A köz ellen

„S a nép, az istenadta nép, / Ha oly boldog-e rajt’ / Mint akarom, s mint a barom, / Melyet igába hajt?”

Arany János korában még nem létezett modern politikatudomány. A Bach-korszak vége felé a költő mégis pontosan jellemezte a kormányzás, avagy az adott ország fölötti uralom egy ma is gyakori típusát. A nép legyen „boldog”, éspedig úgy, „mint akarom”, ahogy az uralkodónak jó: mint az engedelmes haszonállat. A boldogság azonban nem az élettel való elégedettség, aminek mérhető a szintje – mérik is, az idei világranglistán Finnország az első, Magyarország az ötvenegyedik –, hanem, mondhatni, funkcionális tényező. Miközben Edwardék ráérősen lovagolnak Wales felé, az udvaronc szájából elhangzik a briefing, miszerint a nép „Oly boldog rajta, Sire! / Kunyhói mind hallgatva, mint / Megannyi puszta sír.” A lényeg nem az, hogy a nép abszolút mércével jól érezze magát, és bízzon a jövőjében. Hanem hogy azzal legyen megelégedve, amit kap, és éppen annyira, hogy ne pofázzon. Kunyhók hallgatva, cél elérve.

Esemény

Könyvbemutató

2022-12-02 14:00:00

Bokros Lajos
Szocializmus: egy eszme tragédiája

című könyvét bemutatja Bauer Tamás.
Időpont: 2022. december 2., 17 óra
Helyszín: Budapest, Margit körút 62., Vízivárosi Közösségi Tér.
A rendezvényre regisztrálni a [email protected] címen lehet.

Tovább

A mi mindennapi sonkáinkat add meg nékünk ma

„Mutass nekem boldogságot, / Valódi tündérvilágot, / Hol kész sonkák szaladgálnak, / Vége nincsen a kolbásznak…” – sóhajtotta Vajda János (Édes álom, boldog álom), nyilván abban a biztos tudatban, hogy való­di tündérvilág nem létezik. De tévedett. A tündérvilág az Ibériai-félszi­get két országa, Portugália és Spanyolország, bár nem egyenlő mér­tékben. Például egy portugál virágbolt kirakatában gerberát, jácintot, nárciszt, fréziát és hasonlókat látunk, és persze egész sonkákat is; a portugál cukrászdában süteményeket, tortákat krémeket és nyilván sonkát, a zöldségesnél krumplit, hagymát, sonkát, a papírboltban pa­pírt, tollakat, gémkapcsot, sonkát.

Spanyolországban nem így van, a spanyol virágbolt mindenek­előtt sonkát árul, és esetleg némi nyamvadt amarilliszt, a spanyol cuk­rászdában elsőbben is a plafonról lógó sonkák tűnnek szembe, utána látjuk meg a süteményeket, a zöldségesnél egész sonkák vannak, ezen kívül sonkák és sonkák, bár némi saláta is akad. Andalúzia abban kü­lönbözik Spanyolország egészétől, hogy ott talán már salátalevél sincs a zöldségesnél, csak sonka van, ahogy csak sonka van a virágboltban, a kocsmában, a patikában, és mindenütt.

„A vakcináció a közjó része”

Beszélgetés Falus András immunológussal, egyetemi tanárral

A COVID–19 a belátható jövőben bízvást ártatlan náthavírussá fog szelídülni, egy másfajta pandémiára azonban nem vagyunk felkészülve, az uralkodó hatalom nem tanult ebből, nem születtek meg egy valamikor bekövetkező súlyos járvány kezeléséhez elengedhetetlen döntések – mondja Falus András professzor, akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének volt igazgatója. Ez azonban szerinte „nemcsak Magyarország esetében van így, csak a felkészületlenség mértéke és a szándék különböző.  És akkor már nem lehet majd arra hivatkozni, amire a COVID esetében 2020-ban lehetett: hogy száz éve nem volt ilyen világjárvány.”

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2022