A kiszúrás kultúrája
Bajor Andor, aki a négylábúak lelkének is nagy ismerője volt, egyszer megírta három bűnös macska történetét: „…Mihály és Jenő egy téli napon, amikor a szomszédban disznóölés volt, beállítottak egy fél méter véres hurkával. A földön húzták. Mihály azt kiáltozta büszkén, hogy Mihály, Jenő pedig, hogy Jenő, diadalmasan. Cecília elébük ugrott, fájdalmasan följajdult: »Cecília«, aztán elkapta tőlük a véres hurkát, és bánatosan felszaladt vele a padlásra, ahol zokogva megette.” Valahogy a tolvajtársait is meglopó, bánatosan zabáló Cecíííília jutott eszembe, amikor Balásy Gyula másodosztályú oligarcha könnyek között bejelentette, hogy miután megindult a nyomozás, fölajánlja – szerinte – nyolcvanmilliárdot érő cégcsoportját a magyar államnak. Merthogy a náluk felhalmozott szakértelemre az államnak és így a köznek szüksége van.
Elárulta-e Talleyrand Napóleont?
A címben felvetett kérdés messze túlmutat azon, hogy egy államférfi hűséges volt‑e uralkodójához. A korszak politikai valóságában az államérdek, a diplomáciai egyensúly és a személyes túlélés olyan szorosan fonódtak össze, hogy a szándékok és tettek utólagos megítélése rendkívül összetetté válik. Talleyrand-t egyesek a hatalmi játszmák kifinomult stratégájaként emlegetik, mások szerint azonban ő volt az egyetlen, aki időben felismerte, hogy Napóleon terjeszkedő politikája Franciaország pusztulásához vezethet. A kérdés tehát nemcsak történelmi ítélet, hanem annak megértése is, hogyan ütközött össze két különböző hatalomfelfogás, a katonai dicsőségre épülő birodalomépítés és a diplomáciai egyensúlyra törekvő államrezon.
„Életre rezonáló műalkotások”
Thomas Schlesserrel Hegedűs Claudia beszélget
Majd két évtizednyi csendes-nyugodt kutatói életet hagyott maga mögött szinte egyik napról a másikra, amikor második regényével (Les Yeux de Mona, 2024) berobbant az irodalmi életbe. A művészettörténész-író Thomas Schlessert 2025-ben az év szerzőjének választották Franciaországban, sikerkönyvét pedig negyven nyelvre fordították le. A francia bestseller Lukács Laura kitűnő tolmácsolásában Mona szeme címmel tavaly jelent meg magyarul.
A világsikert meghozó regény cselekményét egy sokakat érintő probléma mozgatja, ami a címszereplő kislányt is fenyegeti, s ez nem más, mint a látóképesség hirtelen elvesztése. Miután a szülők alaposan kivizsgáltatják Mona előzmények nélküli „vakságrohamát”, abban bíznak, hogy nem következik be a legrosszabb forgatókönyv. Természetesen a kislány nagyapja is aggódik, de úgy dönt, hogy megismerteti unokájával a legnevesebb párizsi múzeumokban fellelhető remekművek segítségével a világ rejtett-látható szépségeit. Teszi mindezt azért, hogy Mona minél több esztétikai-érzelmi élménnyel gazdagodjon, amennyiben végleg megvakulna. Az pedig, hogy Mona elveszíti a látását, vagy sem, a könyv utolsó lapjain derül ki.
Thomas Schlesserrel nemcsak a beavatás-regényéről, de az év elején megjelent legújabb könyvéről is beszélgettünk (Le Chat du jardinier), amit jó eséllyel A kertész macskája címmel olvashatunk majd magyarul.
