A nagy stratéga

Egy hete a parlamenti ellenzéki pártok a Momentummal kiegészülve, szakszervezetek és civilek közös kormányellenes tüntetésén az MSZP elnöke bejelentette, hogy létrejött az egység a parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is. Közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.

Állnak a dobogón az összetartó pártvezetők, zászlaikat tépi a hideg januári szél, és nem tudom, tízből hány ember hiszi, amit mondanak. Most ők állnak ott. De ha ezek elmennek, akkor jönnek ugyanezen pártok Luciferei, a Luciferek politológusai, akik elővezetik, hogy a pártok között akkora értékkülönbségek vannak, hogy az ilyen gondolat szimpla illúzió. Máig nem értem, vajon ma van-e annál alapvetőbb közös érték ebben az országban, hogy történetének egyik legkártékonyabb és alighanem legkorruptabb kormánya lelépjen a színről. Pedig nem lett volna lehetetlen. Én is úgy látom, mint Filippov Gábor, aki a 168 Óra egyik év végi számában úgy nyilatkozott, hogy „a NER struktúrája a 2018-as állapotában még leváltható lett volna”.

Esemény

ÉS-kvartett

2019-01-30 17:00:00

2019. január 30-án, szerdán délután 5 órakor az Írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45).

A beszélgetés témája: Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye.

Károlyi Csaba beszélgetőtársai: Arató László, Bazsányi Sándor és Bárány Tibor.

Tovább >>>

Tovább
Hír

Így is lehet kultúrát támogatni…

Minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Azért január 22-én, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, amit az eredeti kéziraton szereplő dátum is igazol. Először 1989-ben tartottuk meg a magyar kultúra napját. Azóta ezen a napon országszerte számtalan kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. A MrSale Öltönyüzletnek köszönhetően mostantól egy különös hagyomány is csatlakozik ehhez a jeles naphoz.

TOVÁBB...

Tovább
Esemény

Tarnói Gizella-emlékdíj

Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizedik alkalommal meghirdetett díjra 2019. február 4‑ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és Szurcsik József egy alkotását kapja. Részletes kiírás ITT >>>.

Tovább

Jeles Napok

A rendszerváltás előtt voltunk, vagy néhány évvel utána, hasonló volt a hangulat. Akkoriban Pécsre jártunk, ha hétvégén megtehettük, átmentünk. Mehettünk volna Szegedre, Debrecenbe, Budapestre is, ott voltunk minden kilométerkőnél, meg fogjuk változtatni az egész magyar irodalmat, de Pécs volt a legszebb város, akkoriban az ott élő barátainkat szerettük a legjobban, és hát, bizony, az esett tőlünk a leginkább Nyugatra. Volt egy régi Daciánk, utálatosan zúgott benne folyamatosan a kilométeróra, nemsokára el is szakadt az elszabadult drót, ha jól emlékszem, valahol Ljubljanában jártunk, katt, és vége. Átvágtunk országunk déli részein. Az egyik pécsi elő-falunak az a neve, hogy Szederkény. Általában a lakásban maradtunk, villányi termelői folyóbort ittunk, beszélgettünk, nevettünk, és teljesen világos volt, hogy a nemes alkohol a végletekig képes fokozni a szellemi és lelki teljesítőképességünket, és hogy nagyon-nagyon sokáig fogunk majd élni ebben az új és szabad világban, talán meg se halunk.

Az Orbán-rendszer hamarabb véget ér, mint gondolják

Beszélgetés Csaba Lászlóval

Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással” foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is. Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2019