Ami egyszer bevált

Gyanútlanul elindítjuk az új Van Morrison-albumot a YouTube-on – a háztartásban nem minden eszközön reklámmentes ez a szolgáltatás –, mire izgatott hang közli fizetett hirdetésben, hogy „Karácsony Gergely 99 százalékban Gyurcsány”. Az első reflex a hörgés, hogy már ide is bepofátlankodnak, a második annak a higgadt nyugtázása, hogy a kormány idejében készül az ellenzéki előválasztásokra (a maguk minimalizált színvonalán, a mi adófizetői pénzünkből).

Hogy az ellenzék felkészült-e? Kétségtelenül. A maga módján. Vasárnap délelőtt bejelentették, hogy Berg Dániel II. kerületi alpolgármester a választókerületében visszalép Tordai Bence aktív országgyűlési képviselő (Párbeszéd) javára. Ezt az tette szükségessé, hogy a Jobbik megegyezett valamikori utált ellenségével, a DK-val egy harmadik ellenzéki jelölt, a tévénézők számára közismert Kálmán Olga támogatásáról. Felmérések szerint Tordai a legnépszerűbb ellenzéki jelölt a kerületben – tekintélyét biztosan jócskán megnövelte az is, hogy a hajtószíj-parlament elvadult elnöke, Kövér László végső soron a helyi polgárok melletti kiállása miatt rótt ki rá abszurd, 8,2 milliós büntetést –, és a Momentum vezetői nyilván ezért döntöttek úgy, hogy jobb nem forgácsolni tovább a szavazatokat.

 

Esemény

A Stádium 28 Kör állásfoglalása a Fudan Hungary Egyetem ügyében

2021-05-28 00:00:00

A Stádium 28 kör tagjait mély aggodalommal töltik el a Fudan Egyetem budapesti kampuszáról, a Fudan Hungary Egyetem megalapításáról szóló hírek. Példátlan módon, nem a szuverén államok és egyetemek viszonyára, hanem hűbéradóra hasonlít, ahogy a magyar állam teljeskörűen vállalja a Fudan Hungary Egyetem felépítésének és működtetésének költségeit. Nyugtalanító, hogy az adófizetői pénzekből vállalt működtetési költségek ellenére a tervezett alapítványi keret véglegesen kivonja az egyetem felügyeletét a magyar állam hatásköréből. Az eddigi információk alapján nem ismerjük a kutatási ágakat, a tanítás kapcsolatát más magyar egyetemekkel, nem tudjuk, hogy az egyetem zárt, tiltott városként akar-e működni, vagy lenne-e kapcsolata a várossal és az országgal. Sajátosnak tartjuk, hogy a CEU, a szabad nyugati világ értékrendjét valló és a magyar adófizetőknek semmilyen költséget nem jelentő egyetem elüldözése után a magyar kormány az adófizetők pénzéből kíván finanszírozni egy olyan egyetemet, amely a Kínai Kommunista Pártnak elkötelezett. A tervezet elvonja a korábban a Diákvárosnak szánt Duna-parti területet, és nem ad garanciát széleskörűen használható közösségi terek létrehozására. A hazai egyetemek versenyképességét nemhogy nem növeli, de erősen csökkenti a Fudan Hungary Egyetem kiemelt támogatása, amely jelentős pénzügyi elvonást eredményez a magyar egyetemektől. Fontos szempont, hogy a részletes tervezetről a végleges döntés előtt hiányzik a nyilvános szakmai és társadalmi vita. A fentiek alapján jelen formájában a Fudan Hungary Egyetem létrehozásának tervét elfogadhatatlannak tartjuk.

Tovább
Esemény

ÉS-kvartett

2021-06-07 17:00:00

Az ÉS-kvartett 90. beszélgetése Szaniszló Judit Leli élete című regényéről szólt. Itt lehet megnézni a videót az Írók Boltja YouTube-csatornáján. (A pontok: Visy Beatrix: 9 pont, Károlyi Csaba: 8 pont, Szolláth Dávid: 7 pont, Deczki Sarolta: 6 pont, összesen 30 pont a maximális 40-ből.)

Tovább

Books by the Foot

Hegel és a művészet

Örök kérdés: az etikai és művészet viszonya. A kettő még a felületes szemlélő számára sem lehet ugyanaz, vagy legalábbis komolyabb rácsodálkozás nélkül is be lehetne látni a kettő közötti különbséget. Kétségtelen, hogy a művészetnek áttételesen van etikai vonatkozása – erre Hegel talán nem figyel eléggé–, ahogy tanító hatása is. De ahogy nem lehet célja a természet utánzása (ismert a csalogány példája Kanttól), úgy a tanítás sem. Kifejezett célja biztosan nem. Azaz explicit célja nem lehet a művészeteknek, hogy jobbá tegyen (etika, nevelés), ahogy az sem, hogy ismereteket adjon (tanítás). Implicit módon jobbá tehet (tesz), illetve ismeretet is ad(hat).

Jobbak akartunk lenni a szüleinknél

Beszélgetés Geert Mak holland történésszel

Geert Mak (1946–) évtizedek óta egyik főszereplője a bevándorlásról, illetve integrációról szóló hollandiai közéleti vitáknak. Az alábbi beszélgetésben Bérczes Tibor arról kérdezte, hogyan változott a holland társadalom viszonya ezekhez a problémákhoz, és hogyan változott az egykori lázadó „hatvanas” gondolkodása a kérdésben.

Galéria
Tovább
Élet és Irodalom 2021