Ez nem Amerika

Amikor megjöttek az első hírek és képek az amerikai törvényhozás épületének ostromáról, a magyar Facebook-táborban (mármint ellenzéki oldalon) azonnal azt szűrték le, hogy „erre számíthatunk mi is 2022-ben”.

Jelentem, nincs ok a félelemre, a helyzet nálunk sokkal rosszabb.

Most nem írunk bővebben azokról a magyar megszólalókról, akik egy ottfelejtett japán katona hősies kitartásával (talán emlékeznek Kamaszukára a Kincs, ami nincsből) védik még Trump fogcsikorgató visszakozása után is az összeesküvés-elméletet, hogy az ostromot a baloldal szervezte, sőt bonyolította le. Kétségtelen, a nyári zavargások is erősítették, hogy a kellően elszánt tömeg nem békés, romboló fellépése politikailag hasznos lehet. De a január 6-i eseményekben egyértelműen a „Stop the Steal” („Állítsátok meg a lopást”, vagyis Trump győzelmének ellopását) jelszavú kampány kulminált.

Esemény

Tarnói Gizella-emlékdíj

Az Élet és Irodalom munkatársai díjat alapítottak munkatársuk, Tarnói Gizella emlékére, a gazdasági újságírás területén kiemelkedőt alkotó újságírók elismerésére. A tizenkettedik alkalommal meghirdetett díjra 2021. február 14‑ig lehet pályázni. A pályázatnak kötelező formai kellékei (űrlap, formanyomtatvány, igazolás, pályázati díj stb.) nincsenek, a pályázati anyagot a szerkesztőség címére kell eljuttatni (1450, Budapest, pf. 84.). A díjat alapítók fenntartják a jogot, hogy a kuratórium, melynek tagjai Bokros Lajos, Losoncz Miklós és Várhegyi Éva, pályázatot be nem nyújtó újságírót is díjazhasson. A díjazott százezer forintot és feLugossy László egy alkotását kapja. Részletes kiírás ITT >>>.

Tovább

A Mészöly-értés változásai – in nuce

A Mészöly-próza befogadás-, hatás- és kultusztörténeti beágyazódását – a művek kivételes poétikai minőségén túl – elsősorban annak köszönhetjük, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján fellépő, a hivatalos irodalompolitika ellenében óhatatlanul és mesterségesen egységesülő, nagyjából azonos értékfelfogásúnak tűnő, ugyanakkor nagyon különböző irányokból összeálló, következésképpen laza szerkezetű értelmezői közösség tagjai (a tizenkilencedik századi irodalomtörténettel foglalkozó Alexa Károlytól a russzista Könczöl Csabán át az elbeszéléspoétikai szempontoknak elkötelezett Thomka Beátáig) az úgynevezett „prózafordulat” egyik (ha nem a) legfontosabb szereplőjének tekintették az immár megkérdőjelezhetetlen súlyú, ámde továbbra is izgalmasan továbbformálódó életmű gazdáját – olyannyira, hogy Balassa egyenesen Mészöly pályaképén keresztül ábrázolta a „megújuló próza” kibontakozás-történetének általa költött és tagolt elbeszélését, mégpedig az 1976-os Filmmel és az 1983-as Megbocsátással jelölt pályaszakaszok tükrében. És nézzük, milyen természetű változások, miféle hullámzások, sőt apályos és dagályos időszakok mutatkoztak a nyolcvanas évektől vitán felül kanonikusnak számító Mészöly-epika értelmezéstörténetében.

Megfosztottak európai állampolgárságomtól

Beszélgetés Timothy Garton Ash történésszel

Timothy Garton Ash (65) oxfordi történészprofesszor, Aachen városa Károly-díjának kitüntetettje. A nyolcvanas évek óta foglalkoztatja Közép-Európa, első kézből szerezte ismereteit, otthonosan mozgott a prágai, varsói, gdański vagy budapesti ellenzéki körökben. Szinte minden jelentős másként gondolkodót barátjának tudhatott. Figyelme nem lankadt azóta sem, közelről követi a térség európai integrációját. Szenvedélyesen ostorozza a populista politikusokat, a liberalizmus megújulásáról azt vallja, hogy annak ötvöznie kell a baloldal ideológiájából a szolidaritást és egyenlőséget, a jobboldaliból pedig az identitás- és közösségtudatot. A Brexitet politikai élete legsúlyosabb vereségeként éli meg.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2021