► A meghívás fennáll #22 – Vendég: Vida Kamilla. Kérdező: Nagy Gabriella és Szekeres Dóra. Litera Podcast, 2025. december 29.

„Az arca vagy egy nagyon fontos műsornak, fontos közéleti szereplővé léptél elő” – kezdte Szekeres Dóra, miután a felvezető háromszor is burkolt reklámot csinált az Élet és Irodalomnak, mondván, ezek a podcastok életről és irodalomról szólnak. Úgy látszik, Vida Kamilla életében csomósodnak az események, 2021-ben jelent meg az első kötete, és ugyanabban az évben lett a Partizán szerkesztője, később műsorvezetője. Politikai műsora a Vétó (Ruff Bálinttal), filmes-kultúrtörténeti műsora a Semmi kóla (Vas Mátéval). Most új műsor is indult Kampánynapló címmel (Vida, Ruff, Lakner).

Elmész, visszajössz, sose halsz meg. Ez a harmadik regény, 2025-ben jelent meg. Az előző kettő a Hajózni kell, élni nem kell (2022) és a Minél kevesebb karácsonyt (2023).  Akkor most mi lesz? Mi történt eddig? És hogyan tovább? Bognár Péter 1982-ben született, 2003 óta publikál verseket, színdarabját a budapesti Katona Kamrájában Gothár Péter rendezésében 2017 decemberében mutatták be. Az interjú a Prae műfordítótáborában, Szigligeten 2025. december 11-én este lezajlott beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.

Barnás Ferenc Most és halála óráján című hatodik regényében a főhős, Torjai Endre pszichológus, miután nyugdíjba vonul, egy óceániai szigetre költözik. Rendezni vagy befejezni az életét? Meghalni? Megszabadulhat-e az eddigi életétől? Mi elől menekül? Lehet-e egyáltalán a halálról írni? Miért más az óceán mellett élni? Lehet-e nem egyedül meghalni? Ha menekülsz, ha nem menekülsz, mindenképpen rosszul jársz? Avagy mégsem? Milyen az emberi sors Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában?  Miért az Üdvözlégy egy sorának módosítása lett a regénycím?  Ilyesmikről diskuráltunk.

► Dobszerda. Váradi Júlia beszélgetése Nádas Péterrel. Klubrádió, november 26.

Nádas laza összefüggések rendszerében próbálta végigmondani a történetet, de Váradi Júlia állandóan félbeszakította, közbekérdezett, vagy elkotyogta gyorsan, amit Nádas éppen ki akart volna fejteni. A vendég békésen tűrte ezt, és mikor szóhoz jutott, igyekezett lekerekíteni a dolgokat. Az persze jó, ha Váradi pontosítja mondjuk a villa címét vagy az évszámot, de az már kevésbé jó, ha belevág a másik szavába. Szerencse, hogy a rutinos nyilatkozónak mindez meg se kottyant.

► Szabó T. Anna: Erősebb ná­lam. Novellák. Magvető Kiadó, Bu­da­pest, 2025, 264 oldal, 4999 Ft

Ezek a novellák – miként a három korábbi novelláskötetben is így volt – jórészt a szerepjátékra épülnek. Megtalál szerzőjük egy-egy érdekes, különös, néha eszement, netán tragikus vagy nevetséges életet, és összesűríti azt néhány oldalban. Szereplői ki vannak szolgáltatva a külvilágnak, de főleg saját maguknak. Próbálják megfegyelmezni féktelenségüket, próbálják nappal elfelejteni éjjeli álmaikat, próbálnak mindenféle vágyakozásaik ellenére hétköznapi életet élni, és próbálnak a szó legszimplább jelentése alapján, a legmindennapibb módon is megélni.

Az alakok, akik a rövid történetekben felvillannak, sokszor tele vannak szenvedéllyel, vadsággal, kísértéssel, máskor sóvárgással, izgalommal, keresik a kivételesség érzetét, a társat, a nyugalmat, a kielégülést, netán az elragadtatást. Talán nagy szavak ezek, maradjunk inkább abban, hogy megoldást keresnek. Mindenre van megoldás, mondhatnánk, csak nem nekik, legalábbis nem mindenkinek.

► Magvető Podcast – Egy kiadós történet, 4. Esterházy Péterről

Szívemhez legközelebb az Esterházyról szóló beszélgetés áll, hadd emeljem ki az eddigiek közül. Esterházy Péter nem egyszerűen meghatározó szerzője volt a kiadónak, hanem talán ő volt az, akiről a leginkább tudható volt, hogy magvetős, aki a leginkább reprezentálta a kiadót, és akiért a kiadó a legtöbbet tette a 70-es évektől kezdve. Persze tucatnyi fontos és még fontosabb szerzője van egy jó kiadónak, de ráadásul itt a lezárt életmű és a Magvető kapcsolatát is végig lehetett követni.

► Szilasi László: [18:48: telefon] (El nem hangzott beszélgetések anyám­mal) Naplóregény: zsolozsma és mantra. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 270 oldal, 5999 Ft

Két év gyászmunkája van ebben a könyvben. A műfaj, miként a szerző megállapítja, leginkább naplóregény, szerintem inkább csak napló, nem minden regény, ami több mint kétszáz oldal. Az elmaradt telefonbeszélgetések helyett születnek a naplóbejegyzések. Azt olvasom, hogy a Szentírás megtiltja a halottakkal való beszédet. Tényleg? Annál jobb, hogy mindez megszületett. Azt is írja a szerző, hogy van egy befejezetlen regénye, de abban nincsen szeretet, ezért félbehagyta, ebben viszont van szeretet, tehát ezt befejezte. Tényleg van benne. Azzal tudom bizonyítani, hogy ilyesmit is le mer írni a fiú: „fölhívtalak, akár napközben is, hogy halljam azt a kibaszott hangodat” (43.). Ugyan­is az anya majdnem teljesen „siket” volt már, élőben szinte elviselhetetlenül. Aki mindezt le meri írni, az szeret. Az anya pedig ugye mindig örül, ha hívják, de hát ez meg az anya definíciója.

► Krasznahorkai László Nobel-díjának híre az éterben.

A szélsőjobb fórumaiba és a közösségi média kommentszekciójába szorultak azok a hangok, hogy nem is magyar író, nem olvastuk, és ha a magyarok kenyerét ette, akkor miért kritikus a jelenlegi magyar kormányzattal szemben. Minta ezt nem volna szabad. Szégyen és gyalázat a jobboldal térfelén. Magyar író pedig az, aki magyarul ír, tökmindegy, hol él. Érdekesebb egy fokkal az a kérdés, hogy ki kapta a díjat. Magyarország? A magyar nép? A magyar irodalom? A díjat az író kapta.

► Babarczy Eszter: Apám meghal. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 174 oldal, 4999 Ft

„Tudom, hogy ez az én történetem, nem a te történeted” – mondja végül, és bocsánatot kér tőle gondolatban. Itt a bátor vallomás vége.

Segítő könyv. Szenvtelen hangütése teszi megrázóvá. Vallomás ez, nem filozófia, nem is értekező próza, nem is elbeszélő próza, főleg nem regény, de azért apa-regények is bőven hozzáolvashatók: Esterházy Péter, Kuko­relly Endre, Györe Balázs, Jánossy Lajos, Dragomán György, Schein Gábor, Danyi Zoltán, Láng Zsolt, Király Kinga Júlia, Nagy Gerzson, Grecsó Krisztián, Biró Zsombor Aurél „apái” jutnak eszembe. Linn Ullmann apa-könyve (Áldott gyermek), Simone de Beauvoir anya-könyve (Szelíd halál), Esterházy vagy Bartis Attila anya-könyve is hozzáolvasható, vagy Annie Ernaux anya- és apatörténete (A hely, Egy asszony). Hasonlóság, de nagy különbség is van Babarczy Eszter kötete és Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című anya-könyve között. Hasonló az ápolás természetrajza. Nagyon különböző a gyerek-szülő viszony. Ám mindkettő segít feldolgozni a szülő ápolásának kihívását, mindkettő naplószöveg, melyet a lány hangja tart össze és a betegség határoz meg, mindkettő az empátia felé mozdul, és mindkettő a leépülésen keresztül elemzi a gyerek-szülő kapcsolatot. Szűcs Terinek ezerszer jobb kapcsolat adatott, és az ápolással még tovább tudott közeledni anyjához. Babarczy Eszter is közelebb került a végén a haldokló apához, de milyen áron. Ám ő is kiállta a próbát.

► Dobszerda. Váradi Júlia portrébeszélgetései. Vendég: Spiró György. Klubrádió, szeptember 3. 20:00–21:00

Kár, hogy nem kérdezett többet Váradi az emberi viszonyokról, a házasságról, Teréz kivételes lényéről, a tragikus gyereksorsokról (ez utóbbiról találóan azt mondta Spiró a könyvbemutatón: „a gyerekek abba haltak bele, hogy az apjuk forradalmár volt”). Szerintem továbbra is jó kérdés, hogy a Flaubert-féle szenvtelenséget nem viszi-e túlzásba az elbeszélő.

► Orcsik Roland: Hordozható óceán. Cser Kiadó, Budapest, 2025, 314 oldal, 4995 Ft

Értem, mire gondolhat Orcsik Roland, amikor azt nyilatkozza, hogy „a kortárs magyar irodalom nagyon kevés teret ad a varázslatnak” (Gaborják Ádám interjúja, Népszava, 2025. aug. 16.). De egészen más az, amikor az Odüsszeia varázslatos meséje, mitikus hajóútja a világ lehető legtermészetesebb módján van jelen egy tökéletesen valóságos, a teljes világot átfogó vízióban – és egészen más az, amikor egy varázslatosnak szánt orgia a mai világ kimódolt, kitekert, zavaros víziójaként kerül elénk.

► Anno Budapest. Műsorvezető Panxnotded Miklós, szerkesztő Pályi Márk. Klubrádió, vasárnaponként 15.00–17.00

„A hallgatók emlékeiből rakja össze az ismeretlen főváros képét Panxnotded Miklós. Budapest épületein, parkjain, közterein, szórakozóhelyein, legendáin keresztül bemutatkozik a város régi és akár az új arca is” – így szól a műsor leírása a Klubrádió honlapján. Pofonegyszerű: hetente van egy-egy valóban izgató téma, amire mindenki beindul. Az elfogyó nevezetességek mellett van más.

► Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 292 oldal, 5499 Ft

Az új regény, miként az előző kettő, krimiként is olvasható. Ez a leginkább hard-boiled verzió. A bűnügy valahogy megoldódik (egyértelműbben, mint korábban), a nyomozó (Slommer) szerepet kap az író családi és szakmai életében is, a megoldás szellemes, és a slusszpoén fergeteges. Anti-detektívtörténet ez, mondhatnánk, és akkor nem tudom az író Antal barátjának nevébe nem belelátni az Anti becenevet is (lehetett volna így nevezni Tóni helyett). A hagyományos krimiben a bűneset folytán kibillen a világ rendje, ami aztán a nyomozás eredményeképpen helyreáll. Ma leginkább azt látjuk, és ezt a felfogást osztja a szerző is, hogy nem állítható helyre a világ rendje: „egy problémát könnyebb megoldani, ha egyébként rend van a világban, mint mondjuk a lovagregényben, de mi van, ha a világ minden eleme kizökkent?” – dilemmázott Bognár Grisnik Petrának (Lírástudók, 2025. máj. 21.). Ez alapján játszik a krimi műfajával is.

► Takarásban #3 – Vendég: Kutasy Mercédesz. Kérdező: Greff András. Litera Podcast, június 28.

Mi az oka nálunk Bolaño sikerének? – jött a kérdés. A kalandos élete körüli mítoszok is belejátszanak, a hepatitis-fertőzése, de kell a kiadói marketing is – így a válasz. Greff szerint a 2666 a fő mű, a Vad nyomozók mellett, Kutasy viszont azt mondta, szerinte a Távoli csillag sokkal jobb.

► Markó Béla: A nem létező ország. Próza. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 146 oldal, 3990 Ft

Ezek a tárcanovellák leginkább az adoma műfajával rokoníthatók. Poétikájuk lényege, hogy rájátszanak az élőbeszédre, rövid, szellemes, csattanós, kedélyes történeteket fűz össze az elbeszélő, aki igyekszik megvilágítani azt a környezetet is, ami körülveszi a „kedélyt”. Bár a hagyományos adomák általában nem konkrét szereplőkről szólnak, hanem inkább egy-egy típus elvont figuráiról, Markónál ez nem így van: nála létező alakok jelennek meg, és ők nem mások, mint a szerző életének valóságos szereplői.

A retorika is az élőbeszédet idézi meg. Mintha a mesélő a társaságban magához ragadná a szót, és igyekezne jól megágyazni a mondandójának, a hallgatóság nagy örömére. Mintha csak kérésre mesélne. Hogy is volt az a Petőfi-projekt? És az a nem létező ország? És az a kutyaharapás? No meg a találkozás a bolgár cárral? Na, még azt hadd halljuk, hogyan is volt Szorel Gyula esete a valóságirodalommal! És máris virul a csapongó elbeszélői kedv, melynek efféle csattanós kérdéseket is köszönhetünk: „Vajon tudott-e Kossuth úszni?”

► Lírástudók. Szerkesztő Csabai Máté, műsorvezető Grisnik Petra, Líra Könyv – Fidelio

A Lírástudók „a Fidelio és a Líra Könyv kéthetente szerdán jelentkező irodalmi podcastja változatos könyvajánlókkal és elmélyült beszélgetésekkel. Segítünk eligazodni a könyvesboltok újdonságai között” – így vezetik föl ezt a színvonalas sorozatot. Epizódjai értelemszerűen a Líra újdonságai között segítenek eligazodni, hiszen ez reklám is. Miért reklámozná a Líra más kiadói csoportok vagy kiadók könyveit? Grisnik Petra beszélgetései ugyanakkor remek portrék, és fontos információkat adnak a friss kötetekről, nem utolsósorban pedig kedvet csinálnak hozzájuk.

► Szabó Róbert Csaba: Pokoltó. Regény. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 254 oldal, 4999 Ft

A szerző történelmi érdeklődése jótékony hatással van az elbeszélésre, mert a történelem úgy marad a háttérben, hogy közben hangsúlyos, és hatásos formálója hőseink sorsának. Remek jelenet, mikor megérkezik Somlyóra a Horthy-hadsereg 1940. szeptember 17-én. Erős képekben látjuk a gettó borzalmait. A munkatáborba kényszerített zsidó fiúk és a felügyeletükre rendelt magyar honvédek – jó esetben – kölcsönös kiszolgáltatottságát. A fronton „harcoló” magyar fiúk üres halálát. Érzékeny leírását kapjuk a kolozsvári vasútállomás 1944-es bombázásának. Nemkülönben kiváló a bukaresti földrengés megjelenítése (erre rímel a Kraszna hirtelen áradásának rémisztő emléke a 40-es évekből). Ezekben a részekben úgy rajzolódik ki élesen és kézzelfoghatóan a „nagy” történelem, hogy közben mindig kicsi szereplőinkre figyelünk, akik itt nekünk a legfontosabbak, hiszen azt szeretnénk tudni, velük mi lesz.

► Selyem Zsuzsa: Kicsi kozmosz. 1 re­gény. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2025, 322 oldal, 5999 Ft

Selyem Zsuzsának, ha jól számolom, ez a tizenegyedik kötete (kár, hogy kiadója nem tünteti föl mindet, csak kettőt). Esszék, kritikák, tanulmányok, publicisztikák után ez az ötödik prózakötete, és ez az eddigi legjobb, leggazdagabb. A szerző mostantól komoly káosz-szakértőnek is számít. Nézőpontokat és nyelveket keres a világ nagy házibulijának leírásához. Perspektívát és optikát talál ahhoz is, hogy beláttassa, amit Soma az uszodában gondolt: „valaha mind halak voltunk” (181.). A Kicsi kozmosz nem csupán a káoszban keresi a rendet, hanem a káosszal ábrázolja a káoszt. Merész vállalkozás. Nádas Péter is ezzel próbálkozott a Párhuzamos történetekben.
A párhuzamosok a végtelenben találkoznak.

► Freund Tamással beszélgetett Exterde Tibor. InfoRádió, Aréna, 2025. május 7.

Ekkor a műsorvezető azért föltett egy egész jó kérdést: „Együttműködés helyett most igazodást várnak el az Akadémiától – mi romlott el?” Freund mintha nem értette volna a kérdést, azt válaszolta, hogy a szakpolitikai szint oké, a probléma a pártpolitikai döntések előkészítetlenségében van, például az akkumulátorgyártás esetében. „Akkor milyen a tudományosság és a regnáló politika viszonya?” – próbálkozott még egyszer Exterde. Ez az egész világon probléma, válaszolta az MTA elnöke, és innentől kezdve lehetett sejteni, hogy ez a beszélgetés érdektelen marad.