Hogy a VIP-listán szereplô honfitársaink közül a Miniszterelnöki Hivatal fôosztályvezetôje miért nem vonta le ugyanazt a konzekvenciát, mint Herényi Károly és Nagy Sándor, az MDF és az MSZP volt frakcióvezetô-helyettesei, arra talán idôvel fény derül. Ebbôl azonban nem következik, hogy a kedvezményes postabanki hitelhez, magas kamatozású betéthez s egyéb megszolgált vagy megszolgálandó lehetôséghez jutott politikusok és más közéleti szereplôk morálisan kevésbé lennének elítélhetôek. Még akkor is, ha - mint tudjuk - "csak azt lehet elfogadni, amit adnak".
Erre még rátett egy lapáttal Sándor László, az MSZOSZ tisztében megerôsített elnöke: szerinte neki ez a kedvezmény járt, miután a Postabank felügyelôbizottságának a tagja volt. További magyarázattal nem szolgált, így arra sem kaphattunk választ, hogy mire fordította az ôt megilletô kedvezményes hitelt - amirôl azért vannak elképzeléseink. Sándor László azonban csak akkor nyilatkozik, ha úri kedve úgy tartja. S akkor sem mindig ô, hanem "magyar hangja", Bálint Attila MSZOSZ-szóvivô. Mint történt a Paszternák-ügy kipattanásakor: egynémely "agresszív" riportereket érdekelte volna, hogy a legnagyobb szakszervezet elsô embere mit tart az egyik legnagyobb tagszervezete elsô emberének ügyes húzásáról. Bálint Attila, mikor a fônöke VIP-hitelére terelôdött a szó, rendre azt válaszolta: Sándor Lászlót már a CM Klinikák-ügy kapcsán is megpróbálták kikezdeni, s a bíróság még tanúnak sem idézte meg.
Kezdjük a végén. A per, amelynek két vádlottja volt, 1997. szeptember elején kezdôdött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Idézek az egyik országos napilap tudósításából: "Sándor László, az egészségbiztosítási önkormányzat egykori elnöke kezdettôl fogva támogatta a CM Klinikákat - vallották a tanúk a büntetôügy pénteki tárgyalásán. A CM Klinikák körül kialakult helyzettel kapcsolatban Sándor Lászlót is szerették volna meghallgatni, ám ô az idézés ellenére nem jelent meg." Következésképp Bálint Attila emlékezetében két évre visszamenôleg is vannak a valóság ellentétét láttató momentumok. Ez nem változtat a lényegen, hogy Sándor László kezdettôl szorgalmazta a CM Klinikák befogadását, ami az ô közremuködése nélkül aligha történt volna meg. Az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége elsô ízben 1994. április 28-án foglalkozott a CM Klinikák Rt. pályázatával, amelynek befogadását a Népjóléti Minisztérium nem támogatta. Az elnökség az elvi befogadást elutasította, csak ketten szavaztak mellette: Sándor László elnök és Simsa Péter alelnök. Egy hét múlva a témát újra tárgyalta az elnökség, s csudák csudájára a tizenegy tagú grémium - egy tartózkodás mellett - a CM Klinikák Rt. mellett döntött, holott a beturôl beture azonos pályázathoz minisztériumi támogatás és tisztiorvosi engedély akkor sem volt. Arról döntöttek, hogy "amennyiben a klinika muködni kezd a XVII. kerületi Szigetcsép utcában, automatikusan beépül a normál finanszírozási rendszerbe".
Az OEP a CM Klinikák Rt.-nek 1994. augusztus végén három hónapra 150 millió forintos muködési elôleget folyósított. Egyidejuleg hatéves szerzôdést kötött a fantomcégként hírhedtté vált vállalkozással, miközben valamennyi muködô egészségügyi intézménnyel egy évre szerzôdött. A muködési elôleg létjogosultságát több szakember megkérdôjelezte, mondván, az egészségbiztosítónak a muködést kell finanszíroznia a járulékokból, és nem a beruházásokat. "Muködési elôleget - mondta egyikük - csak akkor szoktak kiutalni, amikor már csak olyan beszerzéseket kell eszközölni, amelyek az induláshoz kellenek." Az elnökség tagjai az egészségbiztosító 1994. évi zárszámadásáról készült ÁSZ-jelentéstervezetben a gyógyító-megelôzô ellátás finanszírozására fordított pénzek között bukkantak rá a 150 milliós tételre. Többen jelentést követeltek, ezt az elnökség megszavazta, ám jelentés nem készült.
Mindez nem zavarta Sándor Lászlót abban, hogy 1995. augusztus 24-én az egyik napilapban kifejtse: "saját kórháza lesz a tb-nek, az elsô referenciaintézménnyé - az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökségének döntése alapján - a XVII. kerületben a CM Klinika válik." Orosz Éva elnökségi tag erre úgy reflektált, hogy amit az elnök úr nyilatkozott, az az önkormányzat döntését megelôzô személyes javaslata. Különben is - így az ismert szociológus -, az elnökség csak a szakmai kollégiumok véleményét kikérve választhatja majd ki a referenciaintézmények elsô körét.
Közben az Országgyulés hatpárti bizottságot hozott létre az OEP és az egészségbiztosítási önkormányzat gazdálkodásának és pénzügyeinek vizsgálatára, miután az ÁSZ-jelentéstervezet alapján felmerült a közpénzek elherdálásának gyanúja, és esetleges összeférhetetlenségekre is következtetni lehetett. Ez utóbbi feltételezést megerôsítette az a kiszivárogtatott információ, mely szerint az 1994. évi befogadások (a CM Klinikáké is) elôterjesztôi Sándor László, az önkormányzat elnöke és Fejes László, az OEP fôigazgatója voltak. A "rendhagyó" eljárásról Bamberger Mária, az egészségbiztosítási önkormányzat felügyelôbizottságának elnöke is csak a CM Klinikák Rt. késôbbi vizsgálata során szerzett tudomást. Nem tudott az elôterjesztésrôl Felmérai István, az ellenôrzési fôosztály vezetôje sem, pedig egy 1993-as elnökségi határozat kimondta, az érintett fôosztályok véleményét minden befogadás elôtt ki kell kérni. Az elvi befogadásból még nem következett, hogy a vállalkozást a biztosító finanszírozza. Errôl az OEP fôigazgatójának kellett döntenie, de a finanszírozási fôosztály vezetôje is megtagadhatta a támogatást, ha a CM Klinika három hónapon belül nem muködôképes. Ilyen aggály nem merült fel, s 1994. július 5-én szentesítették a finanszírozó OEP és a vállalkozó CM Klinikák Rt. között 2004. július 1-jéig érvényes finanszírozási alapszerzôdést. Ebben a vállalkozó kötelezte magát, hogy a mellékszerzôdések megkötéséhez szükséges dokumentumokat 1994. szeptember 15-ig a finanszírozó rendelkezésére bocsátja. A benyújtott dokumentációban a tevékenység megkezdésének idôpontját 1994. október elsô napjában jelölte meg, továbbá évente tízezer járóbeteg és kétezer-ötszáz fekvôbeteg ellátását helyezte kilátásba. 1994. augusztus 10-én a jogtanácsosi és finanszírozási iroda fôosztályvezetôje, valamint dr. Illés Béla fôigazgató-helyettes levelet intézett Sándor Lászlóhoz, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökéhez. Ebben ("egyedi esetrôl lévén szó, döntési jogkör hiányában") kérték az elnök úr elôzetes egyetértését ahhoz, hogy az augusztus 20-i utalással muködési költségelôlegként százötvenmillió forintot kiutaljanak. Az elôleget - olvasható a 19. Büf. 588/51/1994 jelu levélben - az OEP 1995. január 1-jétôl egy éven belül felszámolja. A corpus delicti bal alsó sarkában kézírással ez olvasható: "Egyetértek, Sándor". Fejes László, az OEP fôigazgatója, aki a levélváltáskor szabadságát töltötte, késôbb úgy nyilatkozott: érthetetlen számára az összeg nagysága és az, hogy egyszerre utaltak át hathavi muködési költséget. Miközben a 150 milliót rendre háromhavi elôlegként említették.
Joe Pataki, a CM Klinikák Rt. megbízásából 1995. február 21-én levélben kérte Sándor Lászlót, hogy "a mellékszerzôdések véglegesítésénél a finanszírozás mértékének megállapítása a tavaly meghatározott értékek azóta bekövetkezett infláció mértékéhez való igazításával történjék". Fontosnak tartotta megemlíteni stratégiai céljaikat is: világszínvonalú gyógykezelés biztosítása minimális költség mellett, megfelelve a legmagasabb erkölcsi és etikai követelményeknek. Pataki kitért arra is, hogy kórházuk megnyitása ("köszönhetôen az önöktôl kapott támogatásnak") tervszeruen halad elôre.
Késésrôl szó sincs a levélben, holott ekkor már törleszteniük kellett volna a muködési elôleget. A levélre Demes Istvánné finanszírozási fôosztályvezetô 1995. április 3-án válaszolt, pontokba szedve azokat a tennivalókat, amelyek a mellékszerzôdések megkötéséhez szükségeltetnek. Közben a szakmai ellenôrzés-módszertani fôosztály vezetôje és egyik munkatársa helyszíni szemlét tartott a Budapest XVII., Szigetcsép u. 71-77-ben, s a benyomásaikról írt feljegyzésben arról tájékoztatták Fejes László fôigazgatót, hogy "egészségügyi ténykedés végzésére alkalmas készültség jelenleg egyetlen helyiségben sincs". A szakemberek emlékeztették a fôigazgatót a kalkulációs adatlapokon igényelt 291 millió forintra, amely járó betegenként 6700 forintot meghaladó, fekvô betegenként (22 ágyon átlagosan 2,5 nap ápolási idôvel!) 100 000 forintot megközelítô költséggel jár. Összehasonlításul megemlítették, hogy "egy jól felszerelt fôvárosi országos intézmény 340 aktív ágyon, 12 500 fekvô és 125 000 járó beteg ellátása fejében évi 773 millió forint finanszírozásban részesül." Két mondat a feljegyzés végén: "A munkaköri feljegyzések dr. Sándor László elnök úrnak címzettek. Ezen ügymenet teljes köru tisztázása a belsô ellenôrzés hatáskörébe tartozik."
A CM Klinikák beindulása tárgyában Oláh László elnök-vezérigazgató részvételével nagyszabású értekezletre került sor 1995. június 20-án az OEP hivatalos helyiségében. A vállalkozók elsô ízben fogalmazták meg, hogy bizonyos jelek nehézségekre utalnak. Kevéssel ezután Bamberger Mária, a felügyelôbizottság elnöke bejelentkezett Sándor Lászlónál, aki elmondta neki: egy éve járt nála egy angol professzor, aki az egynapos sebészeti eljárást szeretné Magyarországon meghonosítani. Akkor ô ezt a módszert megvalósíthatónak tartotta. Ezt leszámítva neki az ügyhöz semmi köze, és ha valaki mégis azt állítja, hogy van köze a CM Klinikákhoz, Bamberger Mária küldje hozzá az illetôt. Szeptember 5-én az OEP finanszírozási fôosztályvezetôje tájékoztatta a CM Klinikák vezetôjét, hogy a leadott bizonylatok sem formájukban, sem tartalmukban nem felelnek meg a kapott támogatás felhasználásáról általuk kért elszámolásnak. "A kifogásolt bizonylatok 20, 22 és 88 milliós, áfával terhelt tételeket tartalmaznak." Szeptember 26-án az Állami Számvevôszék, az OEP illetékes fôosztályai, az egészségbiztosítási önkormányzat felügyelôbizottsága és az OMKER szakemberei közös ellenôrzésen vettek részt a Szigetcsép utcában, s lényegében arra a megállapításra jutottak, amit már addig is tudtak, hogy a létesítmény a jelenlegi állapotában betegellátásra nem használható. A befejezéshez a CM Klinikák képviselôi szerint még 200-250 millió forint hibádzott. Összefoglalva: "nincs semmi esély sem arra, hogy a CM Klinikák Rt. az adott feltételek mellett befejezze, sem arra, hogy önerôbôl fenntartsa a létesítményt". Az OEP két fôosztályvezetôjének feljegyzését kézhez kapta Sándor László elnök, Simsa Péter alelnök, Fejes László fôigazgató, dr. Illés Béla fôigazgató-helyettes és Deme Istvánné fôosztályvezetô. Sándor Lászlót az MSZOSZ 1995. november 9-én elnökké választotta, nem egészen egy hónappal azután, hogy Bamberger Máriát - aki idôközben arra a megállapításra jutott, hogy az OEP által támogatott vállalkozás nagy valószínuséggel szélhámosság - a Magyar Gyáriparosok Szövetsége visszahívta az egészségbiztosítási önkormányzatból. Történt ez egy nappal azután, hogy Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke írásban felkérte a CM Klinikák Rt.-nek folyósított 150 millió forint muködésielôleg-kiutalás vizsgálatára. Az egészségbiztosítási önkormányzat felügyelôbizottsága december 17-én tárgyalta a CM Klinikák Rt. finanszírozásával kapcsolatban készült vizsgálati jelentést, s az alábbi megállapításra jutott: 1. Az Elnökség nem szabályosan elôkészített dokumentáció alapján hozta meg a befogadásról szóló döntést, s ez megkérdôjelezi az eljárás jogszerôségét (az egyik elôterjesztô Sándor László volt); 2. Az 588/51/1994. számú ügyiraton szereplô "egyetértésre" az önkormányzat elnökének nem volt felhatalmazása; 3. "A CM Klinikák Rt. és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által megkötött szerzôdés semmis." Juhász Péter, a felügyelôbizottság tagja az önkormányzat 1995. december 18-i közgyulésén a vizsgálatról egyebek közt megemlítette: "Az OEP az 1994. augusztus 10-én történt átutalástól az 1995. május 9-i elsô ellenôrzésig nem volt kíváncsi arra, hogy mi történt a 150 millió forinttal. A legnagyobb mulasztás az volt, hogy egy olyan vállalkozás jutott támogatáshoz, amelyik semmiféle módon nem volt még muködôképes."
Két nappal szilveszter elôtt Fejes László fôigazgató hattagú vizsgálóbizottságot hozott létre a CM Klinikák Rt. finanszírozásának kivizsgálására. A bizottság 1996. január 16-án kelt jelentésében személyes felelôsségrevonást nem javasolt. A jelentést a fôigazgató tudomásul vette. Újabb fordulatként az egészségbiztosítási önkormányzat közgyulésén, február elején, felmentették tisztébôl Fejes Lászlót. Hangsúlyozva, hogy a döntés nincs összefüggésben a fôigazgatónak a CM Klinika Rt. befogadásával (Sándor László mellett ô volt a másik elôterjesztô) és finanszírozásával kapcsolatos tevékenységével. Idôközben elkészült az ÁSZ-jelentés, amely a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenôrzések tapasztalatait összegezte. A jelentés 29-30. oldalán ez olvasható: "Az ellenôrzés során merült fel egy magánvállalkozásnak, a CM Klinikák Rt.-nek 1994 augusztusában nyújtott 150 millió forintos támogatás ügye." Az ÁSZ a dokumentumok átvizsgálása, valamint a helyszínen tett látogatás után arra a következtetésre jutott, hogy "a CM Klinikák Rt. támogatása az 1993. évi CXV. tv.-t, az 52/1993. kormányrendelet elôírásait, továbbá a finanszírozási szerzôdések megkötésére kialakított belsô eljárási rendet sértô módon valósult meg. Mindez jelentôs kárt okozott az Egészségbiztosítási Alapnak. (...) az OEP lényegében "kamatmentes" kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak, anélkül, hogy annak vagyoni hátterét, hitelképességét vizsgálta volna. Eltekintett a visszafizetés elemi garanciáitól is." Az OEP új összetételu fegyelmi tanácsa, Kameniczky István megbízott fôigazgató vezetésével viharos sebességgel járt a dolgok végére. Törvénysértést, szándékosságot, súlyos gondatlanságot nem tapasztalt, de a pénz kiutalásában érintettek nem jártak el kellô körültekintéssel, és elmulasztották az ellenôrzést is. Ezért a finanszírozási fôosztály három vezetô munkatársát szigorú megrovásban részesítették. Az érdemi döntéshozóknak hajuk szála sem görbült.
Az ÁSZ hutlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt ügyészségi és rendôrségi feljelentést tett az egészségügyi önkormányzat és az OEP több vezetôje ellen. Az egyik országos napilapban 1996. február 26-án jelent meg a teljes névsor. A számvevôszék hutlen kezelés gyanúja miatt Fejes László volt OEP-fôigazgató (akkor már a Pénzügyminisztérium fôosztályvezetôje), dr. Illés Béla fôigazgató-helyettes, Demes István, szigorúan megrótt finanszírozási fôosztályvezetô és dr. Becsey Éva, a jogtanácsosi iroda volt fôosztályvezetôje ellen kezdeményezett bunvádi eljárást. Az ÁSZ Sándor Lászlót, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökét hanyag kezelés gyanúja miatt, Oláh Lászlót, a CM Klinikák tulajdonosát mint jogtalan haszonélvezôt jelentette fel. Az önkormányzat elnöksége 1996. április 1-jén tárgyalt "A CM Klinikák Rt. tartozásának behajtásával kapcsolatos kérdésekrôl", s nyolc igen és egy tartózkodás mellett hozzájárult ahhoz, hogy a muködési elôlegként folyósított 150 millió forint helyett 171 millió forintot utaljon vissza az egészségpénztárnak. Mivel úgymond "21 millióra rúg az átutalástól napjainkig eltelt mintegy másfél évre esedékes kamat". Az ÁSZ-nál erre reflektálva elmondták, hogy a kamatot a mindenkori jegybanki kamat alapján kell kiszámolni, ami akkoriban 25-26 százalék volt. Ha csak 20 százalékkal - s nem kamatos kamattal - számolnak, a 150 millió forintnak másfél év alatt akkor is 45 millió forint lett volna a kamata. Az önkormányzat elnöksége április 1-jei ülésén elutasította azt a javaslatot, hogy - amennyiben a CM Klinikák Rt. eleget tesz a fizetési kötelezettségének - bontsák fel az érvényben lévô szerzôdést a vállalkozóval. Az elnökség ugyanakkor nem zárkózott el attól, hogy a vállalkozó a felügyelôbizottság által semmisnek mondott szerzôdést egy másik vállalkozóra ruházhassa át. És bár átruházásra - törvényes lehetôség híján - nem volt még precedens, hamar kitudódott, hogy a 171 millió forintot az egészségbiztosítóval 1993 óta szerzôdéses (késôbb peres) viszonyban álló Hi-Care Kft. utalta át az OEP-nek. Vélhetôen a Postabank közremuködésével, hiszen a bank részvényeinek 20 százaléka fölött akkoriban az egészségbiztosító rendelkezett.
A nagyvonalú gesztust követôen a Budapesti Rendôr-fôkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya megszüntette a nyomozást a CM Klinikák Rt. ügyében. Álláspontjuk szerint - mivel a 150 millió forintot kamatostól visszafizették - vagyoni hátrány nem keletkezett, ezért buncselekmény nem történt. Szabó Mihály rendôr alezredes leszögezte: a rendôrség nem tulajdonít jelentôséget annak, hogy a pénzt nem a CM Klinikák Rt., hanem a Hi-Care Kft. fizette vissza. Az ÁSZ 1996 júniusában panasszal fordult a Fôvárosi Fôügyészséghez. Csépán Magdolna fôosztályvezetô ezt azzal indokolta, hogy "az egészségbiztosító még kamatra sem adhat kölcsönt senkinek, csak muködést finanszírozhat". A CM Klinikák Rt. esetében egyértelmu a károkozás, ami a hutlen kezelés megvalósulásának a feltétele. Az OEP felsô vezetôi a rájuk bízott vagyon kezelése során a szabályokat szándékosan megszegték, mert tudták, hogy a CM Klinikák Rt. részére a támogatás folyósításának a feltételei nem adottak.
A parlamenti ad hoc bizottság az ÁSZ-szal azonos álláspontra jutott. Az Országgyulés ezért úgy döntött, hogy a mandátumok lejártával a nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat tagjait a jövôben nem választják, hanem delegálják. Sándor László ezt nem várta meg, lemondott tisztérôl, hogy maradéktalanul elláthassa az MSZOSZ elnöki teendôit. Tiszta lappal távozott, és az ügyészség késôbb csak a tetemes végkielégítéssel távozó dr. Illés Béla fôigazgató-helyettes és Oláh László, a CM Klinikák Rt. elnök-vezérigazgatója ellen emelt vádat. A bíróság 1997. szeptember 6-án Sándor Lászlót, az egészségbiztosítási önkormányzat volt elnökét is szerette volna tanúként meghallgatni, ám ô az idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson.
A kedvezményes VIP-hitelt magára vonatkoztatva természetesnek tartó MSZOSZ-elnök a CM Klinikák Rt. históriájában betöltött szerepével igen komolyan hozzájárult ahhoz, hogy a biztosítottak immár ne szólhassanak bele befizetett járulékuk további sorsába. Ugyanis az Orbán-kormány, elsô intézkedései egyikével, megszüntette a nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzatot, s gyakorlatilag visszaállamosította a társadalombiztosítást.