A helikopterezés, a domesztikált szarvas leterítése meg a magáncélra használt katonai gép családi röptetése után most hirtelen megjelent a jachtozás meg arany mercedesezés, amivel a kormány momentán alig tud mit kezdeni. Csak annyit érzékel, hogy a népnek lassan herótja lesz az esztelen kormányközeli urizálástól. A Mészáros-féle hajó tíz vendég fogadására alkalmas, a legénység tizenhárom tagú, két medence van a fedélzeten, a Superyachtfan nevű oldal szerint az ára 75 millió dollár lehetett. 360 forintos dollárárfolyamon számolva ez 27 milliárd forint – sorolja a luxusjacht paramétereit a Telex. Most, ugye, azt kéne elmagyarázni az egyre súlyosabb inflációtól szenvedő meg az amúgy is mininyugdíjból élő százezreknek, hogy mi ez az egész. Közelebbről, hogy olyan emberek, akik ilyen-olyan karrierjüket javarészt állami pályázatokra és támogatásokra alapozták és alapozzák, miért nem képesek visszafogni magukat. Miért kell idegesíteni azokat, akiknek hónap végére elfogy a pénzük. Nem vagyok populista, nem az a kérdés, miért vannak gazdagok, hanem az, a Mészáros házaspár hogyan engedheti meg ezt magának, de bizonyos határ és mérték fölött, párosulva a pökhendiséggel, ez intelligencia és ízlés kérdése. A politika pedig végső soron ízlés kérdése is.
Lassan két év telt el azóta, hogy a Tiszatáj októberi számának diákmellékletében olvastam Nyáry Krisztián dolgozatát, illetve a dolgozat azon bekezdését, amelyben a magány általános emberi érzetét egy híres József Attila-vers harmadik versszakával karakterizálja, mondván, hogy „tömörebben nehéz volna megfogalmaznunk, hogy mit érzünk, amikor magányosak vagyunk”. A szakasz valóban közismert, alighanem az egyik legkedveltebb, legnépszerűbb versszak a modern magyar költészetben, így hangzik: „A semmi ágán ül szívem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szelíden / s nézik, nézik a csillagok.”
Puskás Panni A rezervátum visszafoglalása című novelláskötetével robbant be az irodalomba 2021-ben. Második kötete, a Megmenteni bárkit az idei év egyik legizgalmasabb regénye. Az író civilben színikritikus, a Revizor kritikai portál szerkesztője. Győrben született 1987-ben. Két éven keresztül az ÉS-kvartettben mondott bátran véleményt kollégáinak új köteteiről.