Károlyi Csaba

(Petőfi 200, Warholik Zoltán műsora, Klubrádió, 2023. március 15., 13.00–14.00)

Szálinger Balázs, aki tovább írta Petőfi drámatöredékét, a Karaffát, azt mondta Warholik Zoltánnak, hogy ő csak egy rajongó. Ráadásul kifinomult irodalmárként tudja, hogy „van a lakosságnak egy saját Petőfi-képe, és azt szereti”. Akik a március 15-i ünnepélyeken szocializálódtak, sokszor ragaszkodnak a szoborhoz, és nem akarják látni a költő valódi arcát. De hát istenem. Különben is a költőnek sok arca van. Lehetne ma rocksztár, slammer, a FB-ot egy idő után nem biztos, hogy szeretné, mert leginkább „analóg fiú”.

Tovább

► Gyurkovics Tamás: Akcentus. Lu­go­si Amerikában. Regény. Kal­lig­ram Kiadó, Budapest, 2022, 439 oldal, 4990 Ft   

Zazi visszatekintő, emlékező énelbeszélése sokszor inkább többes szám első személyű, és gyakran egyes szám második személyűvé is válik, rendszeresen megszólítja emberét (néha „szerelmem”-nek, „szívem”-nek is meri nevezni – a papíron), beszél hozzá, sőt dohog, visszaszól. Könnyen megteheti, hiszen akihez beszél, akkor már nem él. Zazi azonban emlékeit felidézve úgy diskurál vele, hogy a gondolatát, a lelki rezdülését is követi, mintha a sajátja lenne. Zazi fiktív alak, több létező személyből gyúrta össze a szerző. Szerepe Lugosi mellett nem áldozatos, de nem is gyönyörűséges szerep, egyszerűen csak nem kérdés: élete egyetlen lehetősége, hogy ott van mellette. Bámulatos a narrációs technika. A regény sikere annak a pozíciónak köszönhető, amit az író Zazinak mint elbeszélőnek kigondolt, és amit következetesen érvényesít. Az elbeszélésmód mindent visz.

Tovább

Aradi Péter: A csend, amire vágy­­tál. Regény. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 253 oldal, 3990 Ft

A regény 82 rövid, pergő, izgalmas fejezetből áll. A szerkezet ügyes. Közhelyes fogalmazással csak ritkán, filmes vágásokkal viszont gyakran találkozunk. Az énelbeszélés ellenére képes a szöveg arra, hogy viszonylag tárgyilagosan és árnyaltan mutassa meg hősünket, akit lehet szeretni és nem szeretni. De egy dolog nemigen lehetséges. Hogy ne foglalkoztassa az olvasót is az a két kérdés, amelyre Kriszti a leitatott szerelmétől választ szeretne kapni: „Dénes, miért futottál?” És: „Dénes, miért rabolsz?” Azért legyünk résen, sarokba szorított hősünk válaszát ne vegyük készpénznek.

Tovább

(Belépési küszöb, Partizán Podcast, január 28. Csepregi Dávid és Schultz Nóra műsora, vendégek Vida Kamilla, a Semmi kóla, és Pap Szilárd István, a Mi a teendő? szerkesztői.)

A podcastok pedig fölveszik a versenyt a rádióműsorokkal. Kicsit hosszúak, de energia van bennük. És mivel nem kell egészkor híreket mondani, megtehetik, hogy ha a végén eszükbe jut az RTL Zámbó Jimmy-sorozata, akkor még tíz percet beszélgetnek – így lett a Belépési küszöb legutóbb több mint 70 perces. Ez az adás éppen arról szólt, hogyan is csinálnak ők adásokat. A Partizán podcasterei lazábbak lehetnek, mint a rádiósok, és mást tarthatnak fontos információnak. Másként szeretnének ellenzékiek lenni, mint az öregek, mindenekelőtt a folyamatokat akarják megérteni, szeretik feszegetni a bevett kereteket.

Tovább

► Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 312 oldal, 5499 Ft

Ebben a regényben a vallási fanatizmus az alapja az elszabaduló pokolnak. (Ellenpontja lehet mindennek Nádas Az élet sója című könyve…) Az igaz hit nevében torzulnak el a dolgok, lépésről lépésre, amint az sokszor megesett már a világtörténelemben. És bár egyik esemény következik logikusan a másikból, mégis fokozatosan addig-addig radikalizálódik a helyzet, míg végül a szereplők a kegyetlen önkény és a véres terror közepén találják magukat. A reformáció idejének felekezeti harcaiba merül az olvasó, Liza, a gyanútlan elbeszélő-főhős által. Münsterben vagyunk, közel Németalföldhöz, Észak-Rajna-Vesztfália gazdag püspöki székhelyén. Az új vallási tanok hívei radikalizálódnak, végül az anabaptisták veszik át az uralmat, megalapítják az új Jeruzsálemet, terrort vezetnek be az „újhit” nevében, az agyament fanatizmust és az embertelen brutalitást fokozza a tényleges harci állapot, a várost ugyanis körbeveszik a püspök csapatai, a kétségbeesett védekezés is „indokolja” a kegyetlenkedéseket. Aztán jön a szörnyű vég.

Tovább

(Buksó, a 24.hu podcastsorozata Nyáry Krisztián vezetésével – 43. rész, Szabó T. Anna és Dragomán György)

Az volt a jó ebben az ünnepi beszélgetésben, hogy semmi ünnepi nem volt benne. Két érdekes író, két érdekes ember együtt többet mondott, mint amennyit külön-külön mondhattak volna. Ennek a házaspárnak a nyilvánosan követhető élete csupa jó energiát ad hozzá műveik olvasásához. Dragomán szenzualitása ott van megfegyelmezett, mégis szenvedélyes elbeszélésmódjában. Szabó T. költői létérzékelése pedig ott van a köznapi dolgokban is, a világ legtermészetesebb módján jut eszébe Berzsenyi Dániel, Szabó Magda vagy Kántor Péter. Az ünnepi libasültről meg József Attila.

Tovább

Visky Andrásnak 65 évesen megjelent az első regénye, a Kitelepítés. A költő, drámaíró, esszéista, színházi ember most műfajt váltott. Mintha egész eddigi életművének összegzése lenne ez a nagyszerű, kibírhatatlan és letehetetlen könyv. A valóságos családtörténet megnézhető az On the Spot – Az ellenség gyermekei sorozatában. Szörnyű és gyönyörű. De hát ez meg egy regény. Igaz, ez is szörnyű, és ez is gyönyörű.

Tovább

► „...most aztán nézhetek magam után...”. Levelek Tar Sándorhoz. Szerkesztette, a jegyzeteket és a tanulmányt írta Lakner Lajos. Déri Múzeum, Debrecen, 2021 [2022], 272 oldal, 2925 Ft

A levélgyűjtemény alapján sajnos nem lehet képet alkotni az egész helyzetről. Hiszen a levelek csak akkor érthetőek, ha a bennük nem szereplő egyéb információkat is figyelembe vesszük. Arról nem is beszélve, hogy nincsenek itt Tar levelei, csak a hozzá írtak, így még arról sincs tudásunk, mit reagált, ha reagált – illetve a neki szóló leveleket milyen saját levelei előzhették meg. Sok érdekes dolog megtudható a levelekből, és még több érdekes dolog nem. Ez az ilyen kötetek természete.

Tovább

(Élt egyszer egy Olvasó, #24 Nádas Péter: Évkönyv, Mészáros Márton és Neszlár Sándor beszélgetéssorozata)

A sorozatban Mészáros Márton és Neszlár Sándor beszélget mindig egy-egy műről, legutóbb Oravecz Imre 1972. szeptember című nagyszerű kötete volt terítéken. A bevezető szolgálati közleményben elhangzik, hogy a leghallgatottabb eddig a Szabó Magda Az ajtó című regényéről szóló rész volt, de közelít hozzá az Utas és holdvilágról szóló. Megtudtam, ebben a hónapban elérték az ezres hallgatottságot. Persze tisztában vannak vele, hogy ha valaki csak éppen belehallgat, az is egynek számít, és avval is, nem attól függ, melyik részt hányan hallgatják, hogy az mennyire jó, hanem attól, hogy miről szól.

Tovább

► Az ÉS könyve novemberben – Visky András: Kitelepítés. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 442 oldal, 4599 Ft

A Visky család története azonban megemelkedik, valóságosabbá válik, mint ha ez a mű emlékirat vagy dokupróza lenne. Néha vannak benne dokumentumok is, hogy lássuk a konkrét teret és időt. Ott vagyunk, és mégse ott vagyunk. Bibliai térben vagyunk és bibliai időtlenségben. A fogság szabadságának megélése olyan letaglózó boldogsághoz vezet, melyről nehéz az írástudónak beszámolnia. Hiszen a fogoly elvileg rab. Hogyan lehetséges akkor, hogy ő a legszabadabb? Hogyan erősíthet hitet, reményt, szeretetet a láger? Netán a remény tényleg a gonosz instrumentuma? Mi az, amit egy „gyermek” megtapasztalt, és most, élete negyedik negyedének bátorságával elénk tár?

A Kitelepítés Visky András életművének csúcsa. Innen nézve mintha minden, amit eddig csinált, minden, amit eddig írt, előkészülete lett volna ennek a nagy regénynek.

Tovább

► Kecöli K. Gergő: Könnyű álmok ut­cája. Novellák. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 232 oldal, 3990 Ft

Ha jól értem, Ernő megveti az urbánus, úgymond a belpesti mentalitást, miközben pszichológusokhoz és bőrgyógyászokhoz jár. Kifinomult harcművész, akinek azt tanította a mester, hogy ha valaki kést ránt, azonnal el kell futni, mert ha ilyenkor a harcművész fölveszi a küzdelmet, könnyen meg is ölheti támadóját. Ez az alak egyszerre tart ettől a bűnös akciótól, és ugyanakkor vágyik rá. Álmában már rég elkövette a bűnt. Elég fontos szerepet kap az életében az alkohol, a szex és az erőszak, mindegyikkel bonyolult viszonyban van, nem a természet egyszerű gyermekeként viszonyul hozzájuk. Hanem rafinált, reflektált módon, a tanult ember intellektusával, aki azonban szeretne a sors igazi, eredeti vadságához minél közelebb kerülni, szeretne elmerülni a sötét, véres, büdös, kegyetlen valóságban – hátha akkor többet ért meg a teremtésből.

Tovább

Tovább

Nemrég jelent meg Deczki Sarolta könyve Tar Sándorról. Éppen ideje volt, hogy erről a fontos íróról átfogó képet kapjunk. Utolsó éveiben és a halála után kevés szó esett róla. Mostanában újra egyre több. „Tar Sándor a modern magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alkotója” – kezdi nagyszabású monográfiáját Deczki, majd négyszáz oldalon át próbálja meg körüljárni az életművet. Jelentős és tanulságos munka.

Tovább

(Litera Podcast, Más polcra tartozik #11)

Deczki Sarolta évekig dolgozott most megjelent Tar-monográfiáján. Hatalmas munka, ráirányítja a figyelmet erre a kivételes életműre. Deczkinek a kisujjában van a téma, minden kérdésre azonnal pontos válasza van. Például: itt nem lehet az életrajzot kiiktatni, mert anélkül a művek nem érthetőek. Milyen hatással volt a 90-es évek kritikai diskurzusa Tar olvasására? Azáltal, hogy Esterházy a képviseleti próza felől közelített hozzá, a kultusz uralkodó szólama a „szegénységirodalom” lett.

Tovább

► Bendl Vera: Majdnem negyven. Regény. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 189 oldal, 3990 Ft

Bendl Vera első regénye olyankor jelent meg, mikor az az anyag, amit ő feldolgoz, több szerző műhelyének légterében ott lebeg. Szerelmek, szeretők, házasságok, válások, gyereknevelési problémák, megcsalások, karrier, szex, kiégés, gyönyörök és depressziók, vágyak, rettegések és hiú remények – bőven az öregedés előtt. Bár szó esik a főhős „öregedő pinájáról”, de csak azért, mert ő még nem tudhatja, mi lesz majd vele húsz-harminc év múlva. Az élet ezekhez hasonló apró szépségeinek női szemszögből történő feldolgozása több kortárs prózakötetben megtörtént mostanában. Sokszor a bántalmazás is fontos szerepet játszik ezekben a történetekben, itt most nem, de ez nem baj.

Tovább

Az állatok közül ebben az életműben a kutya a legfontosabb. „A kutya különös állat. Hasonlít az emberre” – olvasom a Bárány című novellában. Mikor a fekete kutya a Párhuzamos történetekben a margitszigeti szálloda hátsó bejáratánál az éjszaka kellős közepén ugatni kezd, a kukákból vagy tizenöt macska ugrik ki és szalad szerteszét. Egy kutya tizenöt macskával is elbír. A Sors és technika című esszé pedig a nyugati és a keleti ember mentalitása közötti különbséget a kutya és a macska közötti különbséggel próbálja érzékeltetni, a kutya a farkát csóválva érdeklődik és barátkozik, a macska a farkát felmeresztve bizalmatlan és támadásra kész. (Érdekes adalék: Nádas Péter első, publikálatlan novellája vagy inkább meséje a kutya-macska barátságról szól, tizenkét évesen írta.) A Miron Białoszevski színháza című esszé viszont a macskának kedvez, itt a gyengébb az erősebb, az van írva ugyanis a szegény pompeji kutyáról, aki elpusztult a lávaömléskor, hogy „ez a kutya nem bizonyult elég macskatalálékonynak”. Furcsa a kutya-macska viszony. Rejtély, számomra rejtély Nádas macskáinak élete (talán a Rémtörténetekben valami kiderül ebből). A kutya sorsa viszont ebben a világban nekem nem rejtélyes, hanem nagyon is egyértelmű, mondhatnám: igen emberi.

Tovább

Nyíri Katalin: A kedvedért megeszem. Novellák. FISZ Könyvek 115. Fiatal Írók Szövetsége, Bu­da­pest, 2022, 110 oldal, 3500 Ft

A novellák anyaga az igencsak hétköznapi mai világ, a mai magyar kispolgári élet, semmi különös, csak élünk és meghalunk; miután fölkelünk és mielőtt elalszunk, történik velünk ez meg az. Ez az életanyag persze nagyon érdekes is tud lenni, főleg, ha megfelelő szögből nézünk rá. A tematikai egyhangúság a nézőpontok gazdagságával társul. A téma azonban igazából, ami ezekben a kis történetekben megragadható: mindössze az emberi kapcsolatok természete. A veszedelmes, vagy csak unalmas, netán izgalmas, hovatovább tragikus viszonyok finomsága, árnyaltsága tűnik a leginkább kihívó jelenségnek a szerző számára. Akármiről szól is a novella, az emberi viszonylatok mibenléte az a kérdés, amely nem hagyja nyugodni a szövegformálás munkája által mindezt alaposan körüljárni igyekvő írót. Megmutatni a banalitásban a rendkívülit – soha rosszabb szerzői intenciót nem kívánhatnék pályakezdők számára. De hát Nyíri Katalin mintha túl lenne a pályakezdésen, mintha első alkotói korszakának válogatását adná most közre, olyan válogatást, amelyben már eleve nem magáról beszél, hanem alakjairól. És ezáltal persze magáról, mert hisz nagyon fontos, honnan néz, mit lát, mit vesz észre, mire érzékeny.

Tovább

(A 31 éves Tilos Rádió és a 90.3)

Vissza fog-e térni a rádió valaha az FM-re? Jó kérdés. Bojtár, aki szerint nem, azt bírta mondani múlt pénteken: ha ez egy másik ország lenne, ezen a történeten most szénné röhögnénk magunkat, de ha ez egy másik ország lenne, akkor ugye ez az abszurd helyzet nem is állhatott volna elő.

Tovább

Az Örökpanoráma Szeifert Natália negyedik regénye. Az altató szerekről című másodikkal robbant be az irodalomba. Eddig városi történeteket írt, a mostani mű helyszíne egy fiktív falu, Szegély. De ez nem igazán faluregény. Hanem miről szól? Az időről? Az örök élet lehetőségéről? A szabadságról? A világ rendjéről? Arról is beszélgettünk, hogyan késztethet gondolkodásra egy szöveg, és a japán kultúrát vagy a macskát könnyebb-e megérteni.

Tovább

Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 316 oldal, 3499 Ft

Bognár Péter első regénye viszonylag megnyugtató módon véget ér a 305. oldalon. Ez talán még nem spoiler. Az már inkább, hogy előtte háromszáz oldalon igencsak különös, meglepő, ha akarom, rendkívüli, sőt zavaros, hovatovább ellentmondásos események történnek. Melyek ugyanakkor viccesek, sőt, parodisztikusak, mintegy megszállottan figurázza ki az író még a megszállottságot is, ám egyáltalán nem unalmasan. Fárasztónak fárasztó mindez, de nem úgy, hanem úgy, hogy az olvasó kéjesen lefárad ettől az elképesztően agyament beszédtől. Persze attól függ, honnan nézzük. Azonban akárhonnan is nézzük, ez remek beszéd.

Tovább
Élet és Irodalom 2025