a középosztályi érdekeket az eddiginél sokkal hatékonyabban és agresszívebben védelmező, az amerikai önérdekeket globális kontextusban is új módon azonosító politikát ígér.

Tovább

Tovább

Bozóki András: Virtuális köztársaság. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 265 oldal,3500 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Egy holdudvar-értelmiségi feljegyzéseiből

Tovább

Népszavazás

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024