Valki László

A lex CEU-t több mint egy évvel ezelőtt úgy fogadta el az Országgyűlés, mintha valamilyen hirtelen támadt veszedelmet kellett volna elhárítania. Előterjesztésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kivételes eljárás lefolytatását indítványozta. Mint írta, „az összevont vitára 2017. április 4-én kerüljön sor, az összegző módosító javaslatról való döntésre 2017. április 4-én kerüljön sor, a zárószavazásra 2017. április 4-én kerüljön sor”. Miért volt szükség ekkora sietségre?

Tovább

Május elején az Európai Bizottság nagy jelentőségű javaslatot terjesztett elő egy uniós rendelet megalkotására. Az új jogszabály alapján rá lehetne kényszeríteni egyes tagállamokat a demokráciaminimum helyreállítására, azaz a jogállamiság alapvető elveinek betartására. A rendelet a következő hétéves uniós költségvetés első napján, 2021. január 1-jén lépne hatályba, és gyakorlatilag felváltaná a sokat emlegetett 7. cikk szerinti eljárást. De miért is kellene sutba dobni a 7. cikket?

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az európai menekültválság megoldásához a magyar kormány a maga módján igyekezett hozzájárulni. Először uszító kampányt indított a menekültek ellen, majd szögesdrótkerítést húzott fel a déli határ mentén, ezt követően pedig népszavazást írt ki a „ránk kényszerített” uniós menekültkvóták miatt. A kampány látványos eredményeket hozott. A közvélemény nagy része tényleg gyűlölni kezdte a menekülteket, és elhitte, hogy Brüsszel valóban „városnyi illegális bevándorlót” akar az országba telepíteni. Menet közben ugyan minimálisra csökkent a menekültek száma, ez azonban az emberek beállítottságán mit sem változtatott. 

Tovább

A menekültválság kellős közepén érdekel itt még valakit, hogy lesz-e Iránnak atombombája? Nehéz megmondani, annyit azonban már jól lehet látni, hogy a július 14-én megkötött, Közös cselekvési tervnek nevezett multilaterális megállapodás sikeres teljesítése hozzájárulna a menekültválság megoldásához is, mégpedig az Iszlám Állam terjeszkedésének megállításával és visszafordításával. A megállapodás részesei nem akárkik: az egyik oldalon az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió, a másik oldalon Irán. E sorok írásakor úgy tűnik, hogy Obamának alkotmányos keretek között sikerül megerősítenie a dokumentumot, amely így október 22-én hatályba léphet.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A Baker-Hamilton-jelentésről

Tovább

Tovább

Tovább

A második világháború hatása a nemzetközi jogra

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2018