Deczki Sarolta

Baráth Katalin: Afázia. Agave Könyvek Kiadó, Budapest, 2021, 336 oldal, 3480 Ft

Az új könyv pedig ismét a kísérletezés jegyében született: az Afázia sci-fi, mely a Föld elpusztulása utáni évszázadokban játszódik. Az emberiség maradéka két nagy ellenséges tömbben él: a Háló Birodalomban és a Demokráciában. Az előbbi a kínai államszerveződés örököse, az utóbbi a nyugati világé; ezt tükrözi társadalmi berendezkedésük és technológiájuk is. Kettejük közé szorulva próbál életben maradni egy kicsi mesterséges bolygó, Pandonhya, melynek lakói a moyerek. Csak lassan derül ki, hogy ez az egyetlen hely az egész galaxisban, ahol nyelvet használnak még, ahol ápolják a nyelvet, sőt, szentnek tartják, szakrális jelentőséget tulajdonítanak neki.

Tovább

András László: A vörös korona. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 350 oldal, 3990 Ft

Aztán megérkezik a városba Harmath Endre nyomozó, néhai matematikus. A kiábrádult, ötvenes férfi Raymond Chandler hősére, Philip Marlowe-ra hasonlít, és a világuk sem különbözik sokban egymástól: mindkettő korrupt, romlott és cinikus társadalom. Harmath valaha hitt a régi rendszerben, de látta, hogyan csinálnak karriert azok, akik érdekből csatlakoztak a párthoz. A gyilkosságokról külön elmélete van: “A legnagyobb bűncselekményeket politikusok követik el. […] A gyilkosságok döntő hányada nyilvánvaló. Nincsen mögöttük semmiféle etikai vagy racionális megfontolás.” (254.)

Tovább

Babiczky Tibor: Magas tenger
Baráth Katalin: Arkangyal éjjel
Kolozsi László: A bejrúti járat
Molnár T. Eszter: Szabadesés

Tovább

A groteszk, az abszurd és a humor kiemeli ezt a világot a realitásból, és a szürrealitás felé közelíti, ahol nem érvényes a józan ész és a logika. Ahol a gömböc belsejében megszólal a Szokol rádió, és ahol az öngyújtó jelenléte a savanyúságos üvegben éppoly magától értetődő, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncasztalon. A logika megbicsaklása és a valóságelv áthúzása, az elnyomott, elfojtott tartalmak felszínre kerülése jellemzi ezt a világot és ezt a prózát, mely legjobb megvalósulásaiban nem az egész szöveg szintjén, hanem mikroszinten, viccekben és a helyzetkomikumban van jelen, hiszen itt mutatkozik meg a leginkább a feszültség a realitáselv és az ennek ellentmondó logika között.

Tovább

Dezső András: Magyar kóla. A kokain útja Magyarországon. 21. Század Kiadó, Budapest, 2020, 381 oldal, 3990 Ft

Rengeteg információ olvasható a könyvben a kokain termeléséről, ennek gazdasági-politikai környezetéről, előállításáról, a nemzetközi kereskedelemről, csak éppen szétszórva, nincs strukturálva. Óriási anyag van egybegyúrva: nyomozati anyagok, interjúk, a kábítószerek előállításának, kereskedelmének története a múltban és a jelenben, számos egyéni esettanulmánnyal illusztrálva. Talán megkönnyítette volna az olvasó dolgát, ha ezeket nem egyben, ömlesztve kapjuk, hanem áttekinthetőbben.

Külön erénye a könyvnek, hogy nem ment el bulváros, szenzációhajhász irányba, éppen csak előkerül néhány, a sajtóból ismerős név.

Tovább

Ménes Attila: Műanyag szalonna. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 230 oldal, 2699 Ft

A cím jól jelzi, nagyjából mire számíthat az olvasó: kelet-európai groteszkre. A szalonna ugyanis vagy disznóból van, vagy nem szalonna. Ha mégis műanyagból van, akkor biztos, hogy a lengyel piacon árulják, a fej nélküli androgün próbababa és a távolkeleti, rigópatából őrölt potencianövelő szer között. A piacoknak ez a festőisége, abszurd kavalkádja kedves terepe a szerzőnek, az előző könyve, a Folyosó a Holdra egyik fontos jelenete is ott játszódik. S afféle kelet-európai piacot idéz a jelen kötet is, hiszen van ebben is minden, mint a búcsúban.

Tovább

Tovább

Széplaky Gerda: Sötét és néma. Filozófiai esszék – irodalomról, filmről, képzőművészetről. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 355 oldal, 3990 Ft

Széplaky Gerda kortárs irodalmi, képzőművészeti, filmművészeti alkotásokat elemez, hiszen a sötét és néma tartomány a személyes tapasztalat szintjén nem diszkurzív, és „ahhoz, hogy filozófiailag kimondható legyen a feketeség, a traumatizáltság, a némaság megannyi jelensége, teoretikus gondolkodóként szükségem van arra a transzgresszióra, amit a poétikus gondolkodásba és kifejezésmódba átlépés jelent” (17.). A kötet esszéiben Berszán Zsolt, Tarr Béla, Kertész Imre, Borbély Szilárd, Nádas Péter, Esterházy Péter, Kornis Mihály, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Szív Ernő és Szilasi László művei nyújtanak lehetőséget Széplaky Gerdának arra, hogy szóra bírja ezt a sötét és néma tartományt, melyben az olvasó hamarosan magára ismer, pontosabban nemcsak saját magára, hanem a saját korunkra, kultúránkra.

Tovább

Lakner Lajos (szerk.): Tar Sándor: A lehetőség
Dezső András: Maffiózók mackónadrágban
Hercsel Adél: Láthatatlan pokol
Stalter György: Régi / új képek

Tovább

(A Dolog, amely elfelejtett testet ölteni – Koronczi Endre kiállítása a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben. Megtekinthető 2020. április 3-ig.)

Tovább

Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019, 285 oldal, 3400 Ft

Vásári Melinda a kimondhatóság lehetőségfeltételeit vizsgálta, ennek különböző módjait a matematikától a kvantummechanikán át a kanti fenséges kategóriájáig, meggyőzően bizonyítva, hogy a hangulat fogalmának bizony nem csak cégtáblákon, hanem az irodalomtudományban is fontos helye lehet.

Tovább

Kukorelly Endre: Pálya avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 269 oldal, 3500 Ft

A kötet fő témája, mániája és szenvedélye azonban a futball. Az olvasó gyorsan rájön, hogy Kukorelly is azok közé tartozik, akik az elmúlt évszázad összes csapatösszeállítását, jelentősebb magyar vonatkozású mérkőzését tudják, tisztában vannak a futballtörténelem nagy alakjaival, nagy pillanataival. Nincs ebben semmi tudálékosság, ez a tudás adott, van, méghozzá a szívből jön, és magától értetődő része az élet minden egyéb fontos dolgának – mint ahogyan az élet minden fontos dolgának köze van a focihoz. Éppen ezért nincs semmi pátosz, túlzás és színház: ha az ember focibolond, akkor megengedheti magának azt is, hogy ne nézze az aktuális mérkőzést, olvasson, csajozzon közben, vagy uram bocsá’, unja.

Tovább

Féja Géza: A régi Budapest. Szerkesztette Féja Endre. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018, 208 oldal, 2990 Ft

Féja publicisztikái a jelenről tudósítanak, de a jövőbe mutató igényeket, sőt, követeléseket fogalmaznak meg. Lakásokat kell építeni. Támogatni kell a közművelődést, minden társadalmi réteg számára elérhetők legyenek a kulturális javak. Csökkenteni a bürokráciát az egészségügyi intézményekben; több orvosra van szükség, és növelni kell az egészségügyre fordított kiadásokat; ki kell terjeszteni a választójogot; javítani az iskoláztatást a külvárosokban; támogatni a gyakorlati szakmát nyújtó középiskolákat; és mindenekelőtt: megfizethető és korszerű lakásokat kell építeni. Szomorú, hogy ezeknek a követeléseknek jókora része még ma is aktuális.

Tovább

Az ÉS könyve februárban – Bazsányi Sándor: Nádas Péter. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 754 oldal, 5499 Ft

Nem előzmények nélkül való tehát a mostani mű, hanem hosszas kutatómunka eredménye, mely számol a Nádas-kutatás eddigi eredményeivel is. Erre utal már rögtön a könyv ajánlása is: Balassa Péter emlékének. Alighanem kijelenthetjük, hogy a monográfia alapvető célja a folytonosság és az összegzés: az írói életmű összegzése és a többi értelmezővel való párbeszéd folytonosságának a fenntartása. Ennek megfelelően a könyv felépítése is hagyománykövető, jól tagolt és olvasóbarát. A „hagyománykövető” jelzőn persze nem azt kell érteni, mintha lenne valamilyen jól kimunkált módszer, séma arra, hogyan kell megírni egy jelentős szerzőről szóló monográfiát. Az utóbbi években, évtizedekben született nagyszabású összefoglalók az adott életmű belső alakulásait, jellemző műfajait figyelembe véve jártak el; hol időrendben, hol tematikusan tárgyalva a szóban forgó írói pálya eredményeit, hol pedig a kettőt kombinálva.

Bazsányi monográfiája az utóbbiak közé tartozik. Az időrendet próbálja tartani, és ebben elhelyezni az adott korszak jellemző megszólalási módjait: az önéletrajzi írásokat (ebből két nagy fejezet van), a kisepikai írásokat (ebből is kettő), a regényt (három), a színházat (kettő) és az értekező prózát (három). Ezek a fejezetek alkotják a monográfia gerincét, de több más típusú fejezet is hozzájárul az alkotói pálya teljes képének a megrajzolásához: az előhang, két függelék, egy életrajz valamint a kiállítások, a bemutatók, a művek és a szakirodalom jegyzéke. A szerző tehát a teljes eddigi életmű áttekintésére vállalkozik, és elöljáróban kijelenthetjük, ez minden idők legalaposabb munkája Nádas Péterről.

Tovább

Ketten egy új könyvről – Tar Sándor: Vén Ede. A vagy.hu online újságban megjelent írások, 2003–2005. Szerkesztette Porcsin Zsolt. Együtt Debrecenért Egyesület, Debrecen, 2018, 122 oldal, 1750 Ft

Ha az olvasó Vén Ede figurájában az írót magát gyanítja, nem jár teljesen messze a valóságtól, de teljes egyezésről nincs szó, noha számos életrajzi elem felbukkan a tárcákban: a besúgói múlt, a munkahelyről való elbocsátás traumája, az ONCSA telep, és sorolhatnánk. De ennél sokkal fontosabb az a lét- és világállapot, melyről az öreg beszámolóiból kapunk hírt, már csak azért is, mert olyan kísértetiesen hasonlít arra, amiben manapság élünk. Vén Ede minden előítéletével, múltba révedő nosztalgiájával, korlátoltságával, szorongásával, keresztbe törött életével, kiszolgáltatottságával az a kisember, aki sorstársaival együtt egy egész társadalom csődjét reprezentálja. Vén Ede mi magunk vagyunk, avagy je suis Vén Ede.

Tovább

Miljenko Jergović: Diófa-házikó
Drago Jančar: Ma éjjel láttam őt
Andrej Nikolaidis: Kilenc
Igor Marojević: Belgrádi csajok

Tovább

Ketten egy új könyvről – Bán Zoltán András: Betűtészta. Esszék, kritikák, emlékezések, 2009–2018. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 327 oldal, 3500 Ft

Bán Zoltán András hatalmas műveltséganyagot mozgat meg, magától értetődő könnyedséggel, és remek stílusban. Elemzései izgalmasak, és a konkrét alkotást mindig egy átfogóbb összefüggésrendszerben tárgyalja. Kérdései provokálnak, és nem ritkán válaszai, egyes sommás megállapításai is. Mint például ez: „A mai magyar átlagszerző olyan, amilyennek egy mai magyar, a posztmodern világállapotban alkotó írónak lennie kell, azaz magasról tesz arra a világra, amelyben él.” (239.) Nem tudom, milyen egy átlagszerző, de kapásból lehetne sorolni több olyan író nevét, akik bizony nem tesznek magasról arra a világra, amelyben élnek, hanem éppen ellenkezőleg: szóval és tettel kiállnak a számukra fontos értékek mellett, akkor is, ha ennek következményei lehetnek.

Tovább

Bendl Vera: A másik férfi. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 237 oldal, 3200 Ft

Extrém érzelmi szituációk, furcsa konstellációk, nem hétköznapi szexuális kalandok: ezek köré a témák köré szerveződnek a történetek, s közben bevezetik az olvasót abba a világba, melyet akár a saját életéből is jól ismerhet: a kihűlt kapcsolatokban vergődők, az érzelmi önsorsrontók, az életükben megrekedtek világába. Pedig látszólag sikeresek – legalábbis egy részük –, de általában a munkájuk sem nyújt számukra kielégülést.

Tovább

Irena Brežná: Hálátlan idegen
Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni
Hatice Meryem: Kozluk – ahányan, annyifélék
Rosa Liksom: Ideiglenes

Tovább

Hont András: Senkiföldjén harmadszor. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 380 oldal, 3500 Ft

Hont András új könyvében három választás tanulságait elemzi 2010-től 2018-ig, sőt, az „elmúttnyócév” időszakáról is tart egy kis exkurzust, hogy végképp ne maradjon az olvasónak semmi illúziója a magyar közélettel kapcsolatban.

Az időben első cikk 2003-as keltezésű, és azért szerencsés ez a szerkesztés, mert tágabb összefüggéseket nyit fel, és rámutat, hogy nem valami kivételes balszerencse, sorscsapás vagy ármány, hogy ott tartunk, ahol, hanem mindannak szerves következménye, ami az elmúlt évtizedekben errefelé történt.

Tovább
Élet és Irodalom 2021