KELEMEN JÁNOS

Még mostanában is megesik, hogy a XX. századot úgy említjük, mint „századunkat", s nehéz leírnunk róla, hogy „múlt század". Egyszer-egyszer azonban, amikor a század arculatát meghatározó nagy személyiségek közül távozik valaki, rádöbbenünk: az elmúlt század valóban kezd „múlttá" válni.

Erre döbbentett rá Lévi-Strauss halálhíre is, akinek századik születésnapját épp egy éve ünnepelte a világ. A Néprajzi Múzeum ebből az alkalomból rendezte - a faji és etnikai előítéletek elutasítása jegyében - A másik című kiállítását, mely tartalmában Lévi-Strauss Faj és történelem című munkájára épült.

Tovább

Tovább

Tovább

Sztanó László: Olasz-magyar kulturális szótár

Tovább

Judith Marcus: Lukács György és Thomas Mann. Fordította Goda Ferenc

Tovább

Öt évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Dan­tisz­ti­kai Társaság, mely Dante Füzetek (Quaderni Danteschi) címen egy nemzetközi folyóiratot is megindított. Ez a tény önmagában tanúsítja: Itáliához, Amerikához és más országokhoz hasonlóan nálunk is sokan hisznek abban - mégpedig nemcsak a hivatásos kutatók, hanem a szélesebb olvasóközönség is -, hogy Dante, mint abszolút mérce és utolérhetetlen példakép, eleven része a mai kultúrának.
Tovább

Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába

Tovább

Barbara Reynolds: Dante. A költő, a politikai gondolkodó, az ember. Fordította Sajó Ta­más

Tovább

Tovább

Maga Goethe nevezte "inkommenzurábilis" műnek a Faustot, melynek I. része 1806 körül készült el, s kétszáz évvel ezelőtt, 1808-ban jelent meg nyomtatásban. Szerzője ekkor már évtizedek óta, és majd ezután is sokáig, a weimari herceg minisztere, annak a törpeállamnak a hivatalnoka, amely - részint neki is köszönhetően - egy ideig Németország és Európa valódi szellemi központja volt. A közeli kisváros, az ötezer lakosú Jéna egyetemén a XVIII. század utolsó évtizedében és a XIX. század első éveiben a kor vezető gondolkodói tanították a lelkes hallgatóságot. Olyan kiváló tudósok és lángelmék voltak köztük, mint Karl Leonhard Reinhold, a kanti filozófia legjelentősebb közvetítője, mint a nem kevésbé kantiánus Schiller és Fichte vagy mint Schelling és a Schlegel fivérek.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az ÉS könyve januárban - Pier Paolo Pasolini: Eretnek empirizmus. Szakmailag gondozta Csantavéri Júlia. Szerkesztette Zalán Vince. Fordította Csantavéri Júlia, Dobolán Katalin, Lukácsi Margit, Puskár Krisztián, Szávai János, Szkárosi Endre. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 378 oldal, 2480 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022