Még mostanában is megesik, hogy a XX. századot úgy említjük, mint „századunkat", s nehéz leírnunk róla, hogy „múlt század". Egyszer-egyszer azonban, amikor a század arculatát meghatározó nagy személyiségek közül távozik valaki, rádöbbenünk: az elmúlt század valóban kezd „múlttá" válni.

Erre döbbentett rá Lévi-Strauss halálhíre is, akinek századik születésnapját épp egy éve ünnepelte a világ. A Néprajzi Múzeum ebből az alkalomból rendezte - a faji és etnikai előítéletek elutasítása jegyében - A másik című kiállítását, mely tartalmában Lévi-Strauss Faj és történelem című munkájára épült.

Sztanó László: Olasz-magyar kulturális szótár

Judith Marcus: Lukács György és Thomas Mann. Fordította Goda Ferenc

Öt évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dan­tisz­ti­kai Társaság, mely Dante Füzetek (Quaderni Danteschi) címen egy nemzetközi folyóiratot is megindított. Ez a tény önmagában tanúsítja: Itáliához, Amerikához és más országokhoz hasonlóan nálunk is sokan hisznek abban - mégpedig nemcsak a hivatásos kutatók, hanem a szélesebb olvasóközönség is -, hogy Dante, mint abszolút mérce és utolérhetetlen példakép, eleven része a mai kultúrának.

Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába

Barbara Reynolds: Dante. A költő, a politikai gondolkodó, az ember. Fordította Sajó Ta­más

Maga Goethe nevezte "inkommenzurábilis" műnek a Faustot, melynek I. része 1806 körül készült el, s kétszáz évvel ezelőtt, 1808-ban jelent meg nyomtatásban. Szerzője ekkor már évtizedek óta, és majd ezután is sokáig, a weimari herceg minisztere, annak a törpeállamnak a hivatalnoka, amely - részint neki is köszönhetően - egy ideig Németország és Európa valódi szellemi központja volt. A közeli kisváros, az ötezer lakosú Jéna egyetemén a XVIII. század utolsó évtizedében és a XIX. század első éveiben a kor vezető gondolkodói tanították a lelkes hallgatóságot. Olyan kiváló tudósok és lángelmék voltak köztük, mint Karl Leonhard Reinhold, a kanti filozófia legjelentősebb közvetítője, mint a nem kevésbé kantiánus Schiller és Fichte vagy mint Schelling és a Schlegel fivérek.

Az ÉS könyve januárban - Pier Paolo Pasolini: Eretnek empirizmus. Szakmailag gondozta Csantavéri Júlia. Szerkesztette Zalán Vince. Fordította Csantavéri Júlia, Dobolán Katalin, Lukácsi Margit, Puskár Krisztián, Szávai János, Szkárosi Endre. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 378 oldal, 2480 Ft