Két hónapnyi némaság után a miniszterelnök és az ellenzék vezére visszatért a látható politika világába. Január óta, ha nem is megváltozott, mindenestre áthangolt imázsuk élményével kecsegtetik "néző-őfelségét". Gyurcsány Ferenc az értelmiségi szakember-miniszterelnök szerepében, Orbán Viktor néhai önmaga - a rendszerváltó politikus - alakjában tért vissza. A jobboldal vezérének retorikai elmozdulásában valami fordulatértékű is érzékelhető. Úgy tűnhet, a Fidesz a radikális szélsőjobbnak egyre távolabbról integet.

A második Gyurcsány-kormány működése in medias res vette kezdetét: a koalíció a dolgok közepébe vágott. A hatás sem maradt el, a magyar társadalmat sokkolták a sorozatos megszorító intézkedések. 2006 júniusa ország és kormány viszonyát vízválasztóként szelte ketté. A kialakult helyzetre a hatalom keresi, a szavazó nem találja a szavakat.

2004 augusztusa után Orbán Viktor hol eltűnt a politikából, hol oly halvány volt, hogy észre sem lehetett venni, jelen van. Ez év januárjában azonban minden megváltozott: úgy tért vissza a láthatatlan világból a láthatóba, mint aki halottaiból támad fel - vitálisan megerősödve, magabiztosan, frissen és szaporán. Évértékelő beszéde a "nagy visszatérés" ígéretét hordozta. Kinek örömére, kinek rémületére.