Vissza az idei számokhoz2000. március 24-én, pénteken reggel hat óra után néhány perccel egy magas, jól öltözött, középkorú, az újságárus szerint "olyan képviselőforma" férfi lépett a kecskeméti önkormányzat előtt lévő újságospavilonhoz, és nyájasan megkérdezte, van-e Élet és Irodalom, majd az összes példányt megvásárolta. Ugyanígy tett a környék többi újságosánál is. Dr. Szécsi Gábor polgármester a megyei könyvtár földszinti olvasóterméből is kicsempészte az ÉS aznapi számát, nem tudva, hogy a lap jár az emeleti irodalmi olvasóterembe, és interneten is megtalálható. Ennek ellenére még aznap felhívta őt a Köztér című helyi havilap főszerkesztője, akinek a polgármester elmondta, szomorúnak érzi magát a cikk miatt, és ígéretet tett, hogy lapzártáig írásban elküldi a riportról szóló véleményét, ám válasza mind a mai napig nem érkezett meg. Hazahívta viszont Kecskemét város brüsszeli irodájának vezetőjét, Kállai Tündét, akinek életútját és munkaköri leírásával ellentétes üzleti tevékenységét az ÉS-ben megjelent riport részletesen bemutatta. Visszahívására azonban Szécsi nem a cikk miatt kerített sort, hanem azért, mert már nemcsak az ellenzék, saját frakciója is egyre jobban morgolódott a drága rezsijű külföldi EU-iroda miatt, miközben a brüsszeli pénzek továbbra sem csordogáltak a város kasszájába. Az irodavezető ellen fegyelmi vizsgálat nem indult, helyére annak ellenére új pályázatot írtak ki, hogy a "hírös" városi EU-iroda létjogosultsága végleg megszűnt tavaly májusban, amikor hét magyar regionális fejlesztési tanács uniós képviseletét nyitotta meg a kormány Brüsszelben. Kállai a felszerelt iroda berendezéseinek egy részét megvásárolta, jelenleg a brüsszeli székhelyű, L. R. Tech Hungary ügyvezetőjeként: a "Hogyan juthatnak az önkormányzatok informatikai fejlesztéseikhez uniós pénzekhez" - című előadásával házal.
Kállai hazahívásával az "önkritikagyakorlás" fejezete le is zárult Szécsinél. Saját a hatáskörébe vonva nagyobbra cserélte dr. Horváth Zsolt államtitkár, városi országgyűlési képviselő lakását - miközben évek óta többgyermekes családok állnak sorba önkormányzati bérleményért -, a több mint száz négyzetmétert az önkormányzat vagyonkezelő cége újította fel, majd megkezdték a bérházi lakások értékbecslését - a városvezetés ugyanis eladásukat tervezi.
Szécsi tavaly tavasszal aratta első valamirevaló ingatlanértékesítési sikerét. Munkahelyteremtő beruházás címén az önkormányzat Cora hipermarket építésére eladta a tulajdonában lévő ipari park csaknem tízhektáros területét. Engedékenységéért egy tiszteletjegyet kapott, s helyet a különrepülőn, amely a Roland Garros döntőjére szállította a kiválasztottakat. A Cora Magyarország Kft. beruházásának szakhatósági engedélyeztetése során a tisztiorvosi szolgálat észrevételezte, hogy a városi sintértelep nem kívánatos intézmény a készülő hipermarket mellett. 2001. március 28-án a városi közgyűlés úgy döntött, hogy az állatmenhelyet értékesíti és kiteszi a városi hulladéklerakó mellé. Az adásvétel lebonyolítására az üzemeltetőt, a Városgazdasági Kft.-t kérte fel. A bólogató képviselők egyikének sem tűnt fel, hogy egy jó éve már döntöttek a sintértelep eladásáról, és az új tulajdonost már be is jegyezte a földhivatal. A teljes vételár ugyan még nem folyt be a kasszába, de ennek oka csak az volt, hogy a pályázaton per- és tehermentesként megjelölt városi ingatlant harmincötmillió forintos jelzálog terhelte. Feltehetőleg az adminisztrációs hibára később rájöttek a hivatalban, és az újabb értékesítési pályázatot nem írtak ki.
A jó önkormányzati munkát persze illik jól megfizetni. A közgyűlés tavaly július 5-én a polgármester illetményét csaknem ötven százalékkal, bruttó négyszázkilencezer-ötszáz forintra emelte, a két alpolgármester illetménye bruttó háromszázötvenegyezer, a társadalmi megbízatású alpolgármesteré pedig százharmincezer forint lett. Október huszonharmadikán pedig Szécsi - bár az ünnepre beígért ötvenhatos emlékművet és főtéri díszkutat azóta sem sikerült megvalósítani - kéthavi illetménnyel, több mint nyolcszázezer forinttal jutalmaztatta meg magát.
2000. szeptember 12-én a szocialista párt kecskeméti képviselőcsoportja Végkiárusítás Kecskeméten címmel tartott sajtótájékoztatót. A párt a gokartstadion, a belvárosi KTE-sportpálya, valamint a városi kábeltelevízió-hálózat eladási módja miatt tiltakozott. "Dr. Szécsi Gábor új alapokra helyezett városgazdálkodást ígért székfoglalójában, nem pedig a város legértékesebb ingatlanjainak és legnyereségesebb önkormányzati cégének piaci ár alatti értékesítését!" - hangzott el az újságírók előtt.
A kecskeméti önkormányzat átlag háromezer forintos négyzetméteráron értékesíti az ingatlanjait, a városi gokartstadion hét hektár nagyságú. Ennek alapján a gokartpálya ára több mint kétszázmillió lenne, az önkormányzat azonban mindössze hetvenötmillió forintért hirdette meg az ingatlant. Mivel a vevőjelölt a gokart-pályát jelenleg is üzemeltető cég volt, a támadások elkerülése végett az adásvétel nem történt meg, hanem minden maradt a régiben. A KTE-sportpálya eladása az első pillanattól kezdve nem megy Szécsiéknek. A tavalyi ÉS-riport első részében részletesen leírtuk, hogyan próbálta a polgármester öccse, Szécsi Zsolt, az Országos Restaurációs Központ igazgatója segítségével megakadályozni azt, hogy az Interspar megvásároljon egy magántulajdonú telket Kecskeméten. Az akció nem érte el célját, a multinacionális cég a történtek ellenére sem az önkormányzati ingatlant akarja megvenni. A KTE-futballpálya vevőjelöltje, a debreceni székhelyű Kecskemét Plaza Kft. pedig, mivel határidőre nem talált az ingatlanra társbefektetőt, elbukta a több mint húszmillió forintos foglalót. Az önkormányzat kénytelen volt a sportpályát újra meghirdetni. A közgyűlés 2000. május 10-i döntése alapján az Inter-Bonum Kft. nyerte meg a pályázatot. Háromszázharmincmillió-ötszázezer forintot ajánlott az ingatlanért, de nem a pénz, hanem a benyújtott vázlatterv alapján döntöttek a városatyák az Inter-Bonum mellett. A cég ugyanis a több mint háromhektáros, belvárosi terület ötven százalékát meghagyta volna zöldfelületként, és a kereskedelmi épületek mellett sportlétesítmények is szerepeltek a tervben. Hamarosan kiderült azonban, hogy az Inter-Bonum beruházási terve csupán mézesmadzag. A pályázat elnyerése után ugyanis hamarosan szerződésmódosítást kért a vevő, amit a képviselő-testület tudta nélkül engedélyeztek is neki. A módosított tervek városvezetői aláírására 2000. június 25-én került sor, bár a változtatásra az engedélyt hivatalosan csak július 26-án kérte az Inter-Bonum Kft., írásos kérelmét pedig csak 27-én 9 óra 35 perckor küldte el faxon. Az új tervek szembetűnően eltértek a közgyűlés által elfogadottól. Az ötvenszázalékos zöldfelület teljes beépítését tervezték, a hat sportpálya, valamint a futópálya már nem szerepelt a módosított terven, a két teniszpálya pedig felkerült a bevásárlóközpont tetejére. Az aláírt és már engedélyeztetési eljárás alatt álló tervváltoztatás ellen már semmit nem tudott tenni a kész tények elé állított képviselő-testület. Az engedélyezési tervmódosítás hamarosan jogerőre emelkedett, ám a telek vételára nem folyt be a város kasszájába. Szécsi Gábor polgármester évértékelő interjújában mégis a következőket mondta a Petőfi Népe 2001. január 3-i számában: "Sikeresek voltak a telekértékesítések, említhetem a KTE pálya eladásából származó pluszbevételt is." A képviselőtestület egyéves huzavona után végül felmondta az Inter-Bonum Kft.-vel kötött szerződést, és ismét új pályázatot írt ki. Idén februárban a régi foglalóvesztes, a debreceni székhelyű Kecskemét Plaza Kft. nyerte meg a pályázatot. Szécsi Gábor mind a mai napig nem írta alá a céggel a fizetési feltételekről szóló szerződést.
A százszázalékos önkormányzati tulajdonú, nyereséges kábeltelevízió-hálózatot hosszas viták után két és fél milliárd forint kikiáltási áron hirdette meg a város. A kiírásra egyetlen pályázat, a Mava Tv Konzorciumé érkezett - nyolcszázmillió forinttal kevesebbet ajánlott a hálózatért. A polgári koalíció elfogadta a radikálisan lealkudott árat. A bevétel, bár a város költségvetésében számoltak vele, nem folyt be, ugyanis a vevő nem felelt meg a kiírás azon pontjának, miszerint legalább harmincötezer háztartásban minimum egy éve szolgáltat már. A városvezetés kénytelen volt eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Hamarosan felbukkant azonban egy másik vevő, a Fibernet Kommunikációs Rt. Az alkudozások zárt ülésen folytak, nyilvánosságra csak az került, hogy a városi kábelhálózatot üzemeltető, önkormányzati tulajdonú Telemozi Kft. százszázalékos üzletrészét végül másfél milliárd forintért adták el a Fibernet Rt.-nek. Az eladásról szóló elvi döntés 2000. december 20-án született.
A fogyasztókat igencsak meglepte, amikor hamarosan levelet kaptak a Telemozitól, amelyben többek között ez állt: "Még felsorolni is nehéz, mi történt eddig, s mi minden fog még történni. Annak érdekében azonban, hogy a műsor a megszokottan magas színvonalon juthasson el előfizetőinkhez, követnünk kell a szolgáltatásunkat minden oldalról érintő áremelkedéseket." És az előfizetők januárban megemelt díjtételű számlát kaptak kézhez, holott az adásvételi szerződést a Fibernet Rt. még nem írta alá, így a vételárat sem fizette ki, a képviselőtestület pedig - amelynek egyedüli joga van erre - nem emelte meg a kábeltévé díjait. Több állampolgár azonnal panaszt nyújtott be a fogyasztóvédelemhez, ahol megállapították a törvénysértő állapotot. Volt is nagy riadalom az önkormányzatnál, dr. Peredi Katalin jegyző is kijelentette: az áremelés jogtalan, a díjemelést a következő havi számlán jóvá kell írni. Ám nem történt semmi. Ökrös Gergely, a kábeltelevíziót üzemeltető önkormányzati Telemozi Kft. ügyvezető igazgatója - akit az új tulajdonos később megtartott főnöknek - a füle botját sem mozdította. Tett néhány látogatást - a polgármesterrel azonos színű és típusú Volvójával (a két autót együtt rendelték meg) - a város első emberénél, s az emelt ár a februári számlákon is megjelent. Ráadásul februárban, az adásvételi szerződés aláírása előtt a Fibernet Rt. szerződésmódosítást kért az önkormányzattól. Csak úgy volt hajlandó megvenni a Telemozi Kft. százszázalékos üzletrészét, ha az önkormányzat előre jelzálogbejegyzést engedélyez részére. Az ellenzék ezt felháborítónak tartotta, hogy a városvezetés úgy adja el kábelhálózatot, hogy veszélyezteti a működés folytonosságát, hiszen a Fibernet Rt. annyira tőkeszegény, hogy hitelt kell felvennie a vásárlásra, amihez fedezetül a tulajdonát még nem képező vagyont tudja csak felajánlani. A polgári koalíciót azonban az érvek nem érdekelték, csak a bevétel. A márciusi emelt díjtételű számlákat már az új tulajdonos küldte ki az előfizetőknek, bár még nem is volt szerződése velük. Ráadásul a Fibernet Rt. fenyegetően szólította fel a lakosságot az új szerződések megkötésére, feltételként szabta, hogy a fogyasztónak ne legyen díjtartozása. Tette ezt annak ellenére, hogy a Telemozi Kft., amelynek esetleg tartoztak, nem szűnt meg.
Bár más pályázó nem volt a kecskeméti polgárok hozzájárulásaiból kiépített kábelhálózatra, a felek kötelezték magukat arra, hogy az adásvételi szerződés feltételeit üzleti titokként kezelik. Minden okuk megvolt arra, hogy a közvéleményt ne avassák be. Ugyanis már az eladási ár körül is rengeteg vita folyt. Magyarországon a kábelhálózatok piaci árát bekötött lakásonként körülbelül ötszáz amerikai dollárral lehet számítani. (Az országos eladási árak ekörül mozognak.) A kecskeméti kábelhálózat, a huszonkétezer-ötszáz csatlakozás alapján, több mind hárommilliárd forintot ért, azonban másfél milliárdért adták el. Ráadásul a szakemberek szerint a Matáv hírközlési monopóliumának év végi lejárta után a kábelvagyonok értéke várhatóan tovább nő majd. A városvezetés a vitatható eladási ár mellett az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállalt részben arra, hogy amennyiben az előfizetői létszám az új szerződések megkötésére kikötött harmincnapos határidő lejártával húszezer alá csökken, úgy előfizetőnként ötvenezer forintot visszafizet a vevőnek, részben pedig arra, hogy a "kábelhálózat tovább építése során (!) és azt követően három évig az Önkormányzat a Fibernet Rt. részére - a mindenkori helyi rendeleteknek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - helyi adókedvezményt vagy adómentességet biztosít."
A kecskeméti önkormányzat tulajdonában lévő Városgazdálkodási Kft. működése dr. Szécsi Gábor polgármesteri regnálása óta botrányos. A szemétszállítást, a temetkezést, parkfenntartást és egyéb köztisztasági feladatokat is végző legnyereségesebb önkormányzati cég pénzügyei ugyanis átláthatatlanok, és még a felügyelőbizottsági tagok sem tudták elérni a közgyűlésnél, hogy a városvezetés egy független vizsgálóbizottságot állítson fel a kft. átvilágítására. A felügyelőbizottság elképedve vette tudomásul, hogy cég ügyvezető igazgatója, Mayer Antal óriási pénzek felett rendelkezik saját hatáskörben. A bizottsági tagok több millió forintos ügyvédi megbízásokról, tízmilliókért végzett földmunkákról, földszállításokról szóló számlákat találtak.
Bár ezek jogosságáról mind a mai napig vita folyik, azt azonnal megállapították, hogy cég gazdálkodása ésszerűtlen. Mayer Antal drága üzleti és tanulmányútjai felett is rendre átnézett a város vezetése, nem véletlen, ugyanis az igazgató viszonya Szécsi Gáborhoz és Hertelendy Lászlóhoz - a Fidesz városi elnökéhez és frakcióvezetőjéhez, aki kulturális bizottsági elnöksége mellett városüzemeltetési tanácsnok is - több mint bizalmas. Hertlendy egy Kecskemét melletti tanyán élő, érettségizett fiatalember, aki képviselősége mellett a városi regionális komplex hulladéklerakó és -feldolgozó beruházását is koordinálta. Az ötlet szép volt, nagy kár, hogy nem lett belőle semmi. Pedig a több mint hárommilliárdos beruházás előkészületei nagy elánnal kezdődtek. Mayer Antal utazott, alkudozott, majd negyvenmillió forintért csak úgy kukákat vásárolt, amelyeket mostanság próbálnak eladni. Hertelendy pedig kapcsolatba került néhány céggel, amelyek szakértői és beruházás-előkészítő tanulmány címén csaknem harmincmillió forintot gomboltak le az önkormányzati tulajdonú Városgazdasági Kft.-ről. A szakértői cégcsoport tagjai a következők voltak: Korszerű Közigazgatásért Egyesülés; Pro-Vital 2000 Kft.; Enviro Invest Kft.; Öko-Top 2000 Kft.; Ép-Cad Kft.; Matrix Consult Kft. - ez utóbbi cég egyik tulajdonosa és igazgatója 1994 és 1999 között Selmeczi Gabriella országgyűlési képviselő volt.
A cégcsoportban akadt olyan is, amelynek képviselője helyi vállalkozókat keresett fel. Az egyik ilyen vállalkozó elmondta, hogy a cég teljesítés nélküli számlák kibocsátására kérte, amiket a kecskeméti Városgazdálkodási Kft. fizetett volna ki, s a pénz egy jó részét szakértői díj címén kellett volna visszajuttatnia a fenti cégcsoport egyik tagjához - a két összeg közötti különbözet a helyi vállalkozóé maradt volna.
A regionális komplex hulladéklerakóval kapcsolatos pénzügyi nehézségek a kezdetektől fennálltak, s mivel a környék önkormányzatai sem támogatták a kecskeméti elképzeléseket, a beruházásnak más irányt kellett vennie. Ez pedig egy régóta megkerülhetetlen probléma volt: a város kinőtte szeméttelepét. Ráadásul a használatban lévő szeméttelep alatti fóliaszigetelés több helyen sérült - a környék figyelőkútjaiban már észlelhető a talajszennyezés. Egyszerű szemétlerakót azonban nem támogatnak az EU pályázatai, a Városgazdasági Kft.-nek pedig önrészként mindössze egy száznyolcvanmillió forintos Környezetvédelmi Alap Céltámogatása (KAC) és egy beruházás-előkészítésre felvett százhatvanmillió forintos hitelkerete volt, amelynek nagy része ráadásul már el is ment a nagy regionális hulladéklerakó és -feldolgozó előtervezéseire, szakértői díjaira és a tanulmányutakra. Mindezek ellenére az önkormányzat - anyagi forrás biztosítása nélkül - kiírta a szeméttelep beruházására a közbeszerzési pályázatot, amit természetesen végül pénzhiány miatt le is mondtak, a vállalkozók pedig elbukták az előre elvégzett tervezés árát. Az önkormányzat azonban kénytelen volt belevágni az új városi szeméttelep beruházásába. Bár Szécsi Gábor az "utóbbi évek legjobb költségvetése" címmel illette az idei városi büdzsét, a számok tükrében nem beszélhetünk fényes sikerről. A múlt évi vagyonértékesítések ellenére ugyanis - az állandó négyszázmilliós folyószámlahitel-keret mellett - egymilliárd forintos hitelfelvétellel számolt a város, plusz hétszázmilliónyi hitelt szánt a városi szeméttelepre. A beruházás költsége ugyan várhatóan egymilliárd forint lesz, de számoltak a KAC-támogatással és az előkészítésre folyósított százhatvanmilliós hitellel - aminek pedig jó részét elköltötték a meg nem valósult regionális komplex hulladéklerakó terveire. Az egymilliárd-hétszázezer forint hiteltervezet láttán azonban az önkormányzat könyvvizsgálója felsikoltott, és azt javasolta, hogy a képviselő-testület ne fogadja el a költségvetést. Ekkor Szécsi - pályáztatás nélkül - segítséget kért az osztrák tulajdonú Saubermacher Magyarország Kft.-től, a Városgazdasági Kft. alvállalkozójától, amelynek kecskeméti részlegvezetője Mayer Antal veje. A kérés lényege az volt, hogy a Saubermacher működjön közre a város hulladékgazdálkodási terveinek megvalósításában úgy, hogy az önkormányzatot mentesítse a hétszázmillió forintos hitelfelvételtől. A Saubermacher javaslata az volt, hogy az önkormányzat vele közösen huszonöt évre hozzon létre egy társaságot, amelyben a város ötvenegy, az osztrák cég pedig negyvenkilenc százalékos részt birtokol. A Saubermacher további feltételként szabta, hogy a gazdasági társaság ügyvezetőjét ők adják, és a cég a várossal egyenrangú partner legyen a döntéseknél. A cégalapításról szóló szerződés minden feltétele gyorsan teljesült, mert a Saubermacher hétszázmillió forintos tagikölcsön-ígérete tehermentesítette valamelyest a városi költségvetést. A közös cég létrehozásával azonban a komplex hulladéklerakóra nyert KAC-támogatás nem használható fel, és mivel a hulladéklerakási ár hatóságilag nem szabályozott, annak bevezetése a szemétszállítási díjakat fogja megemelni.
A Mayer Antal költekezése körüli rejtélyek azonban máig nem oldódtak meg. A Városgazdasági Kft. ügyvezetője hónapok óta betegállományban van, elérni csak akként lehet, ha az ember küld neki egy SMS-t, és az önkormányzati cégvezető a telefonján olvasottak alapján eldönti, visszahívja-e az érdeklődőt. Az ügyvezető az ÉS kérdéseire nem volt hajlandó válaszolni, holott a képviselők közt már nyílt titok, hogy a leváltását tervezik. Utódjának Szécsi az előző polgármestert, Katona Lászlót szemelte ki, aki a helyi lokálpatrióták színeiben az ellenzéki padsorokban ül, és társaival rendre Szécsi mellett szavaz. Katona ugyanis - mint azt tavalyi riportunkban megírtuk - bukása után kapott egy bújtatott állást a hivatalban. A jelenlegi alku szerint Katona a Városgazdasági Kft. ügyvezető igazgatói posztjáért cserébe nem indul a következő önkormányzati választásokon, és a lokálpatriótákkal Szécsi zászlaja alatt sorakozik majd fel.
De ki is Hertelendy László, aki Katona József és Kodály Zoltán szülővárosában a kulturális bizottság elnöke, városüzemeltetési tanácsnok, a Bácsvíz Rt. igazgatótanácsának alelnöke, a Fidesz városi elnöke és önkormányzati frakcióvezetője? Az elmúlt önkormányzati ciklusban egyedüli fiatal demokrata képviselő, aki 1997-ben támogatta azt a tervet, miszerint a Városgazdasági Kft.-t a Saubermacher Magyarország Kft. részére privatizálják, de az ötlet végül nem kapott minősített többséget a képviselő-testülettől. Hertelendy, küllemre - ha hinni lehet az orosz cári titkosszolgálat jelentéseinek - a fiatal Leninre hasonlít: "Zömök, alacsony testalkatú, ifjúkorától bajuszt és szakállt viselt. Korán kopaszodott, ami csak kiemelte hatalmas, szókratészi homlokát. Erős álla, kiugró arccsontja, eleven, barna, mongolos szeme volt. Szívesen tréfált, és nevetett, ilyenkor összehúzta szemét és hamisan pislogott." Képesítését tekintve kirakatrendező, de a színpaddal is kacérkodott. Ez akkor derült ki, amikor tavaly a Kecskeméti Katona József Színház Az ember tragédiája-premierjén feltűnt az angyalok karában. "Akár minden este fellépnék benne. A színpad egyébként nem idegen tőlem, mert másfél évig amatőr színészkedtem is" - nyilatkozta a bemutató másnapján. Hertelendy tanácsnok és kulturális bizottsági elnök viselkedése, stílusa jó néhány frakcióbeli társát az első pillanattól irritálja. A megválasztása óta előszeretettel szivarozgató tanácsnoknak egyszer csak a képviselő-testület elé kérték az önkormányzati mobilszámláit. Kiderült, Hertelendy még polgármesterét is felülmúlja, 1999-es számlái havi százezer forint körül mozogtak, néha még a fölé is emelkedtek. Ekkor döntött úgy a közgyűlés, hogy az önkormányzat fizette tanácsnoki mobilok számlakeretét tizenkétezer forintban maximálja. A döntés azonban Hertelendyre nemigen hatott, 2000-ben az éves telefonszámlája hétszáztízezer-ötszáznyolcvanhárom forint volt, mondván, "aki dolgozik, az telefonál". Szécsi méltányolta az indokot, és a keretet jócskán túllépő számlákat kifizette az önkormányzat. Az idén azonban már nem a mobilszámlákat, hanem a tanácsnoki költségtérítéseket vizsgálta a képviselő-testület. A jogi és ügyrendi bizottság szúrópróba-szerűen megnézett néhány tételt, ám abból is kiderült, hogy Hertelendy úti elszámolásai hemzsegnek a valótlanságoktól. Az önkormányzattól hatvan méterre levő városi televízió az útnyilvántartásban huszonöt kilométerre van, az attól mintegy ötszáz méterre levő Gong Rádió pedig már hatvankét kilométerrel van elszámolva. Mindemellett van számos olyan, városon kívüli tankolásról szóló benzinszámlája is, ahol pedig az útnyilvántartások szerint nem járt Hertelendy. A részletes önkormányzati mobilszámlákkal összevetve pedig az derült ki, hogy miközben a tanácsnok úr tavaly augusztus közepén Horvátországból telefonálgatott, az útnyilvántartás szerint a várost és környékét járta.
A 2001. május 9-i városi közgyűlésen azonban nem várt esemény történt. Hertelendy László, a városi Fidesz elnöke bejelentette, hogy az őt ért politikai támadások miatt lemond a frakcióvezetői posztról, és kilép a Fideszből, majd felszólította polgármesterét, hogy indítson ellene ügyészségi vizsgálatot. A mártír felszólalás valójában ravasz kommunikációs fogás volt. Ugyanis Hertelendy Lászlót nem politikai hitvallása miatt támadták, hanem csalásért. Az ellene szóló feljelentést - és mellékleteit, a városi Fidesz-elnök költségelszámolásairól szóló dokumentumokat - már vagy két héttel lemondása előtt iktatta a kecskeméti városi ügyészség, ahonnan az anyagot elfogultság miatt Kiskunfélegyházára továbbították. A nyomozás az ügyben még tart. A Fideszből való kilépése pedig már a bejelentését megelőző hétvégén megtörtént, ugyanis a Fidesz megyei gyűlésének napirendi pontjai közt szerepelt a városi elnök kizárása is, de a döntést Hertelendy nem várta meg, a megyei pártgyűlést megelőző napon írásban nyújtotta be a kilépésről szóló döntését.
A nagy kérdés az volt, hogy ki lesz az új elnök, vagyis sikerül-e megújulnia a városi Fidesznek. Két nappal Hertelendy kilépése után, május 11-én csoportgyűlést tartott a helyi szervezet, ahol a vezetők ad hoc módon úgy döntöttek, hogy ott és azonnal megválasztják az új városi elnökséget. Az elnök és frakcióvezető Szécsi Gábor lett, az elnökség tagjai pedig a még Hertelendy által beléptetett új Fidesz-tagok közül kerültek ki. Az új városi elnök másnap sajtótájékoztatón méltatta a volt városi elnök, Hertelendy László érdemeit, és kijelentette, hogy munkájára továbbra is számít.
A Fidesz országos mandátumvizsgáló bizottsága azonban a május 11-i városi csoportgyűlés határozatait - a tisztújítás nem szerepelt a meghívó napirendi pontjai közt - szabálytalanságra hivatkozva megsemmisítette. Emiatt a május 25-i Bács-Kiskun megyei választmányi ülésen a kecskeméti szervezet nem tudta képviseltetni magát. Szécsi azonban megkérdőjelezte a mandátumvizsgáló bizottság döntésének jogszerűségét, majd kijelentette: "A megismételt tisztújításon is hasonló eredmény fog születni."
Szécsi Gábor egyébként hatalomra kerülésének első pillanatától kezdve fittyet hány saját pártjára és önálló politikai utat jár. Orbán Viktor kecskeméti látogatásán nem találkoztak, viszonya Nyitray András városi országgyűlési képviselővel régóta megromlott, ráadásul a kandidátus politikai improvizációi még bizalmasai számára is értelmezhetetlenek. A Kecskeméti Lapok egyenesen vérfertőzésnek nevezte azt, hogy Szécsi idén január 27-én Demszky Gáborral villásreggelizett Kecskeméten, és különböző témájú megállapodásokat kötöttek. Nyitray András "súlyos politikai balesetnek" titulálta a találkozót, amely a Fidesz országos vezérkarát is megdöbbentette. Egy kis időre rá Szécsi tett még egy fordulatot, és együttműködési megállapodást írt alá Székesfehérvár szocialista polgármesterével. Lépései azonban csak a Fidesz-pártközpontban okoztak fejfájást némelyeknek, a lényegi hatalomépítés ugyanis helyben folyik.
A kandidátus, mint azt tavalyi riportunkban is leírtuk, rendre késik találkozóiról, hivatala irodáit pedig megválasztása óta nem járta körbe. Ma már talán érthető, ugyanis a folyosókon Monica Lewinsky-ügyekről sugdolóznak. Az erre utaló internetes pletykafórum miatt Szécsi utasította az osztályokat, hogy a világhálót csak a munkájukhoz kapcsolódó feladatokhoz használják, a városházi gondnok és az EU-tanácsnok asztalán lévő számítógépet pedig - mivel ők interneteznek a legtöbbet - egyszerűen letiltatta. A pletykák mellett tény, hogy Szécsi tavaly fiatalabbra cserélte titkárnőjét, akivel több rendezvényen megjelent, majd a hivatal egy új politikai tanácsadóval is gazdagodott, a szép, szőke egykori gokart-bajnokkal.
Az intézményvezetői kinevezések során eddig a Fidesz-frakcióból Levicky Cirill oktatási bizottsági elnökből és Szappanos Benedek kommunikációs tanácsnokból - akinek felesége a hivatal ifjúsági és drogprevenciós referense - lett igazgató. Pászti László képviselőnek csak igazgatóhelyettesi poszt jutott, Kohajda László környezetvédelmi bizottsági elnökből azonban, aki pedagógiai szakmai tevékenysége leírása szerint egykoron megalakította a Szőlőszem Színpadot és egy furulyaszakkört, valamint énekkari foglalkozásokat vezetett, egyenesen a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója lett. Leváltották Bárdos Ferencet, a kecskeméti művelődési központ vezetőjét, helyére egy kiskunmajsai fiatalember került. A még meg nem alapított városi sportlétesítményeket üzemeltető kht. élére is kinevezett már a polgári koalíció egy új embert, akinek pályázatát pedig, a hatósági erkölcsi bizonyítvány hiánya miatt, a jegyző érvénytelennek nyilvánította. Ez utóbbi kinevezés ügyében még folyik a megyei közigazgatási hivatal törvényességi vizsgálata.
Az Állami Számvevőszék tavalyi kecskeméti vizsgálata megállapította, hogy a költségvetési rendelet megalkotásakor csak részben vették figyelembe a képviselő-testület korábbi döntéseit, az intézmények felújítása nem az állaguk által indokolt ütemben valósult meg, a beruházások utógondozása pedig hiányos. Szécsi Gábor azonban a város aggasztó pénzügyi gondjai ellenére továbbra is óriási dolgokat ígérget: "Kecskemét kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy a gyógy- és konferenciaturizmus központja legyen." Már elvi döntés született egy látványfürdő és szálloda beruházásáról, miközben a meglévő uszoda állapotán volna mit javítani. Egy új városi sportcsarnok megépítése is rendre része Szécsi kommunikációs stratégiájának, miközben a régi düledezik. Az új megépítésére kiszemelt önkormányzati telket erdő borítja, az Állami Erdészeti Szolgálat pedig hallani sem akar a fák kivágásáról. A polgármester nagyotmondásai között a prímet azonban az viszi, amit múlt évi számvetése során talált mondani: "Felhalmozási célú beruházásokra mintegy kétmilliárd forint pályázati pénzt nyertünk el." A költségvetés szerint a város tavaly alig több mint kétszázmillió forintot kapott pályázatokon. A kandidátus azonban az álomszámokra alapozza nyilatkozatait: "A múlt év a befektetések és a beruházások éve volt."