► Nádasdy Ádám: Londoni levelek 2020–2024. Magvető Kiadó, Budapest, 2025, 228 oldal, 4999 Ft

Sok mindent megérthetünk ezekből az egyszerű leírásokból azzal kapcsolatban is, miért léphetett ki Nagy-Britannia az unióból. Amellett, hogy kicsit manipulálták a folyamatot, nagyban közrejátszott a britek (angolok) eleve meglévő kívülállása, a büszke királyság a külön anglikán egyházzal, a hatalmas gyarmati múlttal. Mert ez bizony szigetország, nem más európai országokkal határos, hanem a tengerrel, és a tengeren keresztül majdnem olyan jól elérhető számára Gibraltár, Ciprus, Bahrein vagy a Falkland-szigetek, mint mondjuk Franciaország. Nádasdy idézi a Demos közvélemény-kutató 2011-es felmérését arról, mire a legbüszkébbek a britek. „A következő rangsor jött ki: 1. Shakespeare; 2. a királyság intézménye; 3. a fegyveres erők; 4. a Beatles; 5. az Egyesült Királyság zászlaja (a Union Jack)” (159.). Ez az ország nem szokott háborút veszíteni, nem világhatalom már, de hét fontos helyen tart fenn támaszpontot, a hadi kiadásokat tekintve pedig a negyedik a világon. (Kevesebb lakosa van, mint Németországnak, Indonéziának vagy Indiának, de azért én nem bánom a mai világhelyzetben, hogy erős hadserege van. Hiszen mégiscsak ma az egyik legmegbízhatóbb, legtisztességesebb ország.)

► A nagy mű: Jadviga párnája. Klubrádió, március 29., szombat 12.05 –13.00, vendég: Závada Pál, Szegő János.

Március 29-én Závada Pál 1997-es első regénye, a Jadviga párnája volt a téma. Az író szerényen beszélt, és igyekezett pontosan emlékezni. Zavarba ejtőnek és megtisztelőnek nevezte „a nagy mű” fogalmának használatát a regényére, de megjegyezte, „a nagy mű az, ami alatt beszakad az asztal”, ahogyan Spiró mondta, ez alapján Závada szerint a Harmonia cælestis, a Párhuzamos történetek, a Fogság és a Neandervölgyiek a nagy mű. A Jadvigát inkább sikeres műnek tekintené, melynek sikerét nem lehet megismételni.

A Városmajor 48 Alapítvány estjén beszélgettünk az Art Departmentben. Szó esett az életmű egyes darabjairól, A valóság édessége című első verseskötettől a tavalyi regényig, a Ház, háború, halottig, de nem hagytuk ki a politikát sem. B. Molnár Béla Örvényben című fotókiállításának terében voltunk, április 12-ig látható pénteken és szombaton 15–18 óra között, a falakon 2007 és 2025 között készült fényképek néztek ránk, melyek visszaidézték a közéleti, politikai megmozdulásokat és a jelenkor civil szereplőit.

► Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán. Fejezetek klasszikus irodalmunk lelki életéből. Magvető Kiadó, Budapest, 2024, 238 oldal, 6499 Ft

Míg az előző könyv címe Arany János Tengerihántására utalt, a mostani Kemény Zsigmond Ködképek a kedély láthatárán című kisregényére. Kemény műve lelki és ideológiai rögeszméket mutat be, így Milbacher, ennek nyomán ő most a kor szereplőinek lelki és filozófiai problémáit emeli ki, melyek nagy műveket inspiráltak. A téma feldolgozásának logikája már ismert: végy egy izgalmas kérdést, adj egy figyelemfelkeltő fejezetcímet, majd járd körül higgadtan és szakszerűen, ámde olvasmányos és szellemes formában a jól exponált dilemmát. Miért volt csalódott Katona József?, Cinikus volt-e Kölcsey?, Mennyire volt vallásos/toleráns Petőfi?, Miért volt haragban Gyulai Pál és Jókai Mór?, Miért volt féltékeny Laborfalvi Róza? Csupa jó kérdés. A bónusz a legpopulárisabb. Az előző kötetben ez volt a ráadás: Magyar találmány-e a homoszexualitás kifejezés? Most ez a +1. fejezet: Találkozhatott-e Arany János Karl Marxszal? Bulvárosnak tűnő, pedig nem komolytalan és nem félrevezető fölvetés.

► „Hogy lehetett ennyit összeírni?” – Jókai titka. Szekeres Dóra kérdezte Szécsi Noémit és Margócsy Istvánt. Litera Podcast, 2025. február 19.

Annyira gazdag volt a beszélgetés, nehéz röviden felidézni. Szó esett még arról, hogy kezelte Jókai műveiben a társadalmi kérdéseket (nem a szegénység, hanem a nép volt számára a fontos, és nem a szociális, hanem a jogi egyenlőség), és arról is, hogyan viszonyult a politikához (nem volt forradalmár, A kőszívű ember fiaiból éppen csak a március 15-i pesti forradalom van kihagyva, A lélekidomárban az 1871-es párizsi forradalmárokat csőcseléknek minősítette, de a Fekete gyémántok az éppen zajló nagy állami korrupció brutális leleplezése).

► Simonyi Balázs: Futóskönyv. Be­szélgetések útról, időről, él­mé­nyek­ről. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 425 oldal, 5999 Ft

„Komolyan hiszem, hogy csak az tud igazán tárgyilagos lenni, akinek minden oka megvan rá, hogy elfogult legyen” – mondja Az atléta halála elbeszélője, Hildi, Bálint szerelme és „özvegye”.

Tárgyilagos beszélgetéseket olvashatunk Simonyi könyvében is – elvileg a futásról. De nem, ez a könyv nem a futásról szól. Az anyaga a futás, ám a témája a szenvedély. És ha az út, akkor inkább az életút. Az ember sorsa, hogy nagy szót mondjak. De mondjam inkább szerényebben: az emberi alkat kicsiny csodája. „Vannak alkatok, akiket úgy hajtanak az évek, hogy mind távolabbra kívánják a célszalagot” – idézi a hátsó borító Mészöly regényét. Nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy az atléta végül meghal – szóval nem mondom meg, Simonyi kötete sem árulja el, végső soron mi köti össze a futókat.

► Flamingótoll. Tolnai Ottó-podcast. Borsik Miklós beszélgetései. Booklove Podcast / Spotify

„Nem too much-e mindez egy olvasónak?” – kérdezte egyszer Borsik. De hát Tolnai poétikája direkt azzal játszik, hogy minden, de minden, ami csak eszünkbe jut, bekerüljön az írásba, tehát nem lehet olyan pozíciót elképzelni, ami túl sok lenne. Bátor döntés, hogy a róla szóló diskurzus közelítsen csak nyugodtan a csapongó gazdagsághoz – amelyet be akar fogni – hasonlóan gazdag csapongással. Akit ezek a lelkesen kavargó beszélgetések megragadnak, biztos otthonosan érzi majd magát a Tolnai-életműben. Ha már eddig is nem érzett volna így.

► Gabriely György – Poletti Lé­nárd: Kész az egész. Talált re­gény. Köz­re­adja Németh Gábor és Szilasi Lász­ló. Kalligram Kiadó, Buda­pest, 2024, 364 oldal, 4500 Ft

Németh elindított egy hihetetlenül finom levélsorozatot, kitalálta a levélíró figuráját, a kort, a helyzetet, remekül megrajzolta a maga alteregóját, ezt a Gabriely nevűt, aki egy különös hegyi gyógyszállóban könyvtáros és tenisztréner, ahol rejtélyes dolgok történnek, kész krimi. A második világháború előtt vagyunk. Barátja és ő művelt és érzékeny fiatal férfiak. A pszeudo-levelezés alaphangját Gabriely adja meg első hét levelével, tulajdonképpen kényszerből, mert a barát nem és nem válaszol. „Nem volna baj, ha válaszolnál” (27.) – írja, „írjál, míg igen nagyon meg nem haragszom” (43.). „Cher Polette! – szólítja meg hétszer a barátját, mire az 58. oldalon végre választ kap. „Gabriely! Hát üdvözlöm, mint idegent szokás” – viccel a barát, és innentől beindul a párbeszéd, szép és elegáns, játékos, emelkedett és kimódolt. Költői verseny is ez, a két fiú vetélkedik, ki a jobb, de szeretettel, mert nem győzni akarnak, hanem jók lenni. És jók.

Abból az alkalomból beszélgettünk, hogy Parti Nagy Lajos kapta a Városmajor 48 Alapítvány hetedik életműdíját. A korábbi díjazottak Spiró György, Végel László, Rakovszky Zsuzsa, Nádasdy Ádám, Tolnai Ottó és Garaczi László. Egy Tandori-kiállítás terében voltunk az Art Departmentben, a címe A feltételes megálló. „Tandori költői terébe átlépve számolódnak fel a műfaji határok irodalom, képzőművészet és építészet között” – írják a készítői a kiállításról, amely megidézi a Keszthely 81 projektet is, Rajk Lászlóék meg nem valósult városfejlesztési tervét.

► Három az igazság. Spiró Györggyel és Hatos Pállal beszélget Szénási Sándor, szerkesztő: Selmeci János. Klubrádió, hétfő 15.00–16.00

A másik dolog, hogy vitákra készültek. De ezek nem viták, hanem árnyalt, finom, alapos, barátságos beszélgetések, amelyekben kiváló kérdésekre körültekintő válaszok sorjáznak. A beszélők folyamatosan kiegészítik egymást, újabb és újabb szempontokat hoznak elő. Öröm hallgatni, ismétlésekben is. Nagyon jó diskuráló műsor ez, isten ments, hogy erőltessék a vitát, ott, ahol nincs, inkább mondjanak, mint eddig is, minél több érdekeset.

► Kiss László: Mi kell a boldogsághoz. Novellák. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2024, 219 oldal, 3850 Ft

Ebben az anyagban több van. Az anyag ugye a retorika fogalmai szerint a „Volt egyszer egy Békés megye”. De a téma az volna, hogy miként múlik el az életünk. Nem rossz téma. A gyerektörténetek hálásak, megmutatják, mi nem lett, mi nem sikerült, mire vágytunk, és végül mi jött össze. Idáig nagyon szép. A hóbortok is sokat mondanak az emberről, merthogy az ember imád pecázni, és fontos, hogy az milyen. Az nagyon jó. De mindez kevés. Azt szeretném látni, hogy mi van a felszín mögött. A felszínt látom, a mélységet nem. Jó, a Körös sem túl mély. Na persze „mily sekély a mélység / és mily mély a sekélység” – írta Kosztolányi. Mégis lehetne mondjuk megrendülni is, netán nagyon nevetni, esetleg kicsit megőrülni, kilépni a képből, vagy valami. Miközben olvasom a profi mondatokat, szeretném, ha jobban kizökkentenének az olvasói biztonságomból.

Drámáját játszotta már a TÁP Színház és a Katona József Színház, ahol hamarosan újabb bemutatója lesz. Négy rövidfilm után készül az első nagyjátékfilm, melynek forgatókönyvét ő írta. Idén jelent meg első könyve, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című regény, ami már a harmadik kiadását éli. Még csak 26 éves. Az interjú a Prae műfordító-­táborában, Szigligeten folytatott beszélgetés szerkesztett változata.

► Dobszerda. Váradi Júlia műsora, Klubrádió, szerda, 20.00–21.00

Kevés rádiós újságíró van ma, aki ennyi mindenre figyel. Nem egyszerűen figyel, hanem érdekli mindaz, amivel foglalkozik. Persze nem lehet semmiben száz százalékig otthon lenni, néha jelzi is íróvendégeinek, hogy jaj, sajnos még nem tudta a több ezer oldalas életművük minden egyes sorát elolvasni. Amikor viszont az egész könyvet elolvasta, boldogan mondja ezt bele a mikrofonba.

► A nagy mű. Műsorvezető Kadarkai Endre, szerkesztő Lehoczky Mirjam. Klubrádió, szombat 12.00, vasárnap 13.00

Derék dolog, hogy irodalmi művekről is szó esik. Kertész Imre Sorstalansága nyilván soha nem került volna a popkulturális teljesítmények közé (a nagy mű kategóriájába talán igen!), ha nem kap Nobel-díjat. Gács Anna és Radnóti Sándor beszélgettek róla (utána Szegő János elemzett), alapos, barátságos és közérthető diskurzus volt, kiderült belőle, miért jelentős a regény, és miért késve fedeztük föl, miért különös és megkerülhetetlen. Számomra kérdés, mennyire hagy nyomot a kollektív emlékezetben, de erősen bízom benne, hogy mint nagy mű, fönnmarad.

Beszélgettünk a Melankóliáról és A melankólia dicséretéről. A fiatal Lukácsról és Caspar David Friedrichről. Festészetről, építészetről, a Kleist-szótárról és a Kertész-szótárról. Emlegettük a német fordításokat is, szóba került Debrecen és Berlin, El Kazovszkij, Nádas Péter, sőt még Goethe is. Az Art Department kiállítási terében készült a felvétel, ahol most Rajk László és Nagy Bálint építészeti munkájának rekonstrukciója látható: Tervrajz nélkül – Műteremház, Vence (F) 1984. Az interjú a Városmajor 48 Alapítvány 45. beszélgetésének szerkesztett, rövidített változata.

 

► Horváth Viktor: A Júdás-terv. Kur­zusregény. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 279 oldal, 3990 Ft

Mikor Horváth azt nyilatkozta, nagyon izgatta, vajon megbukik-e a rendszer addigra, mire a regénye megjelenik (mivel akkor sok minden nyilván másként értelmeződne a szövegben), nagyon együttéreztem vele, egyrészt persze szeretném, hogy bukjon már meg a rendszer, másrészt kár lett volna, ha tönkreteszi a politika ennek a remek regénynek a hatását.
Hát, még nem tette tönkre. Gyorsan olvassák el, mert lehet, hogy nem sokáig lesz így.
Kurzusregény – ez az alcím vagy inkább a műfajmeghatározás. Kurzusregény vagy kurzusfilm az a termék, ami kiszolgálja a kurzust, gondolom, és akkor ez vicces jelzés: nem talpnyalásról, hanem – mint minden jelentős mű esetében – ironikus ellenzéki hozzáállásról van itt szó.

► Élt egyszer egy Olvasó, irodalmi podcast, 34. adás. Mészáros Márton és Neszlár Sándor Esterházy Péter Egy nő című regényéről beszélget.

Ezt az irodalmi podcast-sorozatot évek óta figyelem. A címét is Esterházy Bevezetésének fülszövegéből vette. Minden alkalommal egy mű áll a középpontban, volt már szó Oravecz Imre 1972. szeptember című verses naplójáról, Nádas Péter Évkönyvéről, melyről keveset beszélünk, Békés Pál Csikágójáról, amelyről szintén, vagy Kovács András Ferenc briliáns Jack Cole daloskönyvéről. Megkapta már a magáét Szabó Magda, Molnár Ferenc, Déry Tibor, Tamási Áron, Mészöly Miklós, Ottlik Géza, Jókai Mór is. Az első beszélgetés a Winnetou-ról volt 2021 januárjában (az egyetlen világirodalmi tétel). Ez a 34. alkalom.

► Vass Norbert: Kappanfölde. Pró­za. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 148 oldal, 3990 Ft

Az új novelláskötet szereplői nagyrészt felnőttek, de ugyanúgy zárt közösséget alkotnak, mint a kamaszok. Itt egy falu kulisszái közé kerülünk. (A falu, Andocs község valóban létezik Somogy megyében, Kappanfölde azonban csak egy könyv címe.) Kappanfölde egyszerre reális és szürreális vidék, tele van a levegője vaskosan hétköznapi, földszagú és természetközeli, ugyanakkor lidérces, varázslatos, néha képtelenül fantasztikus történetekkel. Félelmetes és vicces hiedelmek, babonák keverednek a templom, a foci, a popkultúra elemeivel. A személyes sorsokban megbújó ősi magyar fantasztikum ugyanúgy a hétköznapi élet része, mint a legvadabb, távolról sugárzott médiaélmény a cseszkó kettesen vagy egy kazah klipadón.

A Városmajor 48 Alapítvány által szervezett beszélgetések 43. vendége Szilágyi Ákos volt, aki az ÉS-nek is kedves szerzője, kiadtuk 2010-ben A populista című könyvét is. Legutóbb szeptember 6-án jelent meg nálunk Lakodalmas keserves című Posztpetőfi Sándor-verse. A beszélgetés Kicsiny Balázs Akit a saját sorsa bátorít föl című kiállításának terében zajlott az Art Departmentben.

► A Merítés-díj szépprózazsűrijének podcastja

A Moly olvasói rájöttek már arra az elemi dologra is, hogy attól, hogy a kiadótól megkapják a könyvet, amiről írnak, még nyugodtan lehúzhatják, nincsenek lekötelezve, lekenyerezve. Örülök, hogy ezt mondják, hiszen ezzel a recenziós példány fogalmát határozzák meg. „Az olvasó azt írja meg, amit gondol.” Igen, az olvasó azt. A kritikus is.