Két úr szolgája
Kormányunk nem fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, hiába kérik erre a Facebookon volt külügyminiszterek és egyéb notabilitások, minek is tenné. Mindannyian tudjuk, hogy Svédország, de mellesleg Finnország is a legválogatottabb jelzőkkel sértegeti Magyarországot, vagy legalábbis ezt állította az országházmester két héttel ezelőtt, amit pedig ő egyszer kimond, az úgy igaz, vagy ha mégse, akkor is. Az udvari sajtó rögvest neki is látott, hogy a válogatott jelzők egy csekélyebb hányadát tételesen felsorolja. Az e tárgyban született Így gyalázzák Magyarországot a svéd és finn politikusok című fogalmazvány egyetlen konkrét példát se tudott említeni, ám ezen tudtunkkal senki se csodálkozott.
Mi tagadás, honunk legjobbjainak orcáján ekkor már némi bizonytalanság kezdett tükröződni, kormányzó urunk azonban megmutatta a helyes utat: „Azért váltsunk már pár szót ezekkel a derék finnekkel és svédekkel. Mert az mégsem járja, hogy gátlástalan hazugságokat terjesztenek rólunk, a magyar jogállamiságról és demokráciáról, az itt folyó életről”, mondta ő, kisvártatva pedig nagy örömmel hallottuk, hogy Hende Csaba vezetésével büntetőexpedíció indul a két északi államba, sorra járja az elkövetőket, és mindenkit felpofoz.
ÉS-kvartett
2023-03-29 17:00:002023. március 29-én, szerdán délután 5 órakor
az Írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.)
A beszélgetés témája Mán-Várhegyi Réka Vázlat valami máshoz című kötete.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Márjánovics Diána, Puskás Panni és Zelei Dávid.
T. Doromby Mária: MÁSKÉP
2023-03-29 18:00:00T. Doromby Mária textilművész MÁSKÉP című kiállítását március 29-én 18 órakor Sinkó István képzőművész nyitja meg a K.A.S. Galériában (1114 Bp., Bartók Béla út 9.).
Látogatható: április 17-ig, kedd-szerda-csütörtök-péntek 15–18 óráig.
Apáthy István magyar világa
Apáthyt tehát nem egyszerű besorolni; a nemzeti gondolat, illetve az „izzó” nacionalizmus gondolatvilágának végig legmeghatározóbb, legszilárdabb eleme. Liberális ember volt, hiszen lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy az egyén, sőt az individuum kibontakozása számára alapvető érték. (Noha tényként rögzíti „az individualizmus csődjét”.) Ezért is lehetett a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének első elnöke 1905-ben, és egyúttal a kolozsvári szabadkőműves páholy nagymestere. Sőt: elkötelezett demokrata, a férfiak általános választójogának híve, amit persze nem könnyű összeegyeztetni a magyarság dominanciájával. Közben azért kárhoztatja a „lipótvárosi szellemet”; mi több Budapestet „Magyarország legnagyobb betegségének” nevezi; helyette Kolozsvár lehetne az ország „sokkal egészségesebb szellemi központja”. Függetlenségi párti, Ausztriáról kizárólag rosszat tud írni (400 év elnyomás; Indiáét felülmúló rabság, gyarmati állapot) – de a (Habsburg) királyság megszűnését, a köztársaság kikiáltását még 1918-ban is elhibázottnak tartja.
Megkérdezte, mit csinálok itt, ilyen szar időben. „Tart várom” – válaszoltam
Interjú Kenedi Jánossal
2022 végén jelent meg az Osiris Kiadónál Deczki Sarolta Tar Sándorról írt monográfiája, amely átfogó betekintést nyújt az író életművébe, a kortárs magyar irodalom történetébe, s egyedülálló módon az ügynökjelentéseket is az életmű részeként közelíti meg. A kötet apropóján beszél Kenedi János történész Tar Sándorhoz fűződő barátságáról, a viszonyuk alakulásáról és a múltfeltárás hermeneutikájáról.
