KERTÉSZ IMRE 1929–2016

Imádkozni volna jó. Vagy dolgozni erősen. Szoktam azonosnak tekinteni a kettőt, azt hiszem, helytelenül.

Nem, nemekkel kezdem, és abban bízom, hogy (szokásom szerint?) majd egy jó nagy Igenbe torkollok. (Bár éppenséggel mostanság változóban vannak a szokásaim. Marianna D. Birnbaum Emlékalbum 1944-ből című könyvéről lesz szó, de nem akarom elmondani (esetleg egyszer elmesélni!), ki MDB professzor asszony és miegymás, és magát a könyvet se akarom feladatszerűen bemutatni. Hanem? Csupán annyit, amit a könyv magáról is állít: „Mint ahogy nem lehet életnagyságban lefesteni a tengert, minden erről az időről szóló írás csak apró pontokat tud megvilágítani a sötét és nagy borzalomból, amely teljességében semmilyen formában nem ábrázolható.”

Aznap reggel a Nevesincs nem gondolt a Mucingerre. A szokásos, a nehéz szív megint nehéz volt. Mázsányi. A már homályosan említett H. akart vele találkozni, és ilyenkor nem nagyon lehetett ellenkezni. Pontosabban nem lehetett ellenkezni. Nem volt célirányos. H. mintha folyton ködbe burkolózott volna, látszott is, meg nem is.

1...

debreceni könyvhét-megnyitó

(avagy Az olvasó csodálatos élete)

1...

nagy magyar

(Szigeti László 65 éves)

1 fölfedezés

Gunnar D Hansson: A Lomonoszov-hátság

Parti Nagy Lajos – a második köszöntés

Az Élet és Irodalom Új hang rovatában Csorba Győző bemutatott és méltatott egy fiatal, pécsi költőt. „Arca, mint egy jóságos mesebeli törpéé”. Mindez majd’ negyven éve történt. Az arca ugyanolyan. És ha az volt az első, akkor ez a második köszöntés. Barátunk, lapunk munkatársa, állandó szerzőnk, Parti Nagy Lajos október 12-én lesz hatvanéves. Isten éltesse! Kiadója és olvasói a Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntik; megjelenésünk napján 18 órától.