„Kiszámítható, defenzív. Unalmas”
Maros András: Semmi negyven. Teniszmemoár. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013. 277 oldal,2990 Ft
A nem létező ünnep
(Tiltakozástól a közömbösségig, szerkesztő-műsorvezető ifj. Tóth György. MR1-Kossuth, május 1., Tér-Idő, szerkesztő-műsorvezető Várkonyi Benedek, MR1-Kossuth, május 1–2.)
Van egy férfi
Szil Ágnes: Tangram. JAK-füzetek 177. József Attila Kör–Prae.hu, Budapest, 2013. 144 oldal,2400 Ft
Western Édentől keletre
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag. Regény. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2013. 362 oldal, 3490 Ft
„How beautiful they are!!”
Horváth Péter: Dzsorden. Filmregény. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2012. 269 oldal,2990 Ft
„Vágjunk bele, Gábor!”
Karafiáth Orsolya: Kicsi Lili. Scolar Kiadó, Budapest, 2012. 267 oldal,3250 Ft
„A dolgoknak oka van, sajnálom, alább nem adhatom”
A Macskakő szerzője számomra az egyik legnagyobb élő magyar író. Az a regény 1988-ban jelent meg, fontos könyv. Lengyel Péter 1993 óta nem adott ki új kötetet. Pedig sokan várjuk az azóta is készülő regényt. Három nagy interjúból ismerhettük meg eddig valamelyest az írói műhelyt. Csordás Gábor 1992-ben, Rádai Eszter 2007-ben, Nagy Gabriella 2009-ben faggatta ezt a különös embert, aki eredeti nyelveken olvassa folyamatosan a fél világirodalmat, és a nyelvészeten kívül még a történettudománnyal, sőt a természettudományokkal is barátságban van. (2000-ben Láng Zsolt is készített egy többrészes rádióinterjút vele, de az sajnos nincs meg írásban.) Szándékosan nem kérdeztem most az ÉS-hez fűződő viszonyáról (a lapnak 1965–1973 közt belső munkatársa volt), meg apjáról sem, akit nem ismert, Merényi Endre épületgépészről és az ő fotóiról, vagy nevelőapjáról sem, Lengyel Sándorról. Miként a családi háttérről, gyerekkoráról, az árvaságról, a félig utcagyerekségről és a zsidóságról sem kérdeztem újra, a hazafiságról, a hazaszeretet minőségéről sem, ezekről ugyanis már sok mindent elmondott az említett korábbi beszélgetésekben, és nem akartunk ismételni. Elárulta már, hogy szépapja 1848-ban nemzetőr volt, nagyapja az első világháborúban főhadnagy, apja meg a másodikban munkaszolgálatos, ott halt meg a Don-kanyarban. De azt még mindig nem árulta el, mikor lesz már készen az új regény!
„A nyolcaknak sanyi”
Vámos Miklós: Szitakötő. Nemzedékünk regénye. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012. 432 oldal,3500 Ft
„Nem én, nem én, nem én”
Kováts Judit: Megtagadva. Regény. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2012. 255 oldal,2990 Ft
Az idő minden műben benne van
Ha jól számolom, huszadik kötete jelent meg Márton Lászlónak a könyvhétre, M. L., a gyilkos címmel a Kalligramnál. Novellák, drámák, tanulmányok mellett tíz regényt, illetve kisregényt adott közre eddig. Az író 1959-ben született Budapesten, pontosabban Pesten, de mintegy harminc éve Budán él, és sokat fordít németből. Pályáját novellákkal kezdte, 1984-ben jelent meg az első kötete a Magvetőnél, majd jó húsz évig nem adott ki novelláskötetet, a legutóbbi három könyve viszont megint novellákat tartalmaz. És most épp készül visszatérni a regényhez.
„biztos, hogy elválik”
Darvasi Ferenc: Elválik. Novellák. Palatinus Kiadó, Budapest, 2012. 180 oldal,2500 Ft
Mi az, hogy hagyományos?
Vida Gábor: A kétely meg a hiába. Novellák. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2012. 148 oldal,2490 Ft
A hagyományok hagyatéka
Térey János: Termann hagyatéka. Novellák, 1989–2011. Libri Kiadó, Budapest, 2012. 136 oldal,2490 Ft
„A barátság sokkal jobban érdekel, mint a besúgás”
Györe Balázsnak most jelent meg a Barátaim, akik besúgóim is voltak című regénye. Ez már a tizedik mű, amelyben feldolgozza a saját életét, a családjának és a barátainak az emlékét. Egy Budapestről szóló életkép-, városkép-gyűjteménnyel és három verseskötettel együtt ez a szerző tizennegyedik könyve. Radikálisan csakis valós eseményekről ír, a szereplők pedig mindig a saját nevüket viselik. Regényíró, aki nem enged teret a fikciónak. Ez már önmagában nagyon érdekes. Ráadásul most a magára vonatkozó ügynöki jelentésekkel kellett szembesülnie, ahol mindenki álnéven szerepel, és ahol a besúgó és az állambiztonsági apparátus is kozmetikázza vagy túlfeszíti, túlinterpretálja a tényeket. A besúgás rafinált eljárásainak regényírói feldolgozásában Szántó T. Gábor Mószer című 1997-es kisregénye és Esterházy Péter 2002-es Javított kiadása után a Barátaim... egy harmadik lehetséges utat választ. Az író Pannónia utcai lakásában beszélgettünk, ahová nem olyan régen költözött.
