Legutóbbi számunk Visszhang oldalán közzétettük a Fidesz-MPP, valamint a Fidesz-MPP vezetôségének egy-egy helyreigazítást kérô levelét azzal, hogy az abban foglaltakat a szerkesztôség nem fogadja el, korábbi állításait fenntartja. A levélben foglaltakat pedig még ugyanazon szám ugyanazon oldalán a korábbinál is részletesebben cáfoltuk.
A sem formailag, sem tartalmilag helyreigazításnak nem minôsíthetô közlést a Fidesz-MPP példa nélküli gyorsasággal, saját hatáskörben helyreigazításnak minôsítette, s már a lap megjelenésének napján állásfoglalást tett közzé, melyben többek között kijelentette, hogy az ÉS elismerte az Ószabó-Vajda: Fiúk a bányában című írás állításainak valótlanságát, s hogy a lap alaptalanul vádolta meg a Fidesz vezetô politikusait, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt. "E szerint - szól a kommüniké - a hetilapban közzétett helyreigazítások sora igazolta, hogy a korábbi cikk állításai valótlanok. A helyreigazítással egyszer s mindenkorra igazolták (a lap), hogy valótlan minden olyan híresztelés, amely szerint a Fidesznek több vállalkozása, illetve több cége volna."
Az Élet és Irodalom múlt heti számában megjelentek alapján ilyen tartalmú kommüniké csak a szavak köznapi jelentésének erôszakos megváltoztatásával volna kiadható, s még egy esetben: ha az ügyben érintettek - jelen esetben a Fidesz-MPP, a magyar miniszterelnök, valamint a Fidesz-MPP vezetôi - az ôket, kétségtelenül elmarasztaló, a politikusi létállapottal össze nem egyeztethetô tények érdemi cáfolata helyett életszerűtlen szövegmagyarázatokkal, formai okokra hivatkozással szándékoznak kitérni.
Az ÉS azonban - és errôl még pénteken este cáfolatot juttatott el az MTI-hez - továbbra is fenntartja, hogy sem formailag, sem tartalmilag nem tekinthetô helyreigazításnak a közlés, az összefüggésbôl is kitűnik, hogy a lap valójában megerôsítette korábbi állításait, a leveleket - közlési gyakorlata szerint - mint álláspontot tette közzé, amit azonnal cáfolt is.
A pénteki Esti Krónika, valamint az MTV Híradó esti kiadásai e cáfolat nélkül közölték a Fidesz-kommünikét, a késô esti kiadások - miután a szerkesztôség felhívta a Magyar Rádió és az MTV hírszerkesztôségének figyelmét az MTI-hez eljuttatott lap-álláspontra - már kitértek az Élet és Irodalom álláspontjára is.
A szombati lapok közül a Népszabadság, a Népszava, valamint a Magyar Hírlap mindkét álláspont közlésével adott hírt, a Magyar Nemzet közölte az ÉS álláspontját is, de a cím, amelynek nyilvánvalóan önálló hírértéke van, az "Alaptalanul vádolt az ÉS" volt. A Napi Magyarország valótlan hírt közölt a címben - "Meghátrál az ÉS" -, és csak a Fidesz-kommünikét idézte.
A szombat reggeli és délelôtti rádiós hírek kétoldalú, korrekt tájékoztatást adtak, míg a leghallgatottabb műsoridôben, a szombati Déli Krónikában Faragó László interjút készített az ügyrôl Mátrai Mártával, a Fidesz frakcióigazgatójával. A politikus asszony ekkor már a kommüniké szövegén is jóval túlterjeszkedve, többek között elmondta, hogy "az ÉS szerkesztôsége felismerte felelôsségét, elismerte súlyos szakmai tévedését és immár másodízben igazolta, hogy alaptalan vádakkal illette a Fideszt".
Mondta ezt Mátrai Márta úgy, hogy ô maga tudta a legjobban: 1) az ÉS semmilyen szakmai tévedést nem látott be; 2) nemhogy másodízben, de egyszer sem ismerte el "tévedését" - az viszont igaz, hogy mindezt felelôssége tudatában tette.
A Déli Krónika riportere kísérletet sem tett arra, hogy szembesítse a frakcióigazgatót a lap álláspontjával. Az Esti Krónika - ismét szerkesztôségünk kezdeményezésére - a kompenzáció jegyében telt: a kevéssé hallgatott idôben az ÉS is szót kapott.
A végeredményben mégiscsak egyoldalúnak tekinthetô rádiós és köztelevíziós közlések miatt a szerkesztôség magyarázatot kért Juhász Judit alelnöktôl, valamint az ORTT Panaszirodájához fordult. Ugyanakkor magyarázatot kért Mátrai Márta frakcióigazgatótól is, kérve, jelölje meg azokat a helyeket, ahol a szerkesztôség beismerte szakmai tévedéseit, és amelyekbôl arra lehet következtetni, hogy nem vállalja, hogy bíróság elôtt bizonyítsa állításai igazát.
A Fidesz hétvégi nyilatkozatai idôrôl idôre fölhozták, hogy az ÉS azért igazított helyre, "mert a bíróság elôtti bizonyítást nem kívánták felvállalni, és azoknak az információknak a bizonyítását sem vállalták, amit tulajdonképpen annak idején az ÉS-ben megjelentettek".
Ez természetesen nem igaz. Ennek épp az ellenkezôje igaz: azzal, hogy a Fidesz egy helyreigazításnak semmiképp sem tekinthetô szöveget helyreigazításként igyekezett értelmezni, azt bizonyítja, hogy amíg lehet, kibújni igyekszik a perlés alól, még azon az áron is, hogy szándékosan félreértelmez egy közlést.
Ez a kommunikációs stratégia már eddig is sokszor mondott csôdöt, és most sem vezethet sehova: megalapozott, érdemi tényállításokkal szemben tényállításokat kell fölállítani, nem pedig mellébeszélni.
Fenntartva továbbra is azt, hogy az ÉS nem igazított helyre, fölemlítendô az is, hogy a helyreigazításnak szánt fideszes levelek mindezen túl még csak nem is az augusztus 20-i riport alapállításaira íródtak. A riport alapállítása ugyanis röviden az, hogy a Fidesz-székház eladásából származó pénz egy része áttételeken keresztül a pártelnök, késôbb miniszterelnökké lett Orbán Viktor édesapja vállalkozásában jelent meg. Erre az állításra semmilyen válasz sem érkezett.
Az Élet és Irodalom munkatársai az Orbán-bányák ügyében végig korrekten, a jogi és etikai szabályok betartásával jártak el, a felek mindegyikét megszólaltatták, Orbán Gyôzô nem élt a felkínált lehetôséggel. Helyet adtunk további közléseknek is, így természetesen a miniszterelnök álláspontjának is. A többoldalú tájékoztatás természetes szakmai és morális igénye szerint közöltük múlt számunkban a Fidesz-leveleket - a közlés módjából és hozzáfűzött cáfolatunkból kitűnôen - mint egy, a miénkkel ellentétes álláspontot.
Csalódottan és meglepve tapasztaljuk, hogy a Fidesz vezetôi a közlési gyakorlat e korrekt formáját semmibe véve, erôltetett szöveg- és közlési magyarázatokkal fölrúgják a világ civilizált részén természetes normákat, csak hogy elkerüljék az érdemi válaszadás közszereplôk esetében egyébként nyilvánvaló kötelezettségét.
A Fidesz-MPP Mátrai Márta frakcióigazgató által hétvégén közhírré tett, az ÉS "helyreigazításával" kapcsolatos elégedettsége e hét közepére elégedetlenségbe fordult, aminek Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli interjújában is hangot adott. A Fidesz-MPP bírósági keresetet nyújtott be az Élet és Irodalom ellen, kifogásolva, hogy a lap nem a jogszabályoknak megfelelô formában közölte a helyreigazításokat. A szerkesztôség viszont levelet juttatott el Várhegyi Attilához, a Fidesz-választmány elnökéhez, melyben közölte, az ÉS szeptember 24-én nem formai hibás helyreigazítást tett, hanem semmilyen helyreigazítást nem tett, és ilyet a jövôben sem szándékozik tenni.
A továbbiakban szorítkozzunk a bányákkal kapcsolatos tényekre.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt igazgatója, Horváth László múlt heti lapszámunkban ismertetett levelében többek között azt írta: "a Fidesznek csak egy vállalkozása volt, a FICO Kft. (...) a valóság ezzel szemben az, hogy nincsenek és nem is voltak Fidesz cégek, ezért nem is "bábáskodtak" a Dolomit Kft. körül, ezért ez nem alapozta meg az Orbán család gazdasági terjeszkedését".
A nyilvános adatok szerint azonban közvetlen személyes kapcsolat is kimutatható a Fidesz és az Orbán család egyik vállalkozása, a Dolomit Kft. között. A FICO Kft. - amely Horváth László állítása szerint is a Fidesz vállalkozása - mérlegét ugyanis az alapítástól 1993. március 5-ig egy Székesfehérváron bejegyzett könyvvizsgáló, Varga Sándor hitelesítette. Ugyanaz az ember, aki mindmáig az Orbán Gyôzô többségi tulajdonában lévô Dolomit Kft. bejegyzett könyvvizsgálója. Varga Sándor közeli rokonságban áll azzal a Varga Tamással, aki Kövér Szilárddal és Simicska Lajossal közösen a Quality Invest Rt.-t alapította.
Csak emlékeztetôül: cikkünkben azt állítottuk, hogy a volt Tisztikaszinó eladásából származó pénzt a párt gazdasági szakértôi (Simicska Lajos és Varga Tamás) követhetetlen módon szétterítették különféle gazdasági vállalkozások között. Információink szerint a FICO Kft. 440 millió forintra tett szert, amit késôbb különbözô arányban továbbosztott az Arzenál Kft., a Quality Party Service Kft., a Draft Kft. és a Best Lízing Kft. között. A Millennium Rt. további tíz, míg a történetünkben kulcsszerepet játszó Quality Invest Rt. 102 millió forintot kapott a székházból származó bevételbôl.
Utóbbi cég az Orbán Gyôzô által jegyzett Dolomit Kft. tulajdonosaitól vásárolt meg 1993 tavaszán összességében 4,75 millió forint névértékű tulajdoni hányadot, elôttünk ismeretlen vételáron. Egy biztos: az alig fél év múlva, 1993. szeptember 22-én tartott taggyűlésen a Quality Invest Rt.-t képviselô Kövér Szilárd bejelentette, hogy a korábban megszerzett üzletrészt jóval névérték alatt, 1,2 millió forintért eladja a Dolomit Kft.-nek. Ez az elsô pillantásra bonyolultnak tűnô tranzakciósorozat az általunk megkérdezett szakértôk szerint "tipikus készpénztranszfernek" tekinthetô, amelynek a lényege az, hogy a magas árfolyamon (általában névérték felett) vásárolt üzletrészt késôbb a vételár töredékéért értékesítik.
A Quality Invest Rt. ezzel a tranzakcióval végleg kikerült a Dolomit Kft. tulajdonosai közül, majd 1995 májusában, többszöri tulajdonosváltást követôen, Schlecht Csaba közvetítésével, a Kaya Ibrahim török állampolgár által jegyzett Quality Profit Kft.-nél kötött ki. Az pedig utólag kideríthetetlen, hogy a Quality Invest Rt. az Orbán család vállalkozásaiban milyen árfolyamon szerzett tulajdoni hányadot, mert az erre vonatkozó iratokat Schlecht Csaba átadta Kaya Ibrahimnak, aki a Cégbírósági dokumentumok szerint máig "ismeretlen helyen" tartózkodik.
Szomorúan emlékeztetünk év eleji beköszöntônkre, melyben bejelentettünk, hogy bár indokolt volna, 1999-ben még nem emelünk lapárat, 2000-tôl viszont igen, mégpedig a mostani duplájára. A lap ára utoljára 1995-ben változott, azóta 96 Ft.)
Mindezt azért közöljük most, mert sok elôfizetés határideje szeptember végén lejár. Az elôfizetésüket most egy évre meghosszabbítók az idei negyedévet természetesen még az idei áron fizethetik, ám háromnegyed évet már az új áron számolunk.
Az éves elôfizetôk kedvezménye több mint 20 százalék lesz, 9984 Ft helyett (ennyi 52 lapszám ára januártól) csak 7900 forintot kell fizetniük, nekik lapszámonként 40 Ft kedvezményt adunk. A féléves elôfizetôknek 30, a negyedéveseknek 20, a havi elôfizetôknek pedig 10 Ft lesz a lapszámonkénti kedvezménye.
A lap impresszumában szereplô elôfizetési díjakat mostantól havonta változtatjuk, annak megfelelôen, hogy az évbôl még hány hónap van hátra.
Olvashattuk Bán Zoltán András tollából az ÉS 1999. szeptember 17-i számában (Nincs új a nap alatt), hogy Krasznahorkai László schaffhauseni emléktábla-elhelyezésének elôdjét vélte ô meglátni Dosztojevszkij Ördögök című regényében - igaz, ott ezt az aktust - BZA érzékeny jellemzése szerint - Dosztojevszkij "már-már tébolyba futó nárcizmus és szenvelgés példájaként taglalja". Csak sejtem, hogy BZA - ha esetleg az Ördögökhöz hasonló regényt tervezne s abban szerepet adna Krasznahorkainak, úgy - s nyilván szigorúan a regény kontextusában! - ô sem vélekednék másként az aktuális emléktáblaügyrôl, mint Fjodor Mihajlovics - ha megfelelôen érvelve fejtené ki e kritikáját, bizonnyal érdeklôdéssel olvasnám. Ám kellô tisztelettel néhány apróságra azonban mégis fölhívnám most a figyelmét. 1. Az utolsó szó használata legutóbbi helyett ebben az összefüggésben enyhén szólva is bárdolatlanság. 2. Miért keveri össze a mű kapcsán fogalmazódó, feltehetôen esztétikai ítéletét az íróra vonatkoztatott lesújtó, igaztalanul és ízléstelenül megfogalmazott morális-etikai vélekedésével? 3. Miért feltételezi, hogy KL nem ismerte a Dosztojevszkij-mű hivatkozott szöveghelyét? Van talán ô oly raffinált író, hogy más kollégák gyakorlatától sem idegen módon, motívumként használjon fel hasonló rejtett hivatkozásokat - s talán lesz majd olyan szorgalmas kritikus (irodalomtörténész, szakdolgozatíró), aki vállalkozik arra, hogy a Krasznahorkai-regény más bújtatott hivatkozásait és ezek rendszerét feltárja. Mert arra gondolni sem merek, hogy a regényben s körülötte fölhasznált kulturális közkincsbôl BZA-nak csupán ezt az egyetlen Dosztojevszkij-helyet sikerült azonosítania. Hadd' idézzem én is a prédikátor Salamont: "Ne légy felettébb igaz és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?"
Múlt heti ÉLET rovatunkban tévesen állítottam, hogy az MTV hírigazgatója egy személyben menedzselte le az ötszáz tévés munkatárs elbocsátását. Ha az ember belegondol, ez tényleg hülyeség. Csermely Péter kérésére közlöm, hogy ô csupán 14 híradós munkatársnak adta át a felmondólevelet. Ugyancsak téves volt az az információm, hogy a hírigazgatónak nincs munkaköri leírása; van.
A tévedésekért elnézést kérek.