(British Pop Art – Meisterwerke massenhaft aus der Sammlung Heinz Beck, Ludwiggalerie – Schloss Oberhausen. Megtekinthető május 12-ig.)

(Lassnig – Rainer, Das Frühwerk. LENTOS Kunstmuseum Linz, május 19-ig, Museum Moderner Kunst Kärnten, Klagenfurt, június 14.–szeptember 1. között)

(Wege ins Freie – Von Waldmüller bis Schindler. Leopold Museum, Bécs. Megtekinthető április 28-ig.)

Múlt heti számunkban sajnálatos módon egy másik kritikát közöltünk a képanyaghoz, így utólag adjuk közre az Utak a szabadba című kiállítás ismertetőjét. Olvasóinktól, a szerzőtől és a múzeumtól elnézést kérünk.

 (Die Stille im Lärm der Zeit – Marc, Macke, Nolde – Meisterwerke aus der Sammlung Ziegler. Kunstmuseum Moritzburg, Halle/Saale. Megtekinthető május 12-ig. Lapunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.)

(Die Stille im Lärm der Zeit – Marc, Macke, Nolde – Meisterwerke aus der Sammlung Ziegler. Kunstmuseum Moritzburg, Halle/Saale. Megtekinthető május 12-ig)

(Museum global – Mikrogeschichten einer ex-zentrischen Moderne. Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen, K20 Düsseldorf. Megtekinthető március 16-ig.)

(Oskar Kokoschka – Das druckgrafische Werk im Kontext seiner Zeit, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető február 17-ig.)

(Egon Schiele – Wege einer Sammlung, Orangerie – Unteres Belvedere, Bécs, február 17-ig látható.)

 („Ein Tag am Meer. Slevogt, Liebermann & Cassirer” Landesmuseum Mainz. Megtekinthető február 10-ig.)

(Im Japanfieber – Von Monet bis Manga, Arp Museum Bahnhof Rolandseck, Remagen. Megtekinthető január 20-ig.)

(Vom Expressionismus zum Informel, Museum Barberini Potsdam. Megtekinthető február 10-ig)

(Eva Besnyö Photographin, Budapest–Berlin–Amszterdam; Käthe Kollwitz Museum Köln. Megtekinthető december 9-ig.)

(Bilder und Malerbücher, Kunstsammlung Jena, megtekinthető november 18-ig.)

A bemutató hívóképe és plakátja Chagall idilli jelenete, öt libbenő ruhájú és kibontott hajú, kasztanyettával táncoló nőről, békésen legelésző juhok és virágzó fák, bokrok fölött lebegve, röpködő gerlepárral. Erik Stephan kurátor a mottót is tőle kölcsönözte: „Biztos vagyok benne, hogy Rembrandt szeret engem.” Egyrészt azért, mert a rendező szerint az orosz–zsidó származású francia mester – aki német és amerikai földön is élt – kiváló közvetítő lett a keleti és nyugati kultúra között. Másrészt,  mert már húszévesen barátságot kötött olyan festőkkel, mint Robert Delauney, Fernand Léger és Amadeo Modigliani, illetve olyan költőkkel, mint Guillaume Apollinaire, Max Jacob vagy Blaise Cendrars, hidat építve a piktúrától az irodalomig.

 (Gabriele Münter – Malen ohne Umschweife, Museum Ludwig Köln. Megtekinthető január 13-ig.)

Egyébként a táj játszotta a főszerepet egész életművében: „Jómagam lényegében mindig plein-air festőnő maradtam” – vallotta. Sokat utazott, 1904-től 1908-ig többek közt Hollandiában, Tunéziában, Itáliában, Franciaországban, aztán 1915-től 1920-ig Skandináviában élt, 1929–30-ban egy évet ismét francia földön töltött, amíg 1931-ben végleg le nem telepedett a bajor Murnauban. Gazdag tájképtermésében a legérdekesebb, hogy évtizedeken át tetszés szerint váltogatta festészeti stílusait – olykor akár párhuzamosan is –, mert mindig a látvány döntötte el a formát.

(Unerhört! – Expressionismus in Görlitz, Kulturhistorisches Museum Görlitz, megtekinthető november 4-ig.)

Noha agyontárgyalt és közismert, ennek nyomán pedig népszerű mindmáig a drezdai „alapító atyák” tevékenysége otthon és külföldön egyaránt, a görlitzi művészeti krónika eme jelentős szakaszát mégis csak most dolgozza fel az itteni Kultúrtörténeti Múzeum Hallatlan! – Expresszionizmus Görlitzben címmel, egy reprezentatív különkiállítás keretében. Kétszáznál több mű között akvarellek, egyedi grafikák és multiplikák (rézkarcok, fametszetek), fajanszok és könyvek mellett korabeli fotódokumentumok sorjáznak a falakon és a vitrinekben.