Losoncz Miklós

2021. május 6-án, a brit sajtó által „szupercsütörtöknek” nevezett napon Nagy-Britannia 48 millió szavazásra jogosult állampolgára mintegy ötezer különböző pozícióra pályázó jelöltre adhatta le voksát. A szavazás Boris Johnson miniszterelnök az előrehozott, 2019. decemberi alsóházi győzelme óta először tesztelte „élesben” a közvéleményt. A hartlepooli alsóházi pótválasztás csupán szimbolikus jelentőségű, a walesi és skóciai helyi parlamenti választások azonban országos fontosságúak voltak. A skót szavazás eredménye a függetlenedési törekvések miatt különösen nagy mértékben befolyásolhatja az Egyesült Királyság al­kot­mányos berendezkedésének jövőjét.

Tovább

A tavaly év végén megkötött kereskedelmi és együttműködési szerződés révén ugyan sikerült elkerülni a rendezetlen brit kilépés esetén várt káoszt, a nem vámjellegű akadályok azonban idén januárban zavart okoztak az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben. Az egyezmény ellenére a tárgyalások folytatódnak: rövid távon meg kell egyezni a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmének feltételeiben, hosszabb távon a brit szabályozást folyamatosan összhangba kell hozni az unióssal, ellentétes álláspontok esetén vitarendezéssel. Mindez jelentős bizonytalansággal terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat. A Brexit brit szempontból hátrányos következményei hosszú távon jelentkeznek, az EU-tagság fennmaradásához képest jelentős gazdasági növekedési veszteség formájában.

Tovább

A korábban megszabott határidő előtti utolsó pillanatban kölcsönös kompromisszumok árán megszületett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési szerződés. A megállapodás megszüntette a Brexit végső formája körüli bizony­talanságot. Többé-kevésbé megfelel a brexitpártiak elvárásainak, de sok kérdést nyitva hagyott. A Brexit még jó ideig velünk marad.

Tovább

Az EU-ból való brit kilépésig hátralévő idő rövidsége ellenére jelentős a távolság a két fél vitatott kérdésekkel kapcsolatos álláspontja között. Az uniós intézmények elvi alapokon nyugvó tárgyalási stratégiája egyértelmű, a brit kormányé továbbra is homályos és kiszámíthatatlan. Várhatóan folytatódik az év végéig a nyomásgyakorlással kombinált kölcsönös fárasztás. A kimenetel egyaránt lehet szerződéssel történő és rendezetlen kiválás. A szerződéses Brexit politikai döntés és elhatározás kérdése, elsősorban brit részről. 

Tovább

Az előzetes várakozások ellenére az Európai Tanács október 15-i ülésén nem történt előrehaladás az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokat szabályozó szerződésről. Az uniós intézmények ragaszkodnak a közösségi joganyagra épülő elvi álláspontjukhoz. A brit fél szándékai továbbra sem egyértelműek, így nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Boris Johnson miniszterelnök a tárgyalásokon válsághelyzet előidézésével kíván engedményeket kicsikarni az EU-tól, vagy megállapodás nélküli Brexitet akar. A bizonytalanság fennmarad, a gazdasági szereplők egyre türelmetlenebbek, mind nagyobb a megállapodás nélküli Brexit valószínűsége.

Tovább

A brit kormány által előterjesztett belső piaci törvény átírná a kilépési szerződést, ami a nemzetközi jog megsértésének minősül. A terv hátrányosan érinti és lerombolja az Egyesült Királyság jogállamisággal kapcsolatban évszázadok alatt felépült nemzetközi reputációját. Az Európai Bizottság felszólította a brit kormányt a belpiaci törvény minél rövidebb időn belül történő visszavonására. Boris Johnson kormányfő saját önös politikai célját követi a törvénnyel: a vélt vagy tényleges szuverenitás visszaszerzését, saját mozgásterének tágítását, ami felülír minden más racionalitást.

Tovább

A Brexit és a koronavírus-járvány által felerősített skót függetlenségi törekvések mögött nem csekély mértékben húzódik meg az Európai Unió melletti elkötelezettség, e két tényező nélkül az önálló államiságnak valószínűleg sokkal kevesebb híve lenne. A szavazásra jogosultak többsége szerint Skócia önálló entitásként lehet később újból EU-tag. Egy független Skócia gazdasági szempontból továbbra is életképtelen lenne. Irrealitása ellenére a függetlenség kilátásba helyezésével fokozódhat az EU-ból megállapodás nélküli, rendezetlen kiválás elkerülésére irányuló nyomás. A Brexit kimenetelétől függetlenül Boris Johnson miniszterelnök és kormánya aligha kerülheti el az Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország által alkotott unió, az Egyesült Királyság struktúrájának és működésének újragondolását.

Tovább

Az utóbbi hetekben az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési tárgyalásokon a retorika szintjén a felek álláspontjában a rugalmasság és kompromisszumkészség felé történő elmozdulás volt tapasztalható. A várakozásokat azonban visszafogják a brit miniszterelnök politikai játszmái és az a körülmény, hogy a tárgyaló felek álláspontja sok kérdésben még mindig távol áll egymástól. A koronavírus-járvány súlyosbítja a rendezetlen Brexit következményeit, amelynek valószínűsége továbbra is magas.

Tovább

A személyes kontaktus tilalma által okozott technikai problémáktól eltekintve a koronavírus-járvány közvetlenül nem befolyásolja a kilépési tárgyalásokat. Több területen a felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Sok jel szerint a brit kormány a járvány kezelésében elkövetett hibák belpolitikai következményeit, hosszabb távon a várhatóan gyengülő támogatottságát kívánja ellensúlyozni irreális, de a keményvonalas Brexit támogatóinak rokonszenves tárgyalási stratégiájával. A koronavírus-járvány által előidézett recesszió súlyosbítja az EU-ból való esetleges rendezetlen kiválás negatív gazdasági következményeit.

Tovább

Nem utolsósorban pártja befolyásos csoportjának nyomására Boris Johnson brit miniszterelnök továbbra is elutasítja az év végén lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. Teszi ezt annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszer rendezéséről folyó tárgyalásokat addig nem lehet befejezni. Ennek nyomán fokozódik az EU-ból való, súlyos gazdasági következményekkel járó, rendezetlen brit kiválás kockázata. Tavaly decemberi választási győzelme óta a brit miniszterelnök a szuverenitás és a kereskedelempolitikai autonómia visszaszerzése jegyében mind lazább kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval.

Tovább

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után az Ír-szigeten húzódó 499 km hosszú határ átjárhatóságának garantálása miatt Észak-Írország különleges státuszba kerül: gazdasági téren több vonatkozásban közelebb lesz az Európai Unióhoz, mint Nagy-Britanniához. Ez önmagában is az Egyesült Királyság területi egységének a fellazulására utal. A Brexit után kialakult helyzetben elvileg lehetővé válik az Ír-sziget demokratikus úton történő békés egyesítése, bár a gyakorlatban ez még messze van. A skót függetlenségi törekvéseket is figyelembe véve a Brexit nem szándékolt következménye az Egyesült Királyság területi integritásának felbomlása, miközben az EU belső piacának az egysége fennmarad.

Tovább

Tovább

Az EU-ból való brit kilépés nyomán felerősödtek a Skócia függetlenedésére irányuló törekvések. A 2014. évi után újabb függetlenségi népszavazás azonban csak az Egyesült Királyság parlamentjének beleegyezésével írható ki, aminek megszerzése valószínűtlen. Ilyen körülmények között a brit és a skót fél közötti állóháború legkisebb kölcsönös veszteséggel járó kimenetele valamilyen kompromisszum lehet. Ennek keretében Skócia egyrészt még nagyobb önállóságot kaphat, másrészt Anglia további pótlólagos transzferekkel kompenzálhatja Skóciát az EU-tagság elvesztéséből adódó hátrányokért. Skócia függetlensége elviselhetetlen terhekkel járna az ország számára, ezért kevéssé valószínű.

Tovább

A 2019. december 12-i előrehozott alsóházi választások eredménye egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilép az Európai Unióból, ami hosszú időre meghatározza az ország sorsát. Továbbra is fennmarad viszont a kilépés utáni átmeneti időszakkal és a szigetország EU-hoz fűződő jövőbeli viszonyának rendezésével kapcsolatos bizonytalanság. Nem hárult el az EU-ból való megállapodás nélküli, rendezetlen kiválás veszélye sem.

Tovább

A 2019 szeptemberében újrakezdett megbeszélések eredményeként október 17-én a brit és az uniós tárgyalófelek megállapodtak a 2018. november 25-én elfogadott, jogilag kötelező kilépési szerződés és az ahhoz kapcsolódó, jogilag nem kötelező politikai nyilatkozat módosításáról. A változtatások döntően az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti kapcsolatokat érintik, a politikai nyilatkozatra vonatkoznak, a kilépési megállapodásban csak az ebből következő szükséges technikai kiigazításokat végezték el. A dokumentumokat a brit kormány és az Európai Tanács is jóváhagyta. Ezzel fontos akadály hárult el az EU-ból való brit kilépés elől. Mérséklődött ugyan az EU-ból való rendezetlen kilépés kockázata, ugyanakkor a december 12-ére előirányzott előrehozott parlamenti választás miatt fokozódott a kiválás körüli bizonytalanság.

Tovább

Donald Trump elnök október elején jelentős vámemeléseket jelentett be az EU-ból származó importra, amire a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt működő választott bíróságnak az Airbus európai multinacionális vállalat állami támogatásával kapcsolatban hozott ítélete adott lehetőséget. Az amerikai lépésre az unió hasonló intézkedésekkel kíván válaszolni. Kompromisszumkeresés helyett Donald Trump az amerikai gazdaság egyes problémáit továbbra is egyoldalú agresszív lépésekkel látja megoldhatónak, amivel nemcsak saját országának árt, hanem a bizonytalanság fokozásával a világgazdasági növekedésnek is.

Tovább

Donald Trump elnök augusztusban bejelentett vámemelési elképzelései az USA és Kína közötti gazdasági háború elhúzódását vetítik előre, ami nemcsak a két fél gazdaságát érinti kedvezőtlenül, hanem a világgazdaságot is. Csak akkor várható némi konszolidáció, ha az amerikai elnök felismeri, hogy a kereskedelmi háború gazdasági következményei jövőre újraválasztását is veszélyeztethetik.

Tovább

Tovább

Az utóbbi időben az USA és Kína közötti gazdasági hidegháború a külkereskedelem után a vállalati szférát is elérte, és mindinkább a nagyhatalmi versengés terepévé vált. A Kínával szembeni amerikai nyomásgyakorlás ugyanakkor jelentős korlátokba ütközik. Egyelőre nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Donald Trump elnök intézkedései mennyire szólnak hosszú távra, illetve mennyiben részei sajátos tárgyalási taktikájának. Versengő stratégiák nem vagy legfeljebb korlátozottan alkalmasak a két ország közötti érdekellentétek áthidalására.

Tovább

Theresa May miniszterelnökségről való lemondása tovább fokozza az EU-ból való brit kilépés körüli bizonytalanságot. Az őt követő miniszterelnök kiválasztásának és megszavazásának, valamint az uniós intézmények új vezetése felállásának időigénye miatt a tartalmi kérdésektől függetlenül is kétséges az Európai Tanács által adott október 31-i határidőre történő brit kiválás. Továbbra sem lehet ugyanis előre jelezni a tragikomikus szomorújáték kimenetelét, de nőtt a megállapodás nélküli rendezetlen kilépés valószínűsége. A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy a brit kormányzati álláspont szerint az országnak a rendezetlen kiválás következményeinek kezelésére is több időre van szüksége, mint ami október végéig rendelkezésre áll.

Tovább
Élet és Irodalom 2021