Háború közelg
„Az egyik oldalon mi, a magyar hazafiak, nem becsülném alá magunkat, sok millió ember, a másik oldalon pedig Brüsszel. És azok a magyarok, akik Brüsszelt támogatják a saját nemzeti kormányukkal szemben. (…) Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják, vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szemben álló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz.”
A föntebbi szöveget a 24.hu oldalról másoltam ide, forrását pedig nyilván fölösleges volna megemlítenem, úgyis mindenki felismeri. Őrá gondolván többnyire a sárkányölő Szent György délceg alakja jelenik meg a lelki szemeink előtt életének abban a pillanatában, amikor dárdájával a Brüsszelt jelképező sárkányt ledöfi.
A történetíró és hőse a történelemben
Romsics Ignác Kosáry Domokosról szóló könyvéről
A Kosáry Domokos esetében rendelkezésére állt az alapanyag. Főhőse egészen kivételes méretű, alaposságú és rendszerességű egoarchívumot hagyott hátra: háromszáz doboznyi iratot. A papírok, élükre állítva, egy harminchat méter hosszú polcot foglalnának el. Tette ezt Kosáry azzal a nyilvánvalónak tetsző szándékkal, hogy egotörténelmét vagy történetét maga építse fel. Ez aztán elmaradt, több okból. Az egyik életútjának egészen kivételes dinamikája: olyan szerepeket tölthetett (és töltött) be élete nyolcadik és kilencedik évtizedében, amelyek nem engedték meg, hogy visszaemlékezéseivel bíbelődjön. Kétségkívül e szerepekre predesztinálták kivételes képességei és műveltsége, és ezekre hivatottnak érezte magát már sokkal korábban is. Képesség és elhivatottság, önbizalom és sajátos aktivizmus – mindez sokszor vitte időzavarba, túlvállalásba egész pályája során, miközben azért sorra megalkotta nagy műveit. Műnek szánhatta – gondolom én, Romsics Ignác könyvének olvastán – pályája saját emlékezetét is.
A szenvedésnek is lehet értelme
Arjen van Lil holland történésszel Bérczes Tibor beszélgetett
A holland ARQ Nemzeti Pszichotrauma Központ az 1971-ben alapított Centrum ’45 Alapítvány jogutódja, amely elődjével ellentétben ma már nemcsak a második világháború, hanem minden háború, üldöztetés és erőszak nyomán kialakult pszichotraumatikus panasz kezelésével foglalkozik. Arjen van Lil történész az ARQ-on belül működő Háború, Üldöztetés és Erőszak Tudásközpont munkatársaként a háborús trauma történetét és a háborúk – különösen pedig a második világháború – társadalomra, családra és egyénre gyakorolt lelki következményeit kutatja.
