Aksiland
Az ember néha eltöpreng, mi ez a szadista düh, ami újabban arra készteti a kormányt, hogy távol-keleti tulajdonú akkumulátorgyárakkal és beszállító üzemeikkel rakja tele az országot Szombathelytől Gödig, Komáromtól Debrecenig. Legalábbis megpróbálja. A gazdaságpszichológiai motívumokról csak feltevéseim vannak, de mindinkább kirajzolódik egy séma, mely a Maffiózók tévésorozatból ismerős: mindegy, hogy szemétszállítás vagy sportfogadás (megjegyzem, a magyar központi hatalom ezeket az üzletágakat is igyekszik kézben tartani), ha pénz van benne, és egy kis erőszakos rásegítéssel még több pénz húzható ki belőle, akkor jöhet. Az meg direkt előny, hogy a magyar államnak nemcsak erőszak-monopóliuma van, hanem természetesen jogot is alkot – erről a derék Sopranóék álmodni sem mertek volna –, úgyhogy nem kell bepiszkolnia kezét, kidobóembereket vagy gyújtogatókat alkalmaznia, elég rendeletet hozni „mert csak” alapon, vagy eldugni két bekezdést egy sötét éjfélen elfogadott salátatörvénybe, amit elsőre senki sem ért, főleg nem az azt megszavazó képviselők, és máris kész a kocsi. Olyat meg ki hallott, hogy valaki nem tartja be a törvényt. Nem rendes ember az olyan. Mink is betartjuk, hogy is ne tartanánk, mikor mi csináltuk.
Tarnói Gizella-emlékdíj
Az Élet és Irodalom szerkesztői díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizenharmadik alkalommal meghirdetett díjra 2023. február 14‑ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és G. Heller Zsuzsa képzőművész egy alkotását kapja. Részletes kiírás a www.es.hu-n.
ÉS-kvartett
2023-02-22 17:00:002023. február 22-én, szerdán délután 5 órakor
az Írók Boltjában (VI., Andrássy út 45.)
A beszélgetés témája Mán-Várhegyi Réka Vázlat valami máshoz című kötete.
Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Márjánovics Diána, Puskás Panni és Zelei Dávid.
Balkáni road-movie
„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül rohan” a választott jármű: „van, aki gyorsvonaton vagy repülőgépen éli le a fél életét”, ez esetben viszont egy Volkswagen szeli a kanyarokat. Az utazásélmény metaforává (tudatfolyammá, mint metaszövegében, az Ulyssesben) alakítása után az elbeszélő a Balkán-jelenséget is körüljárja a könyv Balkánról szólva című második fejezetében. Megkerülhetetlen kérdés a térségi irodalmi diskurzusban, jelzőként (balkáni, balkanizálódott) is kiterjedt kontextust jelent. A Mély vizek, magas hegyek előtt többek között Végel László Újvidék-trilógiájának darabjaiban, a Bűnhődés, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje és a Balkáni szépség, avagy Slemfil fattyúja című regényekben, illetve Végel magyarul és szerbül egyaránt olvasható naplóiban reflektálódik. Tematizálja a kérdést Balázs Attila Kinek Észak, kinek Dél című nagyregénye is. Valamennyi említett szöveg a Balkán-fogalom vadságra, erőszakra és háborúra vonatkozó jelentéseit mozgatja, a lenyűgöző természeti környezet, a színpompás és gazdag kulturális meghatározottság mellett a térség kibékíthetetlen közösségi konfliktusokat, háborúkat és népirtásokat jelentő történelmi örökségéről, súlyos mentális állapotáról beszélnek.
Fenyvesi Ottó útikönyvét az teszi különlegessé és egyedivé a Balkánról szóló irodalomban, hogy látványképeit és -leírásait, élménybeszámolói éppúgy, mint a térség történelméről és félmúltjáról szóló történeteket személyes élettapasztalatain, olvasás- és utazásélményein átszűrve teszi láthatóvá számunkra.
Emberiességünk – költészet, civil társadalom és demokratikus etika
Beszélgetés Tomas Venclova litván költővel
Tomas Venclova a litvániai Klaipėdában született, 1937-ben. A litván és a szovjet ellenzéki mozgalmakban 1956-tól vett részt. Egyike volt a Litván Helsinki Csoport öt alapítójának. Jó kapcsolat fűzte írótársai közül Anna Ahmatovához, Borisz Paszternakhoz, Joszif Brodszkijhoz és Czesław Miłoszhoz. Huszonöt litvánul, oroszul és angolul írott könyve között van számos verseskötet, kritikai és irodalomtörténeti munka, interjúkötet, Vilniusról szóló könyv. Kétkötetes litván irodalomtörténete 2018–2019-ben jelent meg. Elnyerte a Litván Nemzeti Díjat, a Két Nemzet Díját Czesław Miłosz társaságában, az Új Európa Új Kultúrája díjat, a kínai Csinghaj-díjat, a Vilenica- és a Petrarca-díjat. Magyarul megjelent könyvei: Vilnius – egy város Európában; Litvánok és... (esszék), Mondjátok meg Fortinbrasnak (versek).
Az interjút Ellen Hinsey készítette, a New England Review nemzetközi tudósítója, amerikai költő, esszéíró és műfordító, Venclova angolul kiadott válogatott verseinek szerkesztője és egyik fordítója. Jelenleg a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora.
