Kasznárok
A hét elején Palkovics László miniszter az ATV-ben nyilatkozott. Először a hírhedt túlóráztatási törvényről fejtette ki, hogy ez a munkavállalóknak igenis kedvez, hiszen többet kereshetnek, ráadásul ezt a módosítást többek között német multinacionális cégek kezdeményezték. Amikor a műsorvezető beidézte Dirk Wölfernek, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetőjének a Népszavában megjelent nyilatkozatát, mely szerint „ebben a formában biztosan nem kérték német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását”, a miniszter erősen elcsodálkozott: „Nem olvastam ezt a nyilatkozatot, nem tudom, nem ismerem.”
A CEU-ra terelődött a szó. Palkovics tavasszal – még oktatási államtitkársága idején – egyik munkatársával, Altusz Kristóffal a hivatalos közlemény szerint közvetlen ismeretek szerzése céljából látogatást tett a Bard College-on. A látogatás után összegzésként a CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a CEU oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán. Altusz eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával, és ezek a tárgyalások vezettek ahhoz a megállapodástervezethez, amelyre a CEU mint jövőbeli magyarországi működésének alapjára tekintett. Ez az a szerződéstervezet, amit a kormány fél éve indoklás nélkül nem ír alá.
ÉS-kvartett
2019-01-30 17:00:002019. január 30-án, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).
A beszélgetés témája: Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.
Balavány György Paul Lendvai-díjas
December 13-án a Spinoza Házban adta át Paul Lendvai a 24.hu munkatársának, Balavány Györgynek az idei díjat. Az újságírót azért a riportjáért díjazták, amelyben arról írt, hogyan alázzák és félemlítik meg a biztonsági szolgálat munkatársai a hajléktalanokat Csepelen.
A mintegy húsz szerző negyven pályamunkájából kirajzolódó kép lehangoló: az írások jelentős része az állami szintű korrupcióról szól, ami legújabban kiegészült a polgárokkal szemben tanúsított állami erőszakkal.
Paul Lendvai 2012-ben alapított díjat olyan magyar újságíróknak, akik magyar nyelven, a magyar nyomtatott és internetes sajtóban kiemelkedő politikai-közéleti-társadalmi témájú cikkeikkel azt kiérdemlik. A nettó ezer eurós díjban évente egy újságíró részesülhet. A kuratórium elnöke Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, tagjai Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Lipovecz Iván, a HVG korábbi főszerkesztője.
Eddig Doros Judit, Matkovich Ilona, Albert Ákos, Rádi Antónia, Tódor János és Urfi Péter kapta meg az elismerést.
„Megfelel legbelső elképzeléseidnek”
Fårö – Bergman szigete
A Bergman-hét egyik legbájosabb önkéntese, közreműködője, Maria Fahl színésznő, egyébiránt az Oscar-díjas Alicia Vikander édesanyja, Az ifjú Astrid című film egyik szereplője fogadja a moziba érkező vendégeket. Margarethe von Trotta a Hannah Arendt című film alkotója ezúttal a nemrégiben bemutatott Ingmar Bergman nyomában című dokumentumfilmjével szerepel az idei Bergman-héten. Az egyik vetítést ifj. Ingmar Bergman vezeti föl a film producereként, az alkotás címe Ingmar Bergman egy koreográfus szemével. A filmben Alexander Ekman, Pär Isberg, Pontus Lidberg és Joakim Stephenson koreográfiái láthatók. Bach 5. csellószvitjének Sarabande tételét halljuk, miközben egy magánrepülőgépből fiatal férfi és nő száll ki. Pasztellszínű ruhák, hűvös elegancia, jólét – aztán történik valami –, egy üres babakocsit gurítanak valahonnan a pár közelébe. Jelenetek egy házasságból. Azután egy kórházi ágy mellett beteg és ápoló párosa következik. A táncfilm bevezetőjében idézetek hangzanak el Bergman munkanaplóiból.
Vonókkal nem lehet háborúzni
Beszélgetés a roma közélet gyengeségeiről Setét Jenővel
A romák elvesztegettek 25 évet azzal, hogy elhitték, a kisebbségi önkormányzatiság jelenti számukra a megoldást. Setét Jenő szerint azonban azoknak a cigány embereknek, akik közéleti befolyásra akarnak szert tenni, a helyi önkormányzatokba kell bejutniuk. Csakhogy jelenleg a tíz legnagyobb roma közösség tagjai nem rendelkeznek egyetlen helyi mandátummal sem. Az Idetartozunk Egyesület vezetője úgy látja, a roma közélet gyenge, rosszul teljesít, 2010 után pedig különösen sokat veszített.
